Az ukrán EU-csatlakozás lenyomná a magyar béreket, hiszen tömegek indulhatnak meg

Nem tudna több százezer vendégmunkást befogadni hazánk, ami Ukrajna uniós csatlakozásával előállna – nyilatkozta Orbán Viktor korábban a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjúban. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozással Európa tönkremenne, ahogy a magyar gazdaság is. A magyar kormány célja az, hogy Magyarországon a magyar emberek tudjanak elhelyezkedni, más országokból ne vegyék el előlük a munkát.

A háború 2022. februári kitörését követően ugrásszerűen növekedett az országból kivándorlók száma, mindeddig több mint 6,3 millióan hagyták el Ukrajnát. A menekültek a már jelzett országok mellett munkavállalás céljából főként az Egyesült Királyságba, Svédországba, Dániába, Hollandiába vándoroltak ki. Az Egyesült Királyságban a háború miatt az országba érkezett ukránok 61 százaléka (246 800) dolgozik. Svédországban ez az arány 56 százalék a 41,4 ezer oda menekült körében, Litvániában 53 százalék  (50,7 ezer). Dániában, Hollandiában és Észtországban az ukránok 46 százaléka talált munkát. Franciaországban a belső menekültek körülbelül egyharmada tudott elhelyezkedni mindeddig, míg Írországban csak 28 százalékuk. A legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta Németországban, Olaszországban és Svájcban, ahol az ukrán menekültek mindössze 19 százaléka talált munkát. 

A nők körében az ápolási munkák, a vendéglátásban betöltött kisegítő pozíciók népszerűek, a férfiaknál az építőipari munkák, valamint a feldolgozóipari tevékenységek. Tekintettel az elmúlt és a következő évek magyarországi minimálbér-emelési ciklusára, könnyen elképzelhető, hogy a jövőben tömeges ukrán munkavállaló érkezhet Magyarországra. Az okok között megtalálható az is, hogy Magyarország földrajzilag is közelebb van Ukrajnához, mint egy nyugat-európai állam, így a gyakoribb hazalátogatás könnyebben megoldható, mint például Németország esetében. 

Kontroll nélkül zúdulhatna munkavállalók hatalmas tömege Magyarországra, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba. A jelenség egyrészt megüthetné a magyar ellátórendszert, másrészt azokban az ágazatokban okozhatna igazán nagy gondot, ahol alacsonyabb képzettségű emberek dolgoznak nagyobb számban. Ráadásul feltehetően moratóriumot sem adna Brüsszel – nem úgy, mint korábban, amikor a magyar munkaerővel szemben is bevezetett több ország évekig tartó korlátozásokat.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó elsőként emlékeztetett a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvére, amely az esetleges csatlakozás után természetesen az ukrán állampolgárokra is vonatkozna.

„Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi, munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás helyett az ukrán emberek korlátozás nélkül vállalhatnának munkát Magyarországon is, ami komoly kihívást jelentene a magyar munkaerőpiac számára. Már a háború előtti időszakban is dolgoztak Ukrajnából érkezők Magyarországon. Kárpátaljáról jártak hozzánk ingázók, de távolabbról, főként szervezett formában, vendégmunkásként, jellemzően olyan munkakörökben, amelyekhez nem volt elérhető magyar munkaerő. Ezeket a munkavállalókat a cégek még Ukrajnában célzottan toborozták, már ott szűrték, ellenőrizték, és jellemzően meghatározott időre, két évre érkeztek”

– magyarázta Szalai Piroska. Hozzátette, hogy a háború kitörése óta érkezett menekülteknél már ilyen nincs, de közülük legtöbben átmenetileg maradnak csak hazánkban, így ők most még kevésbé terhelik a munkaerőpiacunkat.

„Ukrajna esetleges csatlakozását követően a szűrés megszűnne, hiszen az csak unión kívüli munkavállalóknál lehetséges, és jóval nagyobb arányban jelennének meg nálunk, mint az itt lévő menekültek. Ukrajnából most nem könnyű átjutni a határon, a csatlakozás után minden bonyodalom nélkül meg lehetne tenni. Nem lenne szükség munkavállalási engedélyre, kvótára vagy egyéb adminisztratív szűrőre. Vagyis bármely ukrán állampolgár szabadon vállalhatna munkát, bármilyen kontroll nélkül. Így a magyar munkaerőpiacra hirtelen és nagy létszámú munkavállaló érkezne a szomszédos országból”

 – fejtette ki a miniszterelnöki főtanácsadó. Szalai Piroska szerint nehezen becsülhető meg, hogy hány ukrán állampolgárt foglalkoztattak Magyarországon a háború előtt, mert a KSH havi statisztikáiban csak a hazai lakosok szerepelnek.

Óriási teher lehet a szociális rendszeren

Jelenleg a háború miatt nincsenek megbízható népességi statisztikák. Egyes becslések szerint Ukrajna lakossága az 1991-es 52 millió főről mára csaknem megfeleződött. Ez azonban nem zárja ki, hogy a gazdasági okokból kivándorlók – a jobb kereseti lehetőségek, a stabilabb körülmények és a szociális ellátórendszerek miatt – nagy számban jelenjenek meg a magyar munkaerőpiacon akkor, ha megszűnnek a határok.