Ukrajnáról is beszélt XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa vasárnap szolgálatkezdő miséjét követően fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és feleségét, Olena Zelenszkát – számolt be az MTI. Az egyházfő a vasárnapi szertartáson Ukrajna mártíromságáról is beszélt, és arról is, hogy „igazságos” békére van szükség (amit rendszerint Ukrajna hangoztat a konfliktussal kapcsolatban).

A Szentszék közleménye szerint a találkozót a VI. Pál pápa nevét viselő közönségterem dolgozószobájában (auletta) tartották.

A Vatikán szerint a beszélgetés során az ukrajnai béketeremtési erőfeszítésekre összpontosítottak.

Zelenszkij az új pápát ismételten meghívta Kijevbe látogatásra – mint ahogy megtette a május 12-én folytatott telefonbeszélgetésükben is. Ajándékként egy, a gyermek Jézust karjaiban tartó Szent Máriát ábrázoló ikont nyújtott át a katolikus egyházfőnek. „Ez a legerősebb jelzése annak, hogy az emberek még háborúban is időt találnak arra, hogy másokkal törődjenek” – fogalmazott.

A pápa (aki korábban a béke érdekében való közvetítést is felajánlotta) köszönetet mondott Zelenszkijnek, hogy jelen volt szolgálatkezdő miséjén. Zelenszkij pedig köszönetet mondott a misén elhangzottakért, különös tekintettel arra, amit a pápa az igazságos béke szükségességéről mondott – számolt be az MTI.

Ukrajna mártíromságáról beszélt az egyházfő

Mint a BBC írta, a katolikus egyházfő a vasárnapi szentmisén többek közt azt mondta: „Még mindig túl sok viszályt, túl sok sebet látunk, amelyeket a gyűlölet, az erőszak, az előítéletek, a másságtól való félelem, valamint a Föld erőforrásait kizsákmányoló és a legszegényebbeket marginalizáló gazdasági paradigma okoz.”

Ezt követően említette meg az ukrajnai tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket, amelyekről azt mondta:

„A mártíromságot szenvedő Ukrajna várja a tárgyalásokat, hogy végre létrejöjjön az igazságos és tartós béke.”

Az egyházfő az ukrajnai áldozatok mellett a gázai konfliktus áldozataiért is imádkozott, úgy fogalmazva, hogy a palesztinok „éhhalálra jutnak” napjainkban.

A politikai és társadalmi békét nevezte az egyházi diplomácia első számú céljának XIV. Leó, aki pápasága külpolitikai irányait vázolta a Szentszéknél akkreditált diplomatáknak adott audiencián csütörtökön. Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviselte.

Az apostoli paloták Kelemen-termében zajlott találkozón az új egyházfő hangoztatta, hogy a nemzetközi diplomáciai közösség a népek családját képviseli, amely a közös emberi értékeket, az élet közös örömeit és fájdalmait képviseli.

Ami az egyház diplomáciai tevékenységét illeti, azt kiváltságok elérése helyett pásztori küldetés jellemzi, vagyis az emberiség javát szolgáló evangéliumi feladatvégzésnek számít „a közöny leküzdésére, a lelkiismeret folyamatos ébresztésére (..), a szegények, rászorulók és kiközösítettek kiáltására figyelve, valamint korunk meghatározó kihívásaira, a teremtett világ védelmétől a mesterséges intelligenciáig”.

Hozzátette, hogy egyházi és személyes célkitűzésének számít, hogy elérjen és átöleljen minden népet és minden egyes embert, aki igazságra, igazságosságra, békére vágyik.

XIV. Leó megjegyezte, hogy Ferenc pápa halála és saját megválasztása alkalmából olyan államok is részvétüket, illetve jókívánságaikat fejezték ki, amelyek nem tartanak fent diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal.

„Bizonyos szempontból saját élettapasztalatom, amely Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa között alakult, a határok átlépésének vágyát jelképezi a más emberekkel és kultúrákkal való találkozáson keresztül” – jelentette ki XIV. Leó. Hangsúlyozta, hogy az Ágoston-rend vezetőjeként is volt alkalma számos országot meglátogatni.

Az egyházfő a szentszéki diplomácia három pillérének a békét, az igazságosságot és az igazságot nevezte. Békét sürgetett Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Úgy vélte, a béke szót gyakran negatív értelemben használjuk a háború és konfliktusok hiányára utalva. Emberi sajátosságként értékelte, hogy „állandó harci állapotban” élünk otthonunkban, munkahelyünkön, társadalmunkban. Ahogyan a sajtónak tartott audiencián is mondta, most is hangsúlyozta, hogy békére van szükség korunk nyelvezetében is, mivel „a szavakkal is lehet sebezni és gyilkolni, nem csak a fegyverekkel”.

Hangsúlyozta, hogy a vallások és a vallások közötti párbeszéd alapvető szerepet játszik a béke elérésében, ahhoz viszont a vallásszabadság tiszteletben tartása is szükséges.

Nemzetközi párbeszédet, a fegyvergyártás leállítását sürgette Ferenc pápa legutolsó, húsvét vasárnapi beszédét idézve: „semmilyen béke nem lehetséges igazi lefegyverkezés nélkül (..) a népek védelem iránti igénye nem változhat általános fegyverkezési versennyé”.

A békét az igazságosság gyakorlása biztosítja – mondta XIV. Leó, aki XIII. Leó szociális enciklikáját, a Rerum Novarumot idézte. Úgy vélte, a Szentszék nem hallgathat a világ és a társadalom „számos egyenlőtlenségével és igazságtalanságával szemben, amelyek méltatlan munkafeltételekhez és egyre megosztottabb és konfliktusokkal teli társadalmakhoz vezetnek”. Orvoslást sürgetett a globális egyenlőtlenségre, melyben a gazdagok és szegények közötti távolság szakadékot teremt kontinensek, országok között, és a társadalmak életében. Az összhangban és békében élő társadalom garanciájának a „férfi és nő stabil kapcsolatára épülő” családokat nevezte. Az emberi méltóság védelmét szorgalmazta, főleg a leggyengébbek esetében, külön kiemelve a születendő gyermekeket, az időseket, a betegeket és a munkanélkülieket, köztük a migránsokat is.

A pápa hangsúlyozta, hogy maga is bevándorlók leszármazottja: „mindannyiunk, életünk során, lehet egészséges vagy beteg, foglalkoztatott vagy munkanélküli, hazájában vagy idegen földön élő: méltósága azonban ugyanaz marad” – jelentette ki.

A béke elengedhetetlen elemeként sorolta fel az igazságot is, a nemzetközi közösség kapcsolataiban éppúgy, mint a virtuális valóságban, ahol az igazság kétértelmű értelmezést kaphat autentikus kapcsolatteremtés lehetősége nélkül.

Megjegyezte: az egyház viszont nem tehet mást, mint az igazságot hirdeti az emberről és a világról is, olyan kihívásokkal szemben mint a migráció, a mesterséges intelligencia etikus alkalmazása, a Föld védelme.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd az MTI-nek elmondta: amikor kezet fogott XIV. Leóval, megemlítette, hogy a magyar hívek imádkoznak érte, és a pápa örömét fejezte ki. „Úgy értékelem az egyházfő által érintett témák alapján, hogy a két állam között nagyon jó lesz az együttműködés” – hangoztatta a szentszéki magyar nagykövet.

A vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin szentszéki államtitkár nem zárta ki, hogy XIV. Leó vasárnapi beiktatása keretében találkozókat is tart a szertartásra érkező delegációk vezetőivel, többek között J.D. Vance amerikai alelnökkel.

XIV. Leó pápa mellett feltűnt személyi titkára, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.

A személyi titkár kinevezéséről szokás szerint nem történt hivatalos bejelentés. Edgard Iván Rimaycuna első alkalommal XIV. Leó első Vatikánon kívüli látogatásain jelent meg az egyházfő mellett: a pápát elkísérte szombat délután Genazzano város Mária-kegyhelyére, majd a római Santa Maria Maggiore-bazilikába, ahol XIV. Leó Ferenc pápa sírjánál imádkozott.

Rimaycuna atya szemináriumi évei, vagyis 2006 óta ismeri Robert Francis Prevostot, akit később Peruból egészen a Vatikánig követett. Amikor Prevostot 2023-ban kinevezték a Püspöki Dikasztérium vezetőjévé, Rimaycuna lett a vatikáni hivatalban a titkára. Munkáját mindvégig a háttérben végezte, annyira, hogy mostanáig nem volt ismert a neve.

1903 óta bevett gyakorlat, hogy a mindenkori egyházfő személyi titkárt alkalmaz, aki egyik legközelebbi munkatársának számít. A személyi titkár többek között a pápa naptárát vezeti, és a pápai lakosztály működését irányítja.

II. János Pál pápa esetében Stanislaw Dziwisz későbbi bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke töltötte be ezt a tisztséget 1978 és 2005 között. XVI. Benedek évei alatt Georg Gänswein volt a pápa személyi titkára. Ferenc pápa három titkárt foglalkoztatott, az utolsó Juan Cruz Villalón volt.

XIV. Leó által választott új pápai címer egyházfői szolgálata első vasárnapján díszítette a Szent Péter-bazilika lodzsáját. A címer alsó részében olvasható XIV. Leó mottója: „In Illo Uno Unum”, vagyis „Benne, az Egyetlenben mind egyek vagyunk”. A kifejezés Szent Ágoston 127. zsoltárhoz írt magyarázatából származik, ahol kifejti: „Bár mi, keresztények sokan vagyunk, az egy Krisztusban egyek vagyunk.”

A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán Antonio Pompili atyának, az olasz heraldikai és genealógiai intézet alelnökének magyarázatát közölte útmutatóként. Eszerint a kék szín az egek magasságát idézi, de a hagyomány szerint Szűz Mária jelképének számít, amiként a liliom is. A nyíllal átfúrt lángoló szív az Ágoston-rend emblémája. A könyv is Szent Ágoston műveire utal, amelyekkel az egyházat és az emberiséget megajándékozta. Az elefántcsont-árnyalatú fehér szín a szentség és a tisztaság jelképe.