Újabb hatalmas rakéta- és dróntámadás Ukrajna ellen

Miközben sor került az orosz–ukrán háború eddigi legnagyobb fogolycseréjére, Oroszország nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen: 14 ballisztikus rakétát és 250 drónt vetett be, melyek fő célpontja Kijev volt. A támadás jelentős károkat okozott, legalább 15 civil megsérült.

Miközben elindult eddigi legnagyobb fogolycsere az orosz–ukrán háború kitörése óta, az ukrán légierő arról számolt be, hogy szombatra virradóra Oroszország 14 ballisztikus rakétával és 250 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadás középpontjában Ukrajna fővárosa, Kijev állt, de a Kijevi, az Odesszai, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területet is érintette az orosz támadás. A légitámadást az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaegységei, elektronikus hadviselési és drónrendszerekkel foglalkozó egységei, valamint mobil tűzcsoportjai hárították el.

Szombaton reggel 8 óra 30 percig a légvédelem 6 Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát lőtt le Kijev felett, valamint semlegesített 245 Sahíd típusú drónt az ország keleti, északi, déli és középső részein. Ebből 128-at tűzfegyverekkel semmisítettek meg, 117-et pedig elektronikus hadviseléssel kényszerítettek földre.

A nagy erejű orosz támadás jelentős károkat okozott Ukrajna-szerte, különösen Kijev három kerületében. A hatóságoknak összesen 15 sebesültről van tudomása, továbbá megrongálódott  egy bevásárlóközpont, egy oktatási intézmény, továbbá számos gépjármű és lakóház. A Szolomjanszkij kerületben egy megsemmisített drón darabjai egy ötödik emeleti lakásba csapódtak és tüzet okoztak, amelynek következtében 7 ember sérült meg. A Dnyiprovszkij kerületben egy házaspár sebesült meg, amikor egy repeszdarab csapódott az ötödik emeleti lakásukba. Az Obolonszkij kerületben öt ember fordult segítségért, miután egy 9 emeletes lakóépület négy emeletén kár keletkezett az ellenséges támadásban. A Holosivszkij kerületben további egy személy sérült meg.

A támadás azután történt, amikor Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza, köztük 270 katona és 120 civil. A fogolycsere-megállapodás Isztambulban született meg, miután Kijev és Moszkva több mint három év után először közvetlen tárgyalást folytatott. Ez a megállapodás volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a találkozónak, ugyanis Kijev hiába nyitott a tűzszünetre, Moszkva határozottan elutasít minden ilyen kezdeményezést. Sőt,

az orosz sajtó arról írt, hogy az orosz delegáció azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem vonja vissza erőit a 2022 szeptemberében Oroszország által egyoldalúan annektált, de még mindig részben ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről, akkor a Kreml elfoglalja Harkivot és Szumit is.

A Szumi terület elfoglalásáról a napokban Vlagyimir Putyin is viccelődött orosz tisztviselőkkel, amikor az ukrán határ mellett elhelyezkedő Kurszki területen tett látogatást. Amikor a terület egyik járásának vezetője nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról beszélt, hogy Oroszországnak el kellene foglalnia az észak-kelet ukrajnai régiót, Putyin úgy reagált, hogy ezért is nevezte ki Alekszandr Hinstejnt a Kurszki terület kormányzójává, mert ő is mindig többet akar.

A Jevropejszka Pravda szerint Margus Tsahkna észt külügyminiszter úgy reagált a Kijevet ért tömeges támadásra, hogy Oroszország folyamatos agressziójának egyszerű magyarázata van: „nem érez elég nyomást ahhoz, hogy abbahagyja.”

„Az erő, hogy ezen változtassunk, a mi kezünkben van”

– hangsúlyozta az észt tárcavezető.

Margus Tsahkna meggyőződése, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia a katonai segélyek növelését, az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, a befagyasztott vagyon felhasználását és az „árnyékflotta” megfékezését.

A támadást Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete is kommentálta. Mathernová azt tanácsolta azoknak, akik „még mindig kételkednek abban, hogy Oroszország a háború folytatását akarja”, hogy olvassák el a híreket. Azt is megjegyezte, hogy a Kijev elleni csapás azokat a területeket is érintette, ahol a kollégái élnek. „Egy újabb szörnyű rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát. A fő célpont Kijev. Sok lakóház kigyulladt és súlyosan megrongálódott. Tizenöt ember megsérült” – írta Brüsszel ukrajnai nagykövete.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Orosz–Örmény Egyetemen tartott előadásában ismét erős kritikát fogalmazott meg az európai vezetőkkel szemben, különösen Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel szemben.

Az „előbb tűzszünet, aztán majd meglátjuk” megközelítés többé nem működik az ukrajnai konfliktus rendezésében, hiába ösztökéli hisztérikusan Franciaország elnöke, Emmanuel Macron és az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer az Egyesült Államokat az Oroszország elleni szankciók fokozására – erről beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Orosz–Örmény Egyetemen tartott előadásán.

A TASZSZ beszámolója szerint Lavrov emlékeztetett a 2022-es isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokra, amikor is a felek „parafálták az ukrán delegáció által javasolt rendezési elveket”.

„Mi elfogadtuk ezeket. Mind mi, mind az ukránok parafáltuk őket. Aztán a Nyugat megtiltotta a megállapodás aláírását ezen elvek alapján. Ezért amikor most azt mondják nekünk: »Legyen tűzszünet, aztán majd meglátjuk«, mi azt válaszoljuk: nem, srácok. Ezt már átéltük, nem akarjuk újra

– jelentette ki az orosz külügyminiszter.

„A Macronok, Starmerok, Von der Leyenek és más európai szereplők, akik most hisztérikusan követelik az Egyesült Államoktól, hogy kapcsolódjon be az Oroszország elleni lépésekbe és szigorítsa a szankciókat – ez csak leleplezi őket” – hangsúlyozta Szergej Lavrov.

Elfoglalta az orosz hadsereg Ragykivka települést az ukrajnai Harkiv megyében – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium, írja az MTI.

A május 17-23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint 12 csoportos csapást mértek az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiipari üzemekre, drónösszeszerelő műhelyekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, fegyver- és lőszerraktárakra, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

Az összesítés értelmében az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, hat települést vont az ellenőrzése alá, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 8900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között

13 harckocsit és 119 egyéb páncélozott harcjárművet, három amerikai M777-es vontatott tarackot, 35 amerikai JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 12 rakétáját, továbbá 1548 drónt.

A minisztérium szerint kedd 20 óra és péntek reggel 8 óra között az orosz légvédelem 1177 repülőgéptípusú pilótanélküli repülőszerkezetet fogott el, közülük 788-at a „különleges hadművelet” övezetén kívül. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.