Trump utasítására Zelenszkij tárgyal Putyinnal

Isztambul lehet a helyszíne annak a lehetséges találkozónak, amely véget vethet az orosz–ukrán háborúnak – legalábbis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, aki Donald Trump nyomására csütörtökön személyesen is kész egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Zelenszkij vasárnap közösségi oldalán jelentette be, hogy csütörtökön Isztambulban várja Putyint, egy esetleges béketárgyalásra. „Nincs értelme tovább halogatni a vérontás befejezését. Várom Putyint csütörtökön, személyesen, Törökországban” – írta.

A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke felszólította Ukrajnát: fogadja el az orosz fél által javasolt közvetlen tárgyalásokat – számol be róla a BBC.

Trump úgy fogalmazott, „azonnal meg kell tartani a találkozót”, mert csak így lehet kideríteni, van-e valós esély a békére.

„Legalább világossá válik, hogy van-e lehetőség a megállapodásra, és ha nincs, Európa és az Egyesült Államok tudni fogják, hogyan tovább”

– tette hozzá.

Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán fél nyitott a tárgyalásokra, de ezek csak tűzszünet után kezdődhetnek meg. „Holnapra teljes és tartós tűzszünetet várunk, hogy ezzel megteremtsük a diplomácia alapját” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.

A hétvégén több nyugati vezető – köztük a brit miniszterelnök, Keir Starmer, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel kormányfő – Kijevbe látogatott. Ők közösen indítványozták a harcok legalább 30 napos felfüggesztését, amely hétfőn lépne életbe.

Tervükről telefonon tájékoztatták Donald Trumpot is, aki támogatásáról biztosította őket.

A nyugati vezetők egyúttal figyelmeztették Oroszországot: ha Putyin nem egyezik bele a feltétel nélküli, harmincnapos tűzszünetbe – amely a levegőben, tengeren és szárazföldön is érvényes –, akkor új, súlyos szankciók jöhetnek, különösen az energiaszektort és a bankrendszert érintve.

Szombat este az orosz elnök is megszólalt: komoly tárgyalásokat sürgetett, és nem zárta ki egy újabb tűzszünet lehetőségét sem.

Ugyanakkor nem reagált a 30 napos nyugati javaslatra, és ismét hangsúlyozta: a béke első lépése csak akkor következhet be, ha a Nyugat leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

„Csak így lehet valódi, tartós békét elérni – nem pedig egy újabb háborús fejezetet nyitni, amikor Ukrajna újabb fegyvereket és csapatokat kap” – fogalmazott.

Az ukrán fél 14 043 alkalommal sértette meg a Moszkva által a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulója alakalmából a május 8. nulla órától május 11. nulla óráig meghirdetett tűzszünetet – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az ukrán hadsereg a tárca szerint az említett időszakban öt alkalommal tett kísérletet az államhatár áttörésére a kurszki és a belgorodi régióban, valamint 37 támadást és egy harcfelderítő akciót hajtottak végre egyéb területeken – írja az MTI.

A moszkvai közlemény szerint az ukrán egységek a harci érintkezési vonal mentén 4011 alkalommal lőtték tüzérségi fegyverekkel, tankokkal és aknavetőkkel az orosz állásokat, ebből 62 alkalommal sorozatvetőkkel. Ezenkívül az ukrán fél 9918 dróncsapást hajtott végre.

A tűzszünet kezdete óta az orosz légvédelem 58 repülőgép típusú, pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők tükörképszerűen válaszoltak a tűzszünetnek az ukrán hadsereg általi megsértésére, és a kialakult helyzetnek megfelelően reagáltak. A fegyvernyugvás lejártával folytatták a „különleges hadműveletet”.

A hadijelentésben azt írták, hogy az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül kettőn előre tudott nyomulni,

a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1130 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy repülőgép-javító műhelyt, legénység nélküli rohamcsónakok egy raktárát, több lőszerraktárt, 11 páncélozott harcjárművet, három amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 143 drónt, közülük nyolcat a különleges hadművelet övezetén kívül.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen béketárgyalásokat javasolt Ukrajnának a háború lezárása érdekében. A Kreml közlése szerint a tárgyalások alapját a 2022-ben elvetett, úgynevezett „isztambuli közlemény” adná, amelyet a háború korai szakaszában dolgoztak ki, valamint a jelenlegi realitások – nevezetesen, hogy Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzése alá vonná.

Putyin kezdeményezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy néz ki elfogadni készül, ugyanakkor világossá tette: Kijev csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Moszkva előzetesen beleegyezik egy azonnali tűzszünetbe.

A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov elmondta, hogy a javasolt tárgyalások nemcsak a 2022-es tárgyalási dokumentumot veszik figyelembe, hanem az aktuális geopolitikai helyzetet is.

A 2022-es tárgyalások Fehéroroszországban kezdődtek, majd Isztambulban folytatódtak. Az ott körvonalazott tervezet Ukrajna semlegességét írta elő, amelyért cserébe nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól és más nemzetektől.

A Reuters által is megtekintett dokumentum értelmében Ukrajna vállalta volna, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, valamint ideiglenes nukleáris semlegességet fogadott volna el, cserébe olyan biztonsági garanciákban részesült volna, amelyek elvben köteleznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit arra, hogy katonailag reagáljanak egy újabb orosz agresszió esetén.

A területi kérdések – például a megszállt területek státusza – a dokumentumban másodlagosnak számítottak, a fő hangsúlyt a biztonsági garanciák kapták.

Ezen garanciák azonban aggodalmat váltottak ki a nyugati országokból, mivel egy jövőbeni orosz-ukrán konfliktusban közvetlen katonai részvételre kötelezhették volna őket.

A most újra előkerült tervezet Ukrajna európai integrációját is megkönnyítette volna, Oroszország viszont cserébe korlátozásokat kért volna az ukrán fegyveres erőkre, valamint az orosz nyelvű lakosságot érintő, Moszkva szerint diszkriminatív törvények eltörlését. Bár a 2022-es tárgyalások végül kudarcba fulladtak, egyre több nemzetközi szereplő – köztük Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja – is úgy látja, hogy ez a dokumentum szolgálhat a jövőbeli béke kiindulópontjaként.

Vasárnap késő este, egy televíziós beszédben Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen tárgyalásokra hívta Ukrajnát. Azt mondta, Moszkva komoly egyeztetésekre törekszik egy „hosszú távú, tartós béke” megteremtése érdekében.

Az orosz vezető szerint a megbeszélések helyszíne ismét Törökország lehetne, ahogy a 2022-es isztambuli tárgyalások esetében is történt.

Putyin közölte, hogy vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is egyeztet a részletekről – írta a BBC.

A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy szombaton Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői Kijevbe látogattak. A Zelenszkij elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon a vezetők feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetre szólították fel Oroszországot. Egyúttal figyelmeztettek: ha Moszkva nem reagál, újabb, „nagyszabású” szankciók jöhetnek, különösen az orosz energia- és bankszektort célozva.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov erre úgy reagált: „át kell gondolnunk ezt”, de hozzátette, hogy „a nyomásgyakorlás ránk teljesen haszontalan”.

Putyin szombaton azt is elmondta, hogy a tárgyalások célja nem az időhúzás lenne, hanem valódi béketeremtés.

Egyúttal Ukrajnát vádolta azzal, hogy rendre elutasítja Moszkva tűzszüneti javaslatait – például a húsvéti fegyverszünetet vagy az energetikai infrastruktúrák elleni támadások felfüggesztését. Az ukrán fél egyelőre nem reagált hivatalosan a tárgyalási felhívásra.

Korábban Kijev elutasította az orosz fél által egyoldalúan bejelentett, háromnapos tűzszünetet, „színjátéknak” nevezve azt. Mindkét fél a másikat vádolja a korábbi fegyverszüneti megállapodások megsértésével.

Putyin szerint azonban Moszkva továbbra is kész közvetlen egyeztetésekre.

Saját nyilatkozatában azt mondta, „nem zárhatja ki” annak lehetőségét, hogy a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között „új fegyverszünet” megkötéséhez vezetnek. Az utolsó hivatalos tárgyalások Oroszország és Ukrajna között 2022-ben zajlottak, még a teljes körű orosz invázió első szakaszában.