Putyin mégsem utazik el az isztambuli béketárgyalásokra

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik el Törökországba azért, hogy Ukrajnával tárgyaljon a békéről csütörtökön – derült ki szerda este. A döntésre számítani lehetett már az utóbbi órákban is. Az elnök ugyanakkor jóváhagyta az orosz békedelegáció összetételét.

Cikkünk frissült!

Az utóbbi napokban egyértelművé vált, hogy Volodimir Zelenszkij hajlandó lenne Isztambulba utazni azért, hogy Putyinnal tárgyaljon, miközben az amerikai fél is nagy erőfeszítéseket tett abba, hogy létrejöjjön a béketárgyalás. Az orosz elnök részvételéről azonban a Kreml szerdáig sem közölt egyértelmű információkat.

Végül szerda este vált teljesen egyértelművé, hogy

Vlagyimir Putyin nem lesz ott Törökországban.

A Kreml szerda esti közleményében azt írták: Putyin egy rendeletben jóváhagyta az orosz delegációt, amely így fog kinézni, idézzük:

• „Megyinszkij V.R. – az Orosz Föderáció elnökének asszisztense (a küldöttség vezetője)
• Galuzsin M. Ju. – az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese (a küldöttség tagja)
• Kosztyukov I.O. – az Orosz Föderáció Fegyveres Erői vezérkara főigazgatóságának vezetője (a küldöttség tagja)
• Fomin A.V. – az Orosz Föderáció védelmi miniszterhelyettese (a küldöttség tagja).”

Tehát a delegációt az orosz elnök tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij vezeti, és a tagja lesz Mihail Galuzsin, Igor Kosztyukov admirális, és Alekszandr Fomin is.  Feltűnő, hogy ezáltal kizárólag csak miniszternél alacsonyabb beosztású személyeket küldtek az oroszok (holott hónapokkal ezelőtt az amerikaiakkal például Szergej Lavrov külügyminiszter tárgyalt személyesen, és a mostani tárgyalások előtt még az amerikai fél is azt jelezte, hogy minimum Marco Rubio külügyminisztert küldik oda).

Emellett Putyin több szakértőt is kinevezett az Ukrajnával folytatott tárgyalásokhoz. Őket így sorolták fel a rendeletben:

• „Zorin A.Sz. [vagyis: Alekszandr Zorin] – az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnoksága Információs Igazgatóságának első vezetőhelyettese.
• Podobrejevszkaja J.K. [Jelena Podobrejevszkaja] – az Orosz Föderáció Elnöki Adminisztrációjának a humanitárius szférában folytatott állami politikáért felelős helyettes vezetője.
• Poliscsuk A.A. [Alekszej Poliscsuk]  – az orosz Külügyminisztérium FÁK-országokért felelős második osztályának igazgatója.
• Sevcov V.I. [Viktor Sevcov] – az orosz védelmi minisztérium Nemzetközi Katonai Együttműködés Főigazgatóságának helyettes vezetője.”

Egyelőre kérdés, hogy mi lesz erre Ukrajna, valamint az Egyesült Államok válasza, miután mindkét fél jelezte: csak akkor lehet komolyan venni a törökországi tárgyalást, ha Vlagyimir Putyin is ott lesz. Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff emellett azt is felvetette, hogy ha most nem történik előrelépés, akkor tényleg kivonulhatnak a békefolyamatból.

Az uniós tagállamok nagykövetei elfogadták szerdán az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot. A lépés célja, hogy megakadályozzák Moszkva kísérleteit a nyugati olajszankciók kijátszására. A büntetés több száz hajót és tucatnyi céget érint, valamint újabb orosz tisztviselők is felkerültek a szankciós listára. Vlagyimir Putyin élesen bírálta az EU döntését. Az orosz elnök (még a döntés bejelentése előtt) „idiótáknak” nevezte azokat az országokat, amelyek saját gazdaságukat áldozzák fel, csak hogy Oroszországnak ártsanak.

Elfogadták szerdán az uniós nagykövetek az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot, amely elsősorban az orosz „árnyék” olajflotta ellen irányul. A lépés célja, hogy korlátozzák azokat a tankereket, amelyekkel Moszkva megpróbálhatja kijátszani a nyugati olajexportra vonatkozó korlátozásokat. Az uniós külügyminiszterek hivatalosan jövő héten hagyják jóvá a szankciós csomagot – írja a France24.

A döntés kétszáz olajszállító hajóra is kiterjed. A vád szerint úgy segítették az orosz olaj eladását, hogy közben megkerülték a meglévő nemzetközi korlátozásokat. Emellett olyan cégeket is megbüntetnek, amelyek – többek között Vietnám, Szerbia és Törökország közreműködésével – az orosz hadseregnek szállítottak árut.

Az EU továbbá több tucat új orosz tisztviselőre terjesztette ki a vízumtilalmát és a vagyonbefagyasztását. Az erről szóló listán már közel 2400 név szerepel. További szankciókat vetnek ki azokra az orosz állampolgárokat is, akiket európai kibertámadásokkal, emberi jogi visszaélésekkel vagy szabotázs akciókkal hoztak összefüggésbe.

Az uniós tisztviselők elismerték, hogy a mostani szankciós csomag hatóköre szűkebb, mint a korábbiaké, mivel egyre nehezebb politikai konszenzust találni a tagállamok között. Ennek ellenére hangsúlyozták: ha Moszkva nem enged a békekezdeményezéseknek, készek további szankciókat is bevezetni.

További büntetésekkel lépne fel az EU

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter „pusztító” szankciókat sürgetett Oroszország ellen, abban az esetben, ha nem fogadják el az Egyesült Államok által javasolt harminc napos ukrajnai tűzszünetet.

Friedrich Merz szintén kemény hangot ütött meg.

A német kancellár arra figyelmeztette a Kremlt, hogy újabb szankciók jöhetnek, ha a héten nem történik „valódi előrelépés” a béketárgyalások irányába.

Merz felszólította Vlagyimir Putyint, hogy csütörtökön üljön tárgyalóasztalhoz Isztambulban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Vlagyimir Putyin is reagált a szankciók hírére

Az orosz elnök élesen bírálta azokat az országokat, amelyek szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Hozzátette, hogy ezzel saját maguknak ártanak. Vlagyimir Putyin a Kremlben, az orosz iparkamara ülésén szólalt fel, ahol többek között a gazdasági kihívásokról és a nyugati vállalatok esetleges visszatéréséről beszélt – írja a a RIA Novosztyi. 

Úgy véli, hogy a világ vezető gazdaságai gyakorlatilag önként taszítják magukat recesszióba pusztán azért, hogy Oroszországnak ártani próbáljanak.

„Saját maguknak ártanak sok mindennel. Azt hinné az ember, hogy ezt vagy azt biztosan nem fogják megtenni, mert nekik is árt – de megteszik, idióták. Bocsássanak meg nekem ezért. De a világ vezető gazdaságai recesszióba zuhannak, csak hogy nekünk ártsanak. Olyan ez, mint amikor valaki megveszi a jegyet, de nem utazik el, csak hogy a kalauznak bosszúságot okozzon”

– jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök a külföldi cégek esetleges visszatérésének feltételeire is kitért. Mint mondta, pragmatikus megközelítésre van szükség, de látni kell, hogy egyes cégek miként viselkedtek a háború kezdete óta. „Valaki durva volt, megsértett minket – menjenek, amerre látnak. Volt, aki pénzt küldött az ukrán hadseregnek. Ha ezek után vissza akarnak térni, odajönnek és szájon csókolnak minket – hát ez nem lesz elég” – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Hozzátette: humánusan kell bánni azokkal a vállalatokkal, amelyek nem hagyták el az orosz piacot.

Az orosz elnök beszédében elismerte, hogy bár az ország gazdasága a szankciók ellenére stabilnak tűnik, a magas infláció komoly kihívást jelent. 

Az orosz-ukrán háború új szakaszába lépett: a harckocsik, amelyek egykor a frontvonalak meghatározó erői voltak, mára inkább rejtőzködő, óvatos tüzérségi eszközökké váltak. Ukrajna a Forbes szerint több mint 1000 tankot veszített el, és ezek jelentős részét orosz drónok semmisítették meg – ez pedig gyökeres átalakítást indított el az ukrán hadsereg harckocsihasználati doktrínájában.

A legújabb fejlemények szerint az Ukrán Nemzeti Gárda – amely egy mintegy 100 ezer fős, félkatonai jellegű alakulat – német gyártmányú Leopard 1A5 és Leopard 2A4 tankokat kapott. Ezeket a tankokat az „elit” támadó gárdadandárokhoz irányítják, melyek a reguláris hadsereg szintjén vannak kiképezve.

Az ukrán katonai vezetés belátta, hogy a drónok uralta csatatéren a klasszikus harckocsihasználat egyszerűen nem fenntartható,

ehelyett a tankok ma elrejtve, garázsokban, pajtákban vagy tereptárgyak mögött várakoznak, majd csupán rövid időre gördülnek ki, leadnak néhány lövést, és azonnal visszavonulnak – közölte a Forbes.

Ez az új szemlélet már nem a harckocsik dominanciáján, hanem azok támogató szerepén alapul, ahol a gyalogos és gépesített egységekkel együttműködve, kisebb, rugalmasabb csoportokban vesznek részt a műveletekben. Az ukrán szárazföldi erők ezért egyes tankdandárokat feloszlathatnak, és a felszabaduló harckocsikat 30 járműves zászlóaljakba szervezik át, amelyeket gyalogos brigádokhoz rendelnek.

A reform célja nemcsak a technikai alkalmazkodás a „drónok korához”, hanem a humánerőforrás-krízis kezelése is.

Azzal, hogy kevesebb katonát képeznek harckocsizóvá, több újonc irányítható a súlyos hiányt szenvedő gyalogsági egységekhez.

A korábbi, több száz tankos hadtestek helyett egy kisebb, de célzottabb páncélos erő jöhet létre, amely a jelenlegi háborús környezethez alkalmazkodik – ahol a túlélés, a mobilitás és a rejtettség legalább olyan fontos, mint a tűzerő.

Ahogy David Kiricsenko, a Center for European Policy Analysis elemzője fogalmazott: „Ez az óvatos tankhasználat korszakának kezdete”.