Oroszország pufferzónát akar kialakítani Ukrajnában

A szakértők szerint a Szumi és Harkivi régióban (és a Dnyipropetrovszk régióban) végrehajtott katonai műveletek egy új taktika részét képezik. A kulcsfontosságú települések, köztük Szumi elfoglalása után az orosz fegyveres erők mélyen előrenyomulhatnak Ukrajnába – egészen Poltavaig és a Dnyeperig. A cél az úgynevezett „pufferzóna” kiterjesztése lehet – egy biztonsági sáv, amelyből kizárt az orosz területek ágyúzásának veszélye – írja a pravda.ru.

Elemzők szerint egy ilyen zóna létrehozása Ukrajna területének jelentős részét érintheti. Még ha Ukrajna részben a jelenlegi kijevi kormány ellenőrzése alatt is marad, Oroszország ezt biztonságát fenyegető fenyegetésként fogja felfogni.

Ennek fényében az Egyesült Államok lehetséges intézkedéseiről is szó esik. Donald Trump megpróbálhatja korlátozni a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, hogy demonstrálja a deeszkalációra való felkészültséget. Egyes orosz elemzők szerint azonban egy ilyen fejlemény Moszkva kezére játszhat, felgyorsítva a különleges művelet deklarált céljainak elérését.

Moszkva ugyanakkor hangsúlyozza: tűzszünet csak akkor lehetséges, ha Kijev számos feltételnek megfelel, beleértve a csapatok kivonását azokról a területekről, amelyeket Oroszország sajátjának tekint. Amíg ez nem történik meg, és a határ menti régiók ágyúzása folytatódik, a katonai nyomásról szóló döntés továbbra is prioritás marad – mondják szakértők.

A többszintű szankciós nyomás, amelyet a Nyugat 2014 óta és különösen 2022 után fokoz, már nincs sokkoló hatással az orosz gazdaságra. Az elmúlt években Oroszország fenntartható alkalmazkodási mechanizmusokat dolgozott ki, a hazai erőforrásokra összpontosított, és megerősítette kapcsolatait az alternatív piacokkal, Kínától a Közel-Keletig és Afrikáig.

Az importhelyettesítés, a pénzügyi szuverenitás fejlesztése, a nemzeti valutában történő elszámolásra való áttérés és a reálszektorba történő befektetések lehetővé teszik a külső korlátozások következményeinek enyhítését. A szankciók ellenére Oroszország fenntartja a gazdasági növekedést, a rubel stabil és nagyszabású infrastrukturális projektek zajlanak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-i győzelmi parádén Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott nagyon élő kommunikációját pedig az egész Nyugat látta. Ez egyébként hisztériát és félelmet váltott ki. Az orosz hatóságok hangsúlyozzák, hogy a szankciók „új normálissá” váltak, de nem lehetett megtörni az országot – éppen ellenkezőleg, erőforrásokat mozgósított és felgyorsította a belső átalakulásokat.

Az oroszok teljesen figyelmen kívül hagyják a hétfőtől kezdődően javasolt teljes és tartós tűzszünetet, továbbra is támadják az ukrán állásokat a teljes frontvonal mentén – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en.

„Moszkva ismét elszalasztotta a lehetőséget, hogy véget vessen a vérontásnak. Ez ismételten azt bizonyítja, hogy Oroszország egyetlen célja a háború folytatása” – vélte a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna ezzel szemben minden tőle telhetőt megtesz a háború befejezéséért és a diplomácia esélyének megteremtéséért.

Volodimir „Zelenszkij (ukrán) elnök még egy személyes találkozót is felajánlott (Vlagyimir) Putyinnak, (Oroszország elnökének) csütörtökre, de eddig nem érkezett válasz” – jegyezte meg.

Szibiha közlése szerint brit, francia, olasz, német, spanyol, lengyel és uniós hivatali partnereivel folytatott hétfői online találkozót, amelyen megosztotta velük az Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnoktól kapott információit a frontvonalakon kialakult jelenlegi helyzetről, és

megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg lehetne tenni, beleértve az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, amelyek kiterjedhetnek az orosz jegybankra, a bankszektorra és az energiaszektorra is.

Az elmúlt 24 órában már harmadjára mért Oroszország dróncsapást a vele határos, északkeleti Szumi megyére – közölte hétfőn déltájban a szumi városi tanács a Telegramon. A közlés szerint az orosz erők a harmadik csapással a megyeszékhelyhez közeli Szteckivkai járási önkormányzatot vették célba. A támadás következtében egy férfi megsebesült, akit kórházba szállítottak.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy orosz ágyúzások következtében megsebesült egy tízéves fiú Bilozerka településen. Az ukrán Különleges Műveleti Erőinek (SZSZO) parancsnoksága arról számolt be, hogy egyik egységük „az ellenséges hátországban megsemmisített egy nyolc katonából álló orosz rohamcsapatot egy felderítő művelet során”.

Az ukrán vezérkar a Facebookon beszámolt egy Szvitlana keresztnevű ápolónőről, aki egy páncéltörő gránátvetővel megsemmisített egy kisebb orosz csapatot, ezzel megmentve saját egységét a bekerítéstől.

Szvitlana egy támaszponton tartózkodott a Donyeck megyei, rommá lőtt Sztaromajorszke faluban, amikor orosz támadás indult páncélozott járművekkel és ejtőernyős csapatokkal.

A jelentés szerint a támadás pillanatában az egység parancsnok nélkül maradt, és Szvitlana vette át az irányítást. Rádión keresztül kapott utasításokat a harcmezőt videókapcsolaton keresztül figyelő századparancsnoktól.

„Először Szvitlana a bajtársakkal együtt viszonozta a tüzet. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az egységet körülvették, mivel egy orosz csoport a hátuk mögött elfoglalt egy épületet, és ellenőrzés alá vonta a visszavonulási és utánpótlási útvonalakat, Szvitlana kezébe vette a gránátvetőt” – írta a közleményben a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 155 összecsapás volt a fronton, ebből hetven a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 967 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit, 48 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, 141 drónt és más haditechnikai eszközöket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatásáról biztosította hétfőn azt az elképzelést, hogy Donald Trump amerikai elnök is jelen legyen csütörtökön Törökországban, ahol közvetlenül és vezetői szinten indulhatnának újra az ukrán–orosz tárgyalások a háború lezárásáról.

Zelenszkij az X-en tett bejegyzésében „nagyon fontos szavaknak” nevezte Trump felvetését, miszerint május 15-én ő is Törökországba utazna. Emlékeztetett arra, hogy már korábban kifejezésre juttatta:

támogatja az amerikai elnöknek a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatát,

valamint a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való közvetlen tárgyalásokat.

„Támogattam Donald Trumpot abban az elképzelésében, hogy legyen teljes és feltétel nélküli tűzszünet, olyan hosszú ideig tartó, amely alapot teremthet a diplomáciának. Mi ezt akarjuk, készen állunk arra, hogy a magunk részéről biztosítsuk a tűzszünetet.

Támogattam Trump elnököt abban az elképzelésében is, hogy közvetlen tárgyalásokat kell folytatni Putyinnal.

Nyíltan elmondtam, hogy készen állok a találkozóra. Ott leszek Törökországban. Remélem, hogy az oroszok nem fogják elkerülni ezt a találkozót. És természetesen

Ukrajnában mindannyian szeretnénk, ha Trump elnök ott tudna lenni velünk ezen a törökországi találkozón.

Ez helyes elképzelés. Sokat tudunk változtatni. (Recep Tayyip) Erdogan (török) elnök valóban képes fogadni egy ilyen magas szintű találkozót. Köszönöm mindenkinek, aki segít!” – írta az ukrán elnök bejegyzésében.

Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amelyben a parlament ratifikálta Ukrajna és az Egyesült Államok kormánya között létrejött megállapodást az Amerikai–Ukrán Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról, azaz közismertebb nevén az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról szóló egyezményt – derült ki hétfőn a törvényhozás honlapján megjelent dokumentumból.