Moszkva mindent eldöntő támadása készül?

A frontvonalak mögött közel 70 ezer fős orosz haderő gyülekezik, miközben a tűzszünet ideje alatt az átcsoportosított egységek egy új támadáshoz való előkészületeket végeznek. Ha a nyáron kibontakozó hadművelet sikerrel jár, az nemcsak Ukrajna jövőjét döntheti el, hanem Európa viszonyulását is átalakíthatja. Egy amerikai elemzőintézet részletesebben szemügyre vette a készülődő offenzíva előtti helyzetképet- írta a hirado.hu.

A harctéri mozgásokból ítélve Moszkva nemcsak katonai áttörésre készül, hanem egy olyan hadjáratra, amely akár a háború menetét is lezárhatja. A legnagyobb aktivitást jelenleg Szumi és Harkiv térségében észlelik: itt április óta jelentősen emelkedett az orosz támadások intenzitása. Ezek a műveletek vélhetően figyelemelterelésre szolgálnak, a valódi célpontok a Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk térségében húzódó frontvonalak mentén lehetnek.

A jelenleg Szumi régióban felhalmozott mintegy 65 ezer katona, több száz harcjármű és ezer tüzérségi egység már most képes lenne egy nagy kiterjedésű hadművelet megindítására – még akkor is, ha a főbb városok bevétele továbbra sem reális cél.

Bár Oroszország páncélosállománya látványosan megfogyatkozott – egyes forráskritikával kezelendő ukrán jelentések szerint csak idén 885 tankot veszítettek –, Moszkva gyorsan alkalmazkodott. A hadsereg egyre inkább motoros és homokfutó járművekkel felszerelt egységekre támaszkodik, amelyek nagy mozgékonyságukkal képesek meglepetésszerű támadásokra, bár védettségük jelentősen alacsonyabb.

A május 8–11. közötti orosz egyoldalú tűzszünet sokak szerint nem a béke szándékáról árulkodott, hanem tudatos katonai előkészületekről. Az ukrán hírszerzés figyelmeztetett: Moszkva a tűzszünet napokat nem a harcok szüneteltetésére, hanem erői átcsoportosítására és új támadások előkészítésére használja. A fegyvernyugvás egyben PR-eszköz is lehetett, hogy Oroszország a világháborús győzelem 80. évfordulóján megegyezést kereső félként tetszeleghessen a nemzetközi színtéren.

A háború három éve alatt világossá vált, hogy az ukrán vagy orosz hivatalos források önmagukban többnyire nem nyújtanak megbízható képet a valóságról, azonban szakmai vélemények is megerősítik az orosz erőkoncentráció tényét.

A nemzetközi katonai szakértők többsége is egyetért abban, hogy Moszkva valóban képes volt a veszteségeinél nagyobb ütemben pótolni a kieső katonai állományát – így most készen áll egy újabb jelentős támadásra.

A hirtelen bekövetkező fegyverszünet vagy béke akár veszélyeket is tartogathat az orosz vezetés számára. A háborús gazdaság szerkezete már olyan mértékben berögzült, hogy egy hirtelen békekötés belső társadalmi-gazdasági válságot is kirobbanthat. Ukrán források azt állítják, hogy Moszkva több alternatív geopolitikai forgatókönyvet is kidolgozott Európa destabilizálására arra az esetre, ha Ukrajnát sikerülne térdre kényszerítenie.

Oroszország ezzel párhuzamosan fokozza diplomáciai és katonai együttműködését Iránnal, Észak-Koreával és Kínával. A nyugati támogatás megingatására irányuló információs és politikai kampányok új lendületet kaphatnak, ha a nyári hónapokban tényleges áttörés történik a frontvonalakon. Az offenzíva sikere nemcsak jelentős területi nyereségekkel járhat, hanem a tárgyalási pozíciókat is végleg Oroszország kedve szerint befolyásolhatja.

Az orosz hadsereg 2024 nyara óta intenzíven próbálkozik Pokrovszk város elfoglalásával, amely a kulcs Donyeck megye még ukrán kézen lévő területeinek meghódításához. A télen a város bekerítésére indított orosz támadás elakadt, ám a napokban a várostól 20 kilométerre keletre sikerült áttörni a megerősített védelmi állásokon, amivel sikeresen vágták el az autópálya-összeköttetést Pokrovszk és Donyeck megye még ukrán kézen lévő központi részei között. A siker után már csak egyetlen északi autópálya-összeköttetés maradt a megye legjobban megerődített ukrán nagyvárosaihoz.

A legfrissebb jelentések szerint súlyos helyzet alakult ki Ukrajna keleti frontján: az orosz erők áttörték az ukrán védelmet Pokrovszktól (Krasznoarmejszk) északra. A legfrissebb jelentések szerint a donyecki Novoolenovka (Novoolenyivka) település az orosz hadsereg kezére került, ráadásul ellenőrzés alá vonták a T0504-es autópálya mintegy 10 kilométeres szakaszát. A területi hódítás tényét a nyílt forrású élő térképek mellett mind orosz, mind ukrán források megerősítik.

A német Bild lap külpolitikai újságírója, aki alig öt hete járt a térségben a következőképp kommentálta az ukrán területi veszteséget.

„Ami erősen aggasztó – anélkül, hogy bármilyen érzékeny információt felfednék –, az az, hogy ez a terület nagyon meg volt erődítve. A védelmi vonalakat hónapokon keresztül építették.”

Minden előzetes védelmi erődítés ellenére az orosz csapatok jelenleg jelentős létszám- és tűzerőfölénnyel rendelkeznek, és gyalogosaik mélyen be tudtak hatolni az lövészárokrendszereket áttörve.

A Bild elemzője szerint nyilvánvalónak tűnik, hogy az ukrán hadsereg – legalábbis az adott szektorban – nem rendelkezik megfelelő védelmi képességekkel, különösen a drónok és a tüzérség tekintetében. Az ukrán csapatok egyelőre nem tudják megállítani az orosz előrenyomulást, amelyet folyamatosan kamikaze drónok támadásai, tüzérségi csapások, aknavető és rakétatűz támogat. Egy oroszbarát csatorna videós anyagot is közzétett az említett területek elfoglalásáról:

A fejlemények egy újabb jelentős ukrán visszavonulást vetítenek előre a Donyecki területen, de egy újonnan meginduló orosz offenzívát is jelezhetnek. A katonai szakértők többsége jelenleg egyetért abban, hogy Moszkva az utóbbi időszakban képes volt a veszteségeinél nagyobb ütemben pótolni a kieső katonai állományát – így most készen állhat egy újabb jelentős támadásra.

Csütörtök éjféltől hivatalosan életbe lépett az Oroszország által egyoldalúan meghirdetett háromnapos tűzszünet, amelyet Vlagyimir Putyin elnök a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulójára időzített. A tűzszünet azonban már az első napon vitatottá vált, hiszen mind Moszkva, mind Kijev egymást vádolja annak megszegésével.

Az ukrán fél szerint az orosz bejelentés pusztán propagandaakció. Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminiszter-helyettese csütörtök délben az X közösségi oldalon azt írta:

„Az orosz erők továbbra is a teljes frontvonalon támadnak. A tűzszünet bohózatnak bizonyult.”

Szibiha közlése szerint csütörtök délig az orosz hadsereg 734 alkalommal sértette meg a tűzszünetet, több száz támadó műveletet indított, köztük 176 FPV-drónnal és 16 irányított bombával végrehajtott csapást hajtott végre ukrán állások ellen.

Viktor Trehubov, az ukrán Horticja hadseregcsoport szóvivője szerint a keleti fronton éjfél után is többször támadtak orosz egységek, annak ellenére, hogy Moszkva ekkorra már hivatalosan életbe léptette a tűzszünetet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban kijelentette, hogy Kijev 30 napos fegyvernyugvást javasol, ám az orosz javaslatot nem tekinti őszintének. Ukrajna, Szibiha szerint minden támadásra reagál, és a megsértések dokumentációját megosztja nyugati partnereivel.

Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva tartja magát a bejelentett tűzszünethez.

Csütörtöki közleményük szerint ugyanakkor ukrán fegyveresek két ízben is megpróbálták áttörni az orosz határt a Kurszk térségében.

A jelentések szerint összesen 488 alkalommal sértették meg ukrán oldalon a tűzszüneti megállapodást, vagyis Moszkva szintén a másik felet vádolja a feszültség fenntartásával.

Az orosz sajtó már éjfélkor jelezte, hogy megkezdődött a háromnapos tűzszünet. A Kreml hangsúlyozta, hogy amennyiben Ukrajna támad, az orosz erők „azonnal válaszolni fognak”.

Az orosz fél arról is beszámolt, hogy a tűzszünet életbe lépése előtt, még szerdán elfoglalták a kelet-ukrajnai Trojckét, a Donbasz térségében. Ez utóbbi mozzanatot Ukrajna is megerősítette, azonban szerintük ez is azt mutatja, hogy Moszkva nem tett valódi gesztust a tűzszünet érdekében.

A tűzszünet megsértéséről szóló kölcsönös vádak újabb diplomáciai feszültséget jelentenek a háború 2022-es kirobbanása óta folyamatosan romló nemzetközi kapcsolatokban.

Egyik fél sem mutat hajlandóságot a katonai műveletek érdemi csökkentésére, sőt mindkét oldal saját álláspontját igyekszik igazolni a nemzetközi közvélemény előtt.

Az elkövetkező napok kulcsfontosságúak lehetnek abból a szempontból, hogy valóban fennmarad-e bármiféle fegyvernyugvás.