Merzet nem választották meg kancellárnak a Bundestagban

Hat szavazat hiányzott, hogy Friedrich Merz, a német konzervatív pártszövetség vezetője legyen Németország 10. kancellárja. A titkos szavazás első fordulója sokaknak meglepetést okozott azzal, hogy a Merz vezette koalíció nem tudta megszerezni a szükséges többséget a Bundestagban.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, kedd délelőtt csak 310 szavazatot kapott a Bundestagban tartott titkos szavazáson, ez hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316), amely a kancellári tisztség elnyeréséhez szükséges – írja az AP News. A voksolás eredménye sokakat meglepett, mivel Merzet a szavazás előtt esélyesnek tartották.

 A CDU/CSU, valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) és kisebb partnereik által létrehozott új koalíció összesen 328 mandátummal rendelkezik a Bundestag 630 fős alsóházában, ez elméletben elég lett volna Merz győzelméhez. Azonban a titkos szavazás eredménye szerint a frakciók egy része nem állt egységesen mögötte.

A kialakult helyzet következménye, hogy a parlamenti pártoknak 14 nap áll rendelkezésükre, hogy egy új jelöltet találjanak, aki képes megszerezni a többséget.

Ha ez sem sikerül, akkor az államfő dönthet és kinevezi a legtöbb szavazatot kapott jelöltet kancellárrá, vagy új választásokat ír ki.

Ha Merz végül mégis kancellár lesz, számos komoly kihívással kell szembenéznie. Ezek között szerepel az ukrajnai háborúval kapcsolatos külpolitikai irányvonal, az Egyesült Államok megváltozott kereskedelempolitikája, a német gazdaság stagnálása, valamint az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése.

Az AfD-t a német belbiztonsági szolgálat a múlt héten „szélsőjobboldali szervezetként” minősítette, ami lehetőséget ad a párt fokozott megfigyelésére. A döntés nemzetközi visszhangot váltott ki, az amerikai külügyminiszter és alelnök is bírálta a lépést, míg a német külügy reagálva kiállt a döntés mellett.

Friedrich Merz eddig nem kommentálta a titkosszolgálati döntést, de kancellárként mindenképpen állást kellene foglalnia a német politikai rendszer „tűzfalának” jövőjéről, amelyet a második világháború óta tartanak fenn a szélsőséges pártokkal szemben.

A CDU által vezetett koalíció gazdaságélénkítést, védelmi kiadások növelését, szigorúbb migrációs politikát és digitalizációs reformokat ígér. A kormányzati csapatban Merz külügyminiszternek Johann Wadephul CDU-s képviselőt jelölte, ha nyernek ez az első alkalom, hogy a CDU kezébe kerülne a tárca a hatvanas évek óta.

Nyolc nő és tíz férfi alkotja majd Fiedrich Merz konzervatív kancellár nagykoalíciós kormányát az uniópártok és a szociáldemokraták megállapodása alapján, persze csak akkor, ha végül tényleg ő lesz a kancellár.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a helyén marad az új kormányban is – közölte hétfőn a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), miközben bemutatták a miniszteri posztokra kiválasztott személyeket.

A múlt héten a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) után a Szociáldemokrata Párt (SPD) is jóváhagyta a koalíciós megállapodást Németországban, így a Friedrich Merz vezette új kormány – ha megkapja a parlamenti támogatást – kedden teszi le az esküt.

Lars Klingbeil, az SPD társelnöke lesz az alkancellár, akinek pénzügyminiszteri tisztségét is egyhangúlag jóváhagyta a pártvezetés. Klingbeil a februári parlamenti választásokat követő koalíciós tárgyalások során szoros partnerséget kötött Merzzel.

Az új kabinet 16 miniszteri posztjából összesen hetet kap az SPD, közülük négy posztot nők töltenek be: Bärbel Bas munkaügyi miniszter, Verena Hubertz építésügyi miniszter, Reem Alabali-Radovan fejlesztési miniszter és Stefanie Hubig igazságügyi miniszter.

Carsten Schneider lesz az új környezetvédelmi miniszter.

„Az SPD olyan csapatot állít össze, amely készen áll arra hogy bátran alakítsa országunkat. A szövetségi és tartományi politikában tapasztalt személyiségek találkoznak új arcokkal, akik az SPD-ben a generációváltást képviselik” – áll a párt vezetőségének közös nyilatkozatában.

A külügyi tárcát a 62 éves, konzervatív, jogász végzettségű Johann Wadephulra bízza a kancellár. A koalíciós megállapodás értelmében a belügyi tárcát a bajor Keresztényszociális Unió politikusa, Alexander Dobrindt vezeti majd. A gazdasági és energiaügyi minisztérium élére az uniópártok Katherina Reichét jelölik. Az újonnan létrehozandó digitális és állammodernizációs tárca élére a nagykoalícióban a Media-Saturn-Holding vezetője, a párton kívüli Karsten Wildberger kerül. A közlekedési tárcát Patrick Schneider fogja vezetni. Az oktatási és családügyi tárcát Karin Prien irányítja majd, aki Schleswig-Holstein tartományban is ezt a posztot tölti be 2017 óta. Szintén az uniópártok politikusa, Dorothee Bär kerül a tudományos, technológiai és űrkutatási minisztérium élére. Nina Warken CDU-s képviselő lesz az egészségügyi miniszter, az agrártárcát pedig a bajor, konzervatív Alois Rainer fogja vezetni.

A kancellária vezetésével Friedrich Merz Thorsten Freit bízza meg.

Az Alternatíva Németországért (AfD) párt hétfőn bírósági keresetet nyújtott be a kölni közigazgatási bíróságon a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) döntése ellen, amely a pártot hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősítette. Az AfD azonnali ideiglenes intézkedést is kér, hogy a határozat ne léphessen életbe a jogvita lezárásáig.

A lépés válasz a BfV május 2-i bejelentésére, amely szerint a hivatal három évig tartó, részletes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy az AfD etnikai alapú népfogalma sérti az emberi méltóságot, és szembemegy az alkotmányos renddel – írja a Bloomberg. A hivatal ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a pártot a demokráciát veszélyeztető szervezetként kezelje, így titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást, pénzügyi vizsgálatot és fedett megfigyelést alkalmazzon vele szemben.

Az AfD ezzel szemben azt állítja, hogy politikai indíttatású döntésről van szó, amely célja a versenytárs kizárása a politikai küzdőtérről.

A párt társelnöke, Alice Weidel egyik szóvivője elmondta, az AfD panaszt nyújtott be a közigazgatási bíróságon Kölnben, ahol a BfV székhelye is van. A bíróság megerősítette, hogy a kereset megérkezett a törvényszékre.

A BfV pénteken jelentette be, hogy konkrét bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a párt olyan erőfeszítéseket tesz, amelyek „veszélyeztetik Németország demokratikus rendjét”, illetve figyelmeztetett arra is, hogy összeegyeztethetetlen az ország szabad, demokratikus rendjével, hogy a párt a német nemzet fogalmát etknikai és származási alapon határozza meg.

 A párt elítélte a BfV pénteki döntését, amely szerinte politikailag motivált és a párt lejáratását és kriminalizálását szolgálja.

A döntés időzítése különösen érzékeny, mivel az AfD népszerűsége az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt, és a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt Németországban, főként a keleti tartományokban.

A nemzetközi reakciók sem várattak magukra, Marco Rubio amerikai külügyminiszter álcázott zsarnokságnak nevezte Németország eljárását, míg Elon Musk szerint a döntés a demokrácia elleni extrém támadás.

Az amerikai alelnök, J. D. Vance a keletnémet diktatúrához hasonlította a történteket, és úgy fogalmazott: „A Nyugat közösen bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – ezúttal nem a szovjetek, hanem a német rendszerpártok.”

A német külügyminisztérium visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta a lépés célja a demokrácia védelme, és a végső döntést független bíróságok hozzák majd meg.