Merénylet áldozata lett az ukrán elnöki hivatal ex-vezetője

Andrij Portnov, az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője az áldozata annak a merényletnek, amelyet egy madridi magániskola bejáratánál követtek el szerda reggel – közölte a spanyol belügyminisztérium, megerősítve ezzel a spanyol sajtóban megjelent információkat.

A helyszíni beszámolók szerint a főváros agglomerációjában található Pozuelo de Alarcónban, az American School Madrid épületénél több lövést lehetett hallani, a szemtanúk pedig 2–3 három embert láttak elszaladni a közeli erdős terület felé.

A kiérkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani a földön fekvő férfinál, akit sajtóinformációk szerint három lövés ért, egy a fején és kettő a testén.

A hatóságok elkerítették a merénylet helyszínét és keresés indítottak az elkövetők után.

A spanyol közszolgálati televízió (TVE) ismertette az iskola szülőknek küldött levelét, amelyben hangsúlyozta, hogy a gyerekek biztonságban vannak az intézményben, és közölte azt is, hogy az áldozat feltehetően tanulójuk szülője. A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint az áldozat Andrij Portnov, 52 éves ukrán állampolgár.

Portnov 2011–2014 között volt Viktor Janukovics elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője, előtte öt évig Julija Timosenko egykori miniszterelnök csapatának vezető jogásza volt.

2014-ben elmenekült az országból, az ukrán hatóságok pedig vizsgálatot indítottak ellene hazaárulás gyanújával.

A főügyészség 2014-ben nemzetközi körözést adott ki a Majdan-tüntetők lelövetésében játszott szerepéért. Portnovnak később peres úton sikerült elérnie, hogy megszüntessék ellene az eljárásokat és visszavonják a körözést.

A Cadena Ser rádióadó felidézte: Andrij Portnovot az Európai Unió szankciókkal sújtotta állami pénzeszközökkel való visszaélés, valamint az emberi jogok megsértése miatt Ukrajnában, és ugyan felmentették, de az ukrán titkosszolgálat nyomozást indított ellene Oroszországhoz való kötődése miatt.

Finnország csatlakozott ahhoz az EU-programhoz, amely Ukrajna katonai támogatását teszi lehetővé az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával – közölte hétfőn a finn védelmi minisztérium a honlapján.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében

Finnország nagy kaliberű lőszereket fog átadni Ukrajnának.

Ezeket a finn védelmi ipartól vásárolják meg, és az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételekből finanszírozzák, a teljes összeg 90 millió eurót tesz ki. Antti Hakkanen védelmi miniszter szerint ez a rendszer egyszerre biztosít munkahelyeket a finn védelmi iparban és nyújt támogatást Ukrajnának.

„Sikerült kiegészítő finanszírozást szereznünk Finnország Ukrajnának nyújtott támogatásához. A források befagyasztott orosz vagyonból származnak. A termékeket a finn ipartól vásároljuk, ami hazai munkahelyeket teremt, és ezeket Ukrajnába küldjük védelmi célra. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel” – idézte a minisztert a tárca közleményében.

Hakkanen hangsúlyozta, hogy

Finnország Ukrajna melletti támogatása más területeken is „szilárd és megingathatatlan”.

„Ez az új csomag, valamint a nemzeti, 660 millió eurós támogatási programunk szorosabb kapcsolatot teremt a finn ipar és Finnország Ukrajna iránti támogatása között. Ez remek példája a finn védelmi ipar képességeinek, és megmutatja, hogy a lőszergyártási kapacitásba történő beruházásaink megtérülnek” – tette hozzá a tárcavezető.

Az ABC ausztrál műsorszolgáltató arról számolt be, az ausztrál kormány megkezdte az Ukrajnának ígért, kivonásra került M1A1 Abrams harckocsik leszállítását. Az ABC internetes kiadása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi római találkozójukkor megköszönte Anthony Albanese ausztrál miniszterelnöknek, hogy megerősítette: az ígért 49 darab használt M1A1 harckocsiból az első szállítmány már úton van. Az ausztrál kormány ugyanakkor „biztonsági okokra” hivatkozva nem közöl információkat a harckocsik megérkezésének várható időpontjáról.

Hat ukrán katona meghalt, több mint tíz pedig megsebesült egy orosz légicsapásban a Szumi határvidéken – közölte szerdán az Ukrán Nemzeti Gárda. A támadás egy katonai lőtéren érte az egységet, gyakorlatozás közben.

Az ukrán hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, a felelős parancsnokot felfüggesztették, ugyanis a támadás egy olyan gyakorlat során történt, amelyet nem megfelelő módon biztosítottak a légicsapásveszély ellen.

A támadásról az orosz védelmi minisztérium is közzétett egy videót, amelyen jól látható, hogy az ukrán katonák egy erdő melletti ösvényen gyülekeznek, majd hatalmas robbanás rázza meg a területet.

A TASZSZ hírügynökség állítása szerint akár 70-en is meghalhattak a támadásban. A BBC Verify elemzése szerint az orosz Iszkander rakéta a Szumi régió északi részén csapódott be, alig néhány kilométerre az orosz határtól.

Az ukrán hadsereg az utóbbi hónapokban több hadműveletet is folytatott az oroszországi Kurszk régió közelében, amelyeket Kijev a Szumi régió védelméhez szükséges biztonsági zóna kialakításaként indokolt.

A támadás napján Vlagyimir Putyin is látogatást tett Kurszkban, először azóta, hogy az orosz hadsereg visszafoglalta a határ menti területet.

Az orosz állami média szerint az elnök találkozott katonai vezetőkkel és helyi önkéntesekkel is, valamint megtekintett egy közeli atomerőművet.

A háború folytatódik, a diplomáciai megoldások kilátásai pedig egyre gyengülnek annak ellenére, hogy a múlt héten alacsony szintű tárgyalások zajlottak Isztambulban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „Oroszország csupán időt akar nyerni a háború folytatásához”, míg az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio úgy nyilatkozott: „Moszkvának világos feltételeket kell előterjesztenie a tűzszünethez vezető folyamat elindításához”.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője eddig példátlan módon támadta be Donald Trump amerikai elnököt. A külügyi szóvivő úgy gondolja, Trump csak „saját országa, valamint politikai kampánya és karrierje érdekében foglalkozik” az orosz–ukrán háború rendezésével.

Donald Trump amerikai elnöknek az „ukrajnai konfliktus” rendezésével kapcsolatos vágya arra utal, hogy béketeremtőként szeretne bevonulni a történelembe — jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ szerint.

A külügyminisztériumi szóvivő kiemelte, az amerikai elnök világosan megfogalmazta az üzenetét: „a helyzetet, amelyet az előző amerikai elnök és az egész kamarilla provokált ki, robbantott ki, és lényegében hozott létre, rendezni kell”.

„Nem vállalkozom arra, hogy találgassak, vajon Trump érzi-e Amerika felelősségét ebben, és hogy ez a vágy része-e annak a szándéknak, hogy »Amerikát valóban naggyá tegye«, és ne süllyessze vissza azt az örökös háborús uszító szerepébe, hanem valamilyen módon megmutassa, hogy az országnak vannak teremtő képességei és potenciálja. Nem mondok ítéletet az ő belső motivációiról, de kijelentette, hogy rendezni akarja ezt a válságot”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban Zaharova.

„Talán béketeremtőként akar bevonulni a történelembe” – folytatta. „Talán a korábbi adminisztrációk bűneit akarja jóvátenni. Talán ez része annak a koncepciójának, hogy visszaadja Amerikának a nagyhatalmi státuszt” – elmélkedett Zaharova, majd kijelentette, hogy „Trump az Ukrajna körüli konfliktus rendezésének kérdésével saját országa, valamint politikai kampánya és karrierje érdekében foglalkozik”.