Megindulnak a nagy hatótávolságú rakéták az oroszok ellen?

Tovább nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között: több európai ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – úgy döntött, feloldja az Ukrajnára vonatkozó rakétacsapások hatótávolsági korlátozásait, lehetővé téve a nagyobb hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen is. A Kreml élesen bírálta a döntést, és azt állítja, hogy ez aláássa a háború politikai rendezésére tett erőfeszítéseket

Az európai országok döntése, miszerint feloldják az Oroszország elleni rakétacsapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, potenciálisan veszélyes, és aláássa a rendezésre irányuló törekvéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ szerint.

 Friedrich Merz német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország feloldja az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára. Elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang. Utóbbi még a Biden-adminisztráció alatt megtette ezt a lépést, de Németország ezidáig ódzkodott ettől a döntéstől.

A Kreml tetszését nem nyerte el a döntés, és – azután, hogy szombatra, vasárnapra és hétfőre virradóra ezernél is több támadóeszközzel légitámadást indított Ukrajna ellen – a háború politikai rendezésére irányuló törekvések veszélyeztetésével vádolja a Nyugatot.

„Ha ilyen döntések születnek, azok teljes mértékben ellentétesek lesznek a politikai rendezés elérésére irányuló törekvéseinkkel, valamint a rendezési keretek között tett erőfeszítésekkel. Ez egy meglehetősen veszélyes döntés”

– fogalmazott Dmitrij Peszkov.

A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan. A szakértők korábban is figyelmeztettek már, hogy Oroszország – amely még Ukrajnában is képtelen katonai céljait elérni – egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres konfliktusba bocsátkozzon a Nyugattal.

A nyugati hírszerzési jelentések szerint azonban épp most lenne ideje fokozni a nyomást: Oroszország ember- és eszközveszteségei kritikussá válnak, míg a Kreml utolsó lehetőségeit próbálja kihasználni a nyári offenzívában.

Donald Trump éppen akkor vonul vissza a Moszkvára gyakorolt nyomásgyakorlástól, amikor Oroszország katonai ereje fokozatosan gyengül Ukrajnában, és már a jövő évben súlyos ember- és fegyverhiánnyal szembesülhet a fronton – állították magas rangú amerikai és európai tisztviselők, valamint katonai szakértők a The Washington Postnak még a hétvégén.

A lap arról ír, hogy az elmúlt napokban Trump látszólag feladta korábbi fenyegetéseit, miszerint súlyos pénzügyi szankciókat vezetne be, ha Moszkva nem egyezik bele egy tűzszünetbe Ukrajnával. Ehelyett, egy Vlagyimir Putyinnal folytatott kétórás telefonbeszélgetés után új kereskedelmi lehetőségeket helyezett kilátásba Oroszországgal

Az Egyesült Államoktól várt vezető szerep helyett Trump mostanáig arról beszélt, hogy akár teljesen kivonulhatna a diplomáciai folyamatból, és azt az európaiakra – vagy akár az új pápára – bízná a háború rendezését. Kormánya egyelőre nem vállalt újabb katonai vagy pénzügyi támogatást Ukrajna számára.

Több mint egy tucat, névtelenséget kérő tisztviselő szerint ugyanakkor most lenne a legalkalmasabb időpont a Moszkvára gyakorolt nyomás fokozására, ugyanis a helyzet kedvezőbb, mint a háború kezdete óta bármikor.

Az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynökségének (DIA) kongresszusi jelentése szerint, amennyiben nem születik megállapodás vagy nem érkezik jelentős nyugati támogatás, a háború valószínűleg lassan továbbra is Oroszország javára billen 2025-ig. Ugyanakkor az orosz előretörés egyre lassul, és súlyos katonai és technikai veszteségek árán történik – hangsúlyozta a jelentést ismertető Jeffrey Krause altábornagy, a DIA vezetője.

A DIA adatai szerint Oroszország 2022 februári inváziója óta legalább 10 000 harci járművet veszített, köztük több mint 3000 harckocsit, közel 250 repülő- és helikoptert, valamint több mint tíz hadihajót. Az elmúlt egy évben Oroszország mindössze 0,6 százalékkal növelte az általa ellenőrzött ukrán területeket – napi mintegy 1500 halott vagy sebesült árán. Egyes becslések szerint Oroszország teljes embervesztesége már meghaladhatja az egymillió főt.

„Oroszország továbbra is kis lépésekben halad előre, de ezek fenntarthatatlan áldozatokkal járnak”

– mondta Richard Barrons, a brit Egyesített Haderő Parancsnokság volt vezetője.

Eközben Európa nehézségekkel küzd az Ukrajnának szánt utánpótlás növelésében, míg Kijev is ember- és felszereléshiánnyal néz szembe – annak ellenére, hogy a hazai fegyvergyártás folyamatosan bővül. A harctéri helyzet gyakorlatilag megrekedt, a háború egyre inkább nagy hatótávolságú rakéták és az egyre kifinomultabb drónok párbajává alakult.

Péntek éjszaka Oroszország 250 támadó drónt és 14 ballisztikus rakétát lőtt ki Kijev és más ukrán területek ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Orosz források szerint ugyanebben az időszakban több mint 700 ukrán drónt semmisítettek meg, köztük közel százat Moszkva közelében. Ugyanakkor szakértők szerint sem a drónok, sem a hosszú hatótávolságú csapások nem elegendőek ahhoz, hogy döntő katonai előnyt biztosítsanak bármelyik fél számára.

„Minden egyes ilyen támadással világosabbá válik, hogy Moszkva az, amely tovább szítja ezt a háborút. Egyértelmű, hogy sokkal komolyabb nyomásra van szükség Oroszországgal szemben, hogy elindulhassanak a valódi diplomáciai folyamatok. (…) Csak az orosz gazdaság stratégiai ágazatait célzó további szankciók képesek rávenni Moszkvát a támadások befejezésére”

– mondta Zelenszkij.

Az 500 százalékos vám lehet a megoldás?

A The Washington Post felidézte, hogy a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Donald Trump nyilvános megszólalásaiban nem tett említést sem az Oroszországgal szembeni szankciókról, sem Ukrajna további támogatásáról. Az európai vezetőkkel folytatott egyeztetések során – egy bennfentes szerint – azt jelezte, hogy az orosz elnök nem mutat hajlandóságot a háború leállítására, mivel úgy véli, hogy a konfliktus az ő javára alakul.

Marco Rubio külügyminiszter a keddi szenátusi meghallgatáson védelmébe vette Trump visszafogott lépéseit. Mint mondta, „Kijev továbbra is kap fegyvereket és szállítmányokat tőlünk és szövetségeseinktől”, jóllehet az amerikai kormányzat eddig nem kért új forrásokat, és nem indított újabb készletkivonásokat az amerikai hadikészletekből. Rubio szerint az Európai Unió hamarosan újabb szankciókat vezet be, míg az Egyesült Államok a szövetséges NATO-országok ritka Patriot légvédelmi rendszerei között keres lehetséges átcsoportosítási lehetőségeket Ukrajna javára.

Rubio visszautasította egy szenátor azon felvetését is, hogy Putyin „játszik” Trumppal, és hangsúlyozta, hogy a Biden-adminisztráció által bevezetett szankciók továbbra is érvényben vannak. „Az elnök véleménye szerint jelenleg, ha szankciókkal fenyegetünk, az oroszok megszakítják a tárgyalásokat. Márpedig értéket jelent, ha beszélni tudunk velük, és rá tudjuk őket venni a tárgyalóasztalhoz ülésre” – fogalmazott.

Putyin egyelőre figyelmen kívül hagyta Trump harmincnapos tűzszünetre vonatkozó felhívását, és csupán alacsony rangú delegációt küldött az isztambuli tárgyalásokra, ahová Trump Marco Rubiót delegálta.

Szerdán Lindsey Graham (republikánus, Dél-Karolina) és Richard Blumenthal (demokrata, Connecticut) 81 szenátor támogatásával törvényjavaslatot nyújtott be, amely megkérdőjelezi a jelenlegi tárgyalások hatékonyságát, és elsődleges, valamint másodlagos szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, ha az nem hajlandó jóhiszeműen tárgyalni Ukrajnával. Graham – Trump egyik legkitartóbb támogatója – a hírek szerint folyamatos kapcsolatban van a Fehér Házzal az ügyben.

A törvényjavaslat egyebek mellett 500 százalékos vámot vetne ki azokra a termékekre, amelyeket olyan országok – köztük Kína – exportálnak az Egyesült Államokba, amelyek orosz olajat, földgázt, uránt vagy más nyersanyagokat vásárolnak. Graham közleményében megemlítette, hogy Rubio szerint Moszkva az isztambuli tárgyalások során ígéretet tett arra, hogy néhány napon belül bemutatja a tűzszüneti feltételeit. „Ha ugyanazzal az ajánlattal állnak elő, mint eddig, Oroszország határozott lépésekre számíthat az amerikai szenátus részéről” – figyelmeztetett Graham.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken azt nyilatkozta, hogy Moszkva tárgyalási pozíciója a háború „gyökereire” fog épülni – ez a Kreml régi narratíváját tükrözi, miszerint Ukrajna történelmileg Oroszország része, jelenlegi vezetése pedig korrupt, illegitim és „náci” irányítás alatt áll. Lavrov szerint valódi békemegállapodás csak egy újonnan megválasztott, „legitim” ukrán kormányzat részvételével írható alá.

„Putyin úgy véli, hogy az idő neki dolgozik, és Ukrajna gyorsabban vérzik el, mint Oroszország”

– mondta egy magas rangú európai tisztviselő.

A háború elhúzódása miatt egyre többen aggódnak amiatt, meddig tud kitartani Ukrajna, ezért a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását sürgetők igyekeznek a Kreml gyengülő pozícióira irányítani a figyelmet.

Nagy gondok vannak Oroszországban

Noha az orosz hadsereg rekordmennyiségű újoncot toborzott az idei évben – részben pénzbeli juttatásokkal és a háború közeli lezárásának ígéretével csábítva őket –, a harctéri előrenyomulás gyakorlatilag teljesen lelassult. Ennek egyik fő oka az ukrán védelem megerősítése: egy tizenhat kilométer széles, aknákkal és lövészárkokkal tűzdelt védelmi öv akadályozza az orosz előrehaladást, miközben rövid hatótávolságú drónokkal támadják az előrenyomuló egységeket – állítja Jack Watling, a londoni Royal United Services Institute szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető kutatója.

Egy ukrán biztonsági tisztviselő szerint az orosz hadmozdulatok megtorpanásához az is hozzájárulhatott, hogy Moszkvának erőforrásokat kellett átcsoportosítania a Kurszki területre, ahol nemrég veszítettek el egy keskeny területsávot az ukrán határ közelében.

„Oroszország nem képes területet foglalni – ez a helyzet gyakorlatilag a 2023-as ukrán ellentámadás óta. Annak ellenére, hogy háromszoros emberfölényük van – és talán még nagyobb előnyük fegyverzetben –, ez még mindig nem elég”

– fogalmazott a tisztviselő.

Habár Oroszország évente legalább 200 új harckocsi gyártására képes, a hadsereg továbbra is nagymértékben támaszkodik a korábban raktáron lévő, szovjet gyártmányú harckocsik felújítására – ezekből a háború kezdetén körülbelül 13 ezer darab állt rendelkezésre, ám nyugati szakértők szerint ez a készlet néhány hónapon belül kimerülhet.

„Oroszország képes még harcolni, de a haderejük egyre kevésbé lesz gépesített, és ez idővel korlátokat szab annak, hogy meddig tarthatják fenn jelenlegi hadviselési módszereiket” – mondta Watling. Amennyiben nem születik megállapodás a tűzszünetről, Oroszország valószínűleg még a nyár folyamán kihasználja szűkülő hadászati előnyét, és fokozza támadásait, hogy áttörje az ukrán védelem kimerült sorait – véli Watling és Richard Barrons brit tábornok. Ám ez lehet Moszkva utolsó lehetősége.

„Az orosz hadsereg most ér el képességeinek csúcsára, már nem valószínű, hogy rendelkezésükre áll elegendő felszerelés, ember, kiképzés és logisztikai háttér ahhoz, hogy olyan támadást hajtsanak végre, amely áttörné az ukrán frontot, és ha ez mégis megtörténne, akkor sem tudnák azonnal kihasználni”

– figyelmeztetett Barrons.

Még abban az esetben is, ha Oroszország újabb ukrán területeket tudna elfoglalni, a Kreml vélhetően akkor sem érné el célját: a 2022 őszén illegálisan annektált négy régió – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – teljes elfoglalását. Dara Massicot, a Carnegie Russia Eurasia Center vezető kutatója szerint:

„Nagy különbség van aközött, hogy az oroszok öt–tíz kilométerrel visszaszorítják az ukránokat – hatalmas emberi és technikai áldozatok árán –, vagy hogy valóban elegendő emberrel és páncélos technikával rendelkeznek ahhoz, hogy áttörést érjenek el, elfoglalják a teljes területet, és áthatoljanak a védelem akadályain. Ez olyan mértékű felszereltséget kívánna, amit jelenleg sehol sem látni.”

Amikor Vlagyimir Putyin szerdán először látogatott el a nemrég visszafoglalt Kurszki területre, egy helyi vezető azt javasolta neki, hogy a hadsereg most már foglalja el a szomszédos ukrán Szumi területet is. Putyin tréfásan annyit válaszolt: a kormányzó „mindig valami nagyobbra vágyik.” Nyugati tisztviselők szerint ugyanakkor, miközben Putyin próbálja elhúzni a tárgyalásokat és kivárni Trump közeledését, önbizalma valójában beosztottjai túlságosan optimista értékelésein alapulhat. „Szerintem túlbecsülik Oroszország jelenlegi sikereit” – mondta egy magas rangú európai tisztviselő.

Akár igaznak tartja Putyin, hogy „náluk van minden lap”, ahogy Trump fogalmazott, akár csak kivár, hogy a Nyugat belefáradjon a végtelennek tűnő háborúba, a szovjet korszakból származó készletek apadása miatt Oroszországnak egyre inkább újonnan gyártott rendszerekre kell támaszkodnia. Több nyugati vezető és szakértő szerint ezért most lenne ideje újabb szankciókat bevezetni, valamint folytatni Ukrajna fegyverellátását.

„Ha Ukrajna képes megakadályozni, hogy Oroszország karácsonyig elérje a Donyecki terület határát, és Kijev nemzetközi partnerei következetesen gyengítik az orosz gazdaságot, akkor Moszkvának komoly döntéseket kell majd hoznia arról, milyen árat hajlandó még fizetni a háború folytatásáért” – hangsúlyozta Watling.

Eközben Pokrovszknál egyre rosszabb a helyzet

Pokrovszk (régi néven Krasznoarmejszk) városától északkeletre az orosz csapatok május elején törték át a hosszú időn át épített, T0504-es autópálya mentén elhelyezkedő ukrán védelmi vonalakat és azóta is folyamatos előretörésben vannak. Pokrovszk városa eddig az ukrán hadsereg egyik legfontosabb keleti logisztikai bázisának számított – de most lassan orosz ostromgyűrű szorításába kerülhet. Az orosz csapatok májusban eddig közel 300 négyzetkilométernyi területet vontak befolyásuk alá (ennek mintegy felét az említett frontszakaszon), ami viszonyításképp nagyjából egy Pest méretének megfelelő területmennyiség.

Ukrán katonai források a közösségi médiában arról tudósítanak, hogy

a front összeomlásának veszélye fenyeget, és ha Pokrovszk elesik, akkor akár az egész donyecki védelem is dominószerűen dőlhet össze.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ukrán állásokhoz már szinte lehetetlen gépjárműves utánpótlást biztosítani. Az orosz hadsereg naponta több száz, üvegszálas optikai kábellel irányított drónt vet be, amelyek ellen gyakorlatilag nincs hatékony védekezési lehetőség. Az ukrán páncélosok és járművek pusztulása olyan mértéket öltött, hogy az utánpótlási láncban komoly zavarok léptek fel.

Több katonai elemző szerint Pokrovszk térsége már nem csupán egy fontos célpont, hanem az orosz hadműveletek elsődleges fókuszává vált. A jelenlegi offenzíva célja Pokrovszk teljes körbezárása és a városra nehezedő nyomás fokozatos erősítése lehet.