Lavrov szerint két ortodox keresztény ország nem tárgyalhat a Vatikánban

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május 24-én elutasította a Vatikánt mint lehetséges helyszínt az Ukrajnával folytatandó jövőbeli béketárgyalásokhoz. A diplomata azzal érvelt, hogy a katolikus székhely nem lenne megfelelő platform két ortodox keresztény ország közötti egyeztetéshez.

Korábban készségét fejezte ki XIV. Leó pápa arra, hogy a Vatikán otthont adjon a béketárgyalások következő fordulójának, miután több ország – köztük az Egyesült Államok – is megemlítette, hogy a Szentszék semleges platformként szolgálhatna a konfliktus rendezésére irányuló egyeztetésekhez.

A pápai szándék megerősítést nyert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 18-i vatikáni látogatásán is, amelyre XIV. Leó beiktatási miséjét követően került sor. Az ukrán vezető a Szentszékkel folytatott megbeszélés után így nyilatkozott: „A pápa a béke reményének szimbóluma. Hiszünk abban, hogy a Vatikán fontos szerepet játszhat a háború befejezésében”.

Az ötlettel, hogy a Vatikán legyen a helyszín a háborús béketárgyalásoknak, az orosz tisztviselők nem feltétlen értenek egyet: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május 24-én kétségbe  megkérdőjelezte az ötletet.

A moszkvai Diplomáciai Akadémián tartott beszédében így fogalmazott: „Képzeljük el a Vatikánt a tárgyalások helyszínéül” – mondta Lavrov, majd hozzátette: „Kicsit ízléstelen lenne, ha az ortodox országok egy katolikus platformon tárgyalnának arról, hogyan lehet megszüntetni a (háború) gyökereit” – közölte a Kyiv Independent.

Lavrov szerint „magának a Vatikánnak sem lenne túl kényelmes, ha ilyen körülmények között két ortodox ország küldöttségét látná vendégül”.

Miközben a háború immár harmadik évébe lép, és a civil áldozatok száma továbbra is emelkedik, a nemzetközi közösség számos szereplője próbál diplomáciai megoldást találni. A Vatikán aktív közvetítői szerepre törekszik, ám Lavrov kijelentései ismételten világossá tették: Oroszország nem tekinti elfogadható fórumnak a katolikus Szentszéket.

Lavrov szerint Oroszországban már előrehaladott stádiumba került a leendő ukrán békeszerződésről szóló memorandum kidolgozása, amelyet Moszkva át fog adni Kijevnek. Kifejezte reményét, hogy az ukrán fél is hasonlóan fog cselekedni. Mint mondta, a memorandum kidolgozásakor Moszkva alapelvekből és a konfliktus kiváltó okából indul ki.

„Nem tartjuk szükségesnek a világrend nemzetközi jogalapjának, az ENSZ Alapokmányának a lebontását.”

„Ezt egyszerűen tiszteletben kell tartani, teljes mértékben és összességében, valamint az abban foglalt elvek közötti összefüggésekben” – nyilatkozott.

Az orosz külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy Oroszország mindig készen állt béketárgyalásokra Ukrajnával, és nem kerülte a kapcsolatfelvételt.

Az Egyesült Államok szerepére kitérve azt mondta, Ukrajna azt remélte, hogy örökké maga mögött tudhatja majd az Egyesült Államok támogatását, de Donald Trump amerikai elnök álláspontja az, hogy ez nem az ő háborúja. Lavrov úgy vélekedett, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat az Oroszországgal való párbeszéd alakításában a nemzeti érdekeiből indul ki. Rámutatott, hogy Washington, ellentétben az európaiakkal, nyíltan beszél az ukrán területi kérdés megvitatásának szükségességéről. Lavrov ugyanakkor felidézte, hogy voltak olyan esetek, amikor az amerikaiak megváltoztatták álláspontjukat, és ezt, mint fogalmazott, Moszkva szem előtt fogja tartani következő lépéseinek megtervezésekor.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Moszkva által vitatott legitimitásáról szólva közölte, hogy az orosz fél nem utasítja el a „kijevi rezsim” vezetőjével és adminisztrációjával a tárgyalásokat. Zelenszkij hatalma törvényességnek megkérdőjelezése a rendezési dokumentumok aláírásakor lesz döntő jelentőségű. Álláspontja értelmében a választások megtartása adná a legjobb megoldást arra a kérdésre, hogy ki írhatja alá a békeszerződést ukrán részről.

„Mert ha azok írják alá, akiknek a legitimitása, finoman szólva, már senkit sem győz meg, akkor az utódok megkérdőjelezhetik a megkötött megállapodásokat”

– mondta.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, Oroszország nem hagyhatja az orosz ajkú embereket Ukrajnában a jelenlegi rendszer hatalma alatt, mert az nagy bűn lenne. Kifogásolta, hogy az európai országok egyszer sem ejtették ki az emberi jogok kifejezést azzal kapcsolatban, ami Ukrajnában történik. Azt tanácsolta azoknak a nyugati kollégáinak, akik sürgősen cselekednének, hogy követeljék az ENSZ Alapokmányát és számos emberi jogi egyezményt megsértő ukrán törvények hatályon kívül helyezését.

Miközben sor került az orosz–ukrán háború eddigi legnagyobb fogolycseréjére, Oroszország nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen: 14 ballisztikus rakétát és 250 drónt vetett be, melyek fő célpontja Kijev volt. A támadás jelentős károkat okozott, legalább 15 civil megsérült.

Miközben elindult eddigi legnagyobb fogolycsere az orosz–ukrán háború kitörése óta, az ukrán légierő arról számolt be, hogy szombatra virradóra Oroszország 14 ballisztikus rakétával és 250 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadás középpontjában Ukrajna fővárosa, Kijev állt, de a Kijevi, az Odesszai, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területet is érintette az orosz támadás. A légitámadást az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaegységei, elektronikus hadviselési és drónrendszerekkel foglalkozó egységei, valamint mobil tűzcsoportjai hárították el.

Szombaton reggel 8 óra 30 percig a légvédelem 6 Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát lőtt le Kijev felett, valamint semlegesített 245 Sahíd típusú drónt az ország keleti, északi, déli és középső részein. Ebből 128-at tűzfegyverekkel semmisítettek meg, 117-et pedig elektronikus hadviseléssel kényszerítettek földre.

A nagy erejű orosz támadás jelentős károkat okozott Ukrajna-szerte, különösen Kijev három kerületében. A hatóságoknak összesen 15 sebesültről van tudomása, továbbá megrongálódott  egy bevásárlóközpont, egy oktatási intézmény, továbbá számos gépjármű és lakóház. A Szolomjanszkij kerületben egy megsemmisített drón darabjai egy ötödik emeleti lakásba csapódtak és tüzet okoztak, amelynek következtében 7 ember sérült meg. A Dnyiprovszkij kerületben egy házaspár sebesült meg, amikor egy repeszdarab csapódott az ötödik emeleti lakásukba. Az Obolonszkij kerületben öt ember fordult segítségért, miután egy 9 emeletes lakóépület négy emeletén kár keletkezett az ellenséges támadásban. A Holosivszkij kerületben további egy személy sérült meg.

A támadás azután történt, amikor Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza, köztük 270 katona és 120 civil. A fogolycsere-megállapodás Isztambulban született meg, miután Kijev és Moszkva több mint három év után először közvetlen tárgyalást folytatott. Ez a megállapodás volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a találkozónak, ugyanis Kijev hiába nyitott a tűzszünetre, Moszkva határozottan elutasít minden ilyen kezdeményezést. Sőt,

az orosz sajtó arról írt, hogy az orosz delegáció azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem vonja vissza erőit a 2022 szeptemberében Oroszország által egyoldalúan annektált, de még mindig részben ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről, akkor a Kreml elfoglalja Harkivot és Szumit is.

A Szumi terület elfoglalásáról a napokban Vlagyimir Putyin is viccelődött orosz tisztviselőkkel, amikor az ukrán határ mellett elhelyezkedő Kurszki területen tett látogatást. Amikor a terület egyik járásának vezetője nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról beszélt, hogy Oroszországnak el kellene foglalnia az észak-kelet ukrajnai régiót, Putyin úgy reagált, hogy ezért is nevezte ki Alekszandr Hinstejnt a Kurszki terület kormányzójává, mert ő is mindig többet akar.

A Jevropejszka Pravda szerint Margus Tsahkna észt külügyminiszter úgy reagált a Kijevet ért tömeges támadásra, hogy Oroszország folyamatos agressziójának egyszerű magyarázata van: „nem érez elég nyomást ahhoz, hogy abbahagyja.”

„Az erő, hogy ezen változtassunk, a mi kezünkben van”

– hangsúlyozta az észt tárcavezető.

Margus Tsahkna meggyőződése, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia a katonai segélyek növelését, az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, a befagyasztott vagyon felhasználását és az „árnyékflotta” megfékezését.

A támadást Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete is kommentálta. Mathernová azt tanácsolta azoknak, akik „még mindig kételkednek abban, hogy Oroszország a háború folytatását akarja”, hogy olvassák el a híreket. Azt is megjegyezte, hogy a Kijev elleni csapás azokat a területeket is érintette, ahol a kollégái élnek. „Egy újabb szörnyű rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát. A fő célpont Kijev. Sok lakóház kigyulladt és súlyosan megrongálódott. Tizenöt ember megsérült” – írta Brüsszel ukrajnai nagykövete.