POLITIK
19 millióan szavazhatnak.
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – közép-európai idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra – írta az MTI.
Mint emlékeztettek, a külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak.
A több milliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekében – minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön.
Pénteken és szombaton nagyjából kétszer annyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás tavaly novemberi, utólag érvénytelenített első fordulójának első két napján.
A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be. Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – romániai (kelet-európai) idő szerint 21 órakor zárnak.
Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig.
Amennyiben a szavazólapon szereplő 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot megszerző jelölt részvételével.
Floridai fegyverrajongó, volt Securitate-tiszt, egykori pap, képviselőtársait bántalmazó vagy „kocának” nevező, korábbi foci-ultra: színes mezőny várja a „startpisztolyt” május 4-én, amikor – a november után újra – megkezdődik a román elnökválasztás első fordulója. A jelölteket a hirado.hu szemlézte.
A már-már megszokott, feszültséget keltő kijelentésekkel, váratlan gesztusokkal és jogi anomáliákkal tarkítva zajlottak le a fél éven belül második román elnökválasztási kampány végnapjai. Romániában a május 4-én, vasárnap azért várják országszerte az urnák elé a választópolgárokat, hogy – ismét, november óta másodszor – megválasszák Románia elnökét.
Az újabb választás azért vált szükségessé, mert a román alkotmánybíróság 2024. december 6-án érvénytelenítette a romániai elnökválasztás teljes folyamatát.
Ennek következtében a 2024. november 24-i első fordulót követő, eredetileg december 8-ra beütemezett második fordulóra már nem került sor. A testület azután döntött így, hogy Klaus Johannis, az akkor még hivatalban levő román elnök olyan titkosszolgálati dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Oroszország állt a szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu kampánya mögött. Így a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a román elnökválasztással kapcsolatos teljes választási folyamatot.
Bár Georgescu megpróbálkozott azzal, hogy az alkotmánybíróság által elnapolt, majd a koalíciós pártok döntése alapján idén májusra kitűzött választáson is jelöltesse magát, az alkotmánybíróság kizárta Georgescu indulását a megméretésen.
A jogi káosz folytatódik
Elutasította a román legfelsőbb bíróság pénteken a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozatot felfüggesztő csütörtöki döntést. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi választási folyamat változatlan marad, azaz május 4-én megtartják a megismételt romániai államfőválasztás első fordulóját. Újabb zökkenőt jelentett, nem sokkal a választás ismételten kitűzött első fordulója előtt, hogy április 24-én úgy döntött a ploiesti táblabíróság: érvényteleníti a tavalyi romániai elnökválasztást félbeszakító, és a voksolás megismétlését elrendelő december 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Egy nappal később viszont helyreállította a román legfelsőbb bíróság a vitatott alkotmánybírósági határozat hatályát, így elhárult a május 4-re és 18-ra kiírt újabb elnökválasztás megrendezésének és az eredmény érvényesítésének esetleges jogi akadálya.
Sorrend a visszaszámlálás előtt
A CURS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint élesedik a verseny: a szélsőséges, magyarellenességéről is ismert Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje,
George Simion 26 százalékkal vezeti a mezőnyt.
Legfőbb versenytársa Crin Antonescu, akit a három kormányerő, vagyis a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatott, a voksok 23 százalékára számíthat. Antonescu 12 évvel ezelőtt ideiglenes elnökként tevékenykedett, miután a román parlament felfüggesztette hivatalából Traian Basescu akkori államfőt.
Crin Antonescu, a román kormánykoalíció – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – közös államfőjelöltje beszédet mond a koalíció Maros megyei kampányrendezvényén Koronkában 2025. április 23-án (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Az említésre méltó jelöltek között van a bukaresti főpolgármester, a függetlenként induló Nicușor Dan, akit a harmadik helyen, 19 százalékra mérnek. Dan 2017-ben mondott le pártjában, az USR-ben viselt tisztségeiről, miután vita alakult ki arról, hogy a román alkotmánynak el kellene-e tiltania a homoszexuális párok házasságkötését.
A független elnökjelöltként induló Nicusor Dan bukaresti polgármester egy bukaresti kampányrendezvényen 2025. április 22-én. A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én tartják Romániában (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)
A negyedik helyen állt 16 százalékkal a néhány nappal a voksolás előtt a szintén független, korábbi szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta. A politikus 2012 és 2015 között a román szociáldemokraták miniszterelnöke volt, majd lemondott egy éjszakai klubban kitört tűzvész miatt, utcai tüntetések közepette. A tragédiában 64 ember halt meg. Később megalapította saját pártját, de nem sikerült nagy népszerűségre szert tennie. Az ügyészek több korrupciós vádpontban is nyomoztak Ponta ellen, de 2018-ban felmentették. Ponta most abban a reményben indul, hogy magához vonzza Georgescu szavazóit.
Nem hiányozhat a Securitate sem
Az említésre méltó jelöltek között olvashattunk a liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) színeiben induló Elena Lasconi nevét, aki alig 8 százalékon állt. Az ellenzéki politikus második lett a román elnökválasztás érvénytelenített első fordulójában, és a hatóságok beavatkozása előtt decemberben Georgescuval kellett volna megmérkőznie a második fordulóban.
A fent említett jelölteknél szerényebb eséllyel indulók köre széles: köztük találjuk például Cristian Terheș nevét is. Az egykori pap, az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoportjának tagja, valamint a parlament költségvetési ellenőrző bizottságának alelnöke. Egy 2023-ban az EP-ben elmondott beszédében „férfi perverzeknek” nevezte a magukat „transznemű nőként” meghatározó férfiakat. A Covid időszakában ellenezte az oltási kötelezettségeket.
Silviu Predoiu román tábornok, a Securitate volt tisztje rendszerint, így most is indul a választáson, a Nemzeti Akció Ligája (PLAN) nevű kis párt támogatja.
„Öt fegyverem van otthon, Floridában!”
– ezzel dicsekedett a választáson szintén induló John Ion Banu gépészmérnök, aki 1985-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol megalapította a Román–Amerikai Ligát.
Az indulók listáján találjuk még Daniel Funeriu vegyészt (korábbi jobbközép oktatási minisztert és az Európai Parlament korábbi képviselőjét) és Sebastian Popescu állatorvos-újságírót is. A román választási iroda (ismét) jóváhagyta a jelöltségét, de értesítette az ügyészeket, hogy a Popescu által a jelöltség alátámasztására benyújtott aláírások egy része hamisítvány lehetett.
Ha nincs Georgescu, van Simion
Néhány nappal a május 4-ére kitűzött román elnökválasztás előtt a bukaresti Cotroceni-palotában az elnökjelöltek vitájának első percében a legesélyesebbnek tartott jelölt, George Simion kijelentette: nem vesz részt az eseményen.
Simion, a szélsőséges párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, aki a legutóbbi felmérések szerint 26 százalékkal vezeti az elnökjelöltek mezőnyét a CURS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, újabban Donald Trump elnök baseballsapkájának utánzatát viseli, és magyarellenes pártját előszeretettel emlegeti az amerikai Republikánus Párt természetes szövetségeseként.
Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án (Fotó: MTI/Veres Nándor)
Bár igyekszik szalonképessé tenni a pártját, több ellentmondásos pillanata is volt már a parlamentben: 2023 májusában például az AUR szimpatizánsai bevonultak a törvényhozás épületének udvarára, így tiltakozva az országos gyermekmegfigyelő létrehozásáról szóló, végszavazásra váró törvénytervezet ellen.
Megrongálták az amerikai nagykövetség egyik autóját, Csoma Botond RMDSZ-es képviselőt megfenyegették, Ludovic Orban volt kormányfőt (PNL) pedig bántalmazták.
A szélsőséges jelölt a szexuális kisebbségekre is sértő megjegyzéseket tett.
George Simion nevéhez számos képviselőtársaival szembeni erőszakos fellépéséről szóló botrány is kötődik, például Virgil Popescu volt gazdasági miniszter „galléron ragadása”, vagy amikor durván szólt egykori képviselőtársához, Diana Sosoaca asszonyhoz: „Szexuálisan bántalmazlak, te koca!” Simion viselt dolgai miatt szigorították a parlamenti szabályokat is.
A köztereken kellene megnyúzni a választási iroda tagjait – mondta
Nevéhez kötődik a Romániában az utóbbi időszakban elhangzott talán legszélsőségesebb kijelentés is: március 9-én videóüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben kijelentette, hogy a központi választási iroda Calin Georgescu jelöltségének elutasításáért felelős tagjait a köztereken kellene megnyúzni.
Simion esküdt ellensége Székelyföld autonómiájának, és 2022 májusában azt követelte, hogy zárják ki a román jégkorong-válogatottból azokat a játékosokat, akik a székely himnuszt énekelték egy mérkőzés előtt. Simion az AUR vezetőjeként éveken át követelte, hogy az úzvölgyi temetőben, ahol magyar hősi sírok állnak, úgymond más nemzetek hősei előtt is tisztelgő emlékműnek kell helyet biztosítani. A párt aktivistái rendszeresen, csoportosan randalíroztak a magyar kegyhelyen, megrongálva a temető emléktárgyait és erőszakosan betonkereszteket állítva a magyar temetőben.
A Maszol.ro szerint Simion „a Moszkva-párti, Vlagyimir Putyint éltető, a honfoglaló háborút legitimizáló kijelentései miatt Ukrajnában is nemkívánatos személynek számít. Politikai karrierjének felívelésére ugyanakkor magyarázat lehet az is, hogy a gyanú szerint kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, ezt a volt moldovai védelmi miniszter és az ukrán hírszerzés egyik ügynöke is megerősítette.”
A Politico szerint ha Simion győzne május 4-én, akkor sok múlik majd azon, hogy a választók a második menetben őt támogatják-e, vagy a kihívó mögé állnak. A brüsszeli lap az ismert népszerűségi adatokból azt a nem túl merész következtetést vonja le, hogy a Simiont az esélyfelmérések szerinti sorrendben követő Antonescu vagy Dan lehet Simion kihívója.
Ripost hírek
