Az amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Iránt: következményekkel kell számolnia, ha nem hagy fel a jemeni húszi lázadók támogatásával.

Pete Hegseth az X-en közzétett üzenetében halálosnak nevezte Teherán támogatását a húsziknak, leszögezve, hogy a síita állam is tisztában van az amerikai hadsereg kapacitásaival.

„Figyelmeztettünk!” – fogalmazott Hegseth „Üzenet Iránnak” kezdetű bejegyzésében, hozzátéve: „mi fogjuk eldönteni, mikor és hol fizeti meg (Irán) a következményeket”. „Pontosan tudjuk, hogy mit csináltok”.

Washington és a nemzetközi közösség többször vetette Teherán szemére, hogy támogatja a jemeni lázadókat, Irán azonban ezt tagadja.

Az Egyesült Államok a múlt hónapban indított nagyszabású légitámadásokat a húszik ellen. Washington leszögezte, hogy a támadások folytatódni fognak mindaddig, amíg a lázadók fel nem hagynak a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen intézett akcióikkal.

Az Egyesült Államok és Irán között közvetítő Omán csütörtökön bejelentette, hogy „logisztikai okokból” elhalasztják a két ellenséges ország között az iráni atomprogramról folyó tárgyalások szombatra tervezett negyedik fordulóját – írja az MTI.

Badr el-Buszaidi az X közösségi portálon közölte: az újabb időpontokat akkor jelentik be, amikor megállapodást születik róluk. Egy magas rangú iráni tisztségviselő a Reuters brit hírügynökségnek megerősítette, hogy elmarad a szombatra tervezett tárgyalási forduló, és az új időpont „az Egyesült Államok megközelítésétől függ”. Az iráni vezető hozzátette, hogy

„az atomprogramról folyó tárgyalások idején Teherán ellen elrendelt amerikai szankciók nem segítenek az atomvita tárgyalásos megoldásában”.

Az állami média jelentése szerint az iráni külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy Teherán továbbra is „komolyan és határozottan” elkötelezi magát a célorientált tárgyalásokra az Egyesült Államokkal.

Teherán és Washington április 12. óta három közvetett tárgyalási fordulót tartott az iráni atomprogramról Ománban és Olaszországban. A tárgyalásokat iráni részről Abbász Aragcsi külügyminiszter, amerikai részről Steve Witkoff különmegbízott vezeti. 2018-ban Donald Trump amerikai elnök kivonta országát a 2015-ben Bécsben az atomprogramról Irán és a nagyhatalmak által megkötött nemzetközi paktumból, és ismételten bevezette az Irán elleni szankciókat. Teherán válaszul fokozatosan felhagyott a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésével.

A jemeni húszi lázadók katonai létesítményeit támadták a brit királyi légierő (RAF) harci gépei – írja az MTI.

A londoni védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az amerikai légierővel előző éjjel közösen végrehajtott akció előzményeként, gondos hírszerzési elemzések révén a jemeni fővárostól, Szanaától mintegy 25 kilométerre délre több olyan épületet sikerült azonosítani, amelyekben a húszik drónokat állítottak elő.

Donald Trump nyitott arra, hogy találkozzon Irán legfelsőbb vallási vezetőjével vagy elnökével, de ha a nukleáris tárgyalások nem hoznak eredményt, kész katonai akciót indítani Irán nukleáris létesítményei ellen.

Az amerikai elnök pénteken adott interjújában kijelentette, hogy szívesen találkozna Irán vezetőivel, amennyiben pozitív előrelépés történik a két ország közötti nukleáris tárgyalásokon. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha a diplomáciai megoldás nem vezet eredményre, kész lenne katonai akciókat indítani, és akár ő maga is vezetné a támadást – számolt be az i24news.tv.

„Ha nem születik megállapodás – örömmel csatlakozom. Én fogom vezetni”

– mondta Trump a Time magazinnak. „Remélem, meg tudjuk oldani támadás nélkül – de lehet, hogy muszáj lesz” – tette hozzá.

Trump nyilatkozata egy héttel azután hangzott el, hogy amerikai és iráni tisztségviselők tárgyalásokat folytattak egy esetleges új nukleáris megállapodásról. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő akkor nagyon jó előrehaladásról beszélt. Trump most úgy fogalmazott:

„Szerintem meg fogunk egyezni Iránnal.”

Amikor a lap újságírója megkérdezte, hogy nyitott lenne-e találkozóra Irán legfőbb vallási vezetőjével, Ali Hamenei ajatollahhal vagy az elnökkel, Maszúd Pezeskiannal, Trump egyértelmű választ adott: „Persze.”

Trump, aki 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös iráni atomalkuból, többször is figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül új megállapodást kötni, katonai lépéseket fog tenni, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverekhez jutását.

Irán 2019 óta többször is megszegte a 2015-ös egyezmény szabályait, és azóta olyan mennyiségű és tisztaságú dúsított uránt halmozott fel, amely jelentősen meghaladja a békés célú polgári energiaprogramokhoz szükséges mennyiséget – legalábbis az ENSZ nukleáris ellenőrei szerint.

Izrael, amely régóta aggódik az iráni atomprogram miatt, úgy véli, hogy Irán esetleges atomfegyverhez jutása komoly fenyegetést jelenthet. Az izraeli vezetés folyamatosan sürgeti az iráni nukleáris program megfékezését, és nem zárja ki egyoldalú katonai beavatkozás lehetőségét sem.

A tárca szerint ezekben az épületekben készültek azok a drónok, amelyekkel a húszi lázadók a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő hajókat támadták.

A brit királyi légierő Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei számos ilyen épület ellen hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV precíziós irányított bombák bevetésével. A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.

A légicsapások tervezése során a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – fogalmazott szerdai tájékoztatásában a londoni védelmi tárca. A minisztérium szerint elővigyázatosságból a támadásokat sötétedés után hajtották végre, amikor kisebb volt a valószínűsége a civilek jelenlétének a célterületeken.

A tájékoztatás szerint az akcióban részes brit repülőgépek mindegyike biztonságban visszatért támaszpontjára.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók rendszeresen támadnak kereskedelmi és hadihajókat a Vörös-tengeren és környékén azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a terrorszervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.

Donald Trump amerikai elnök úgy véli, most ráerőltetheti akaratát a meggyengült Iránra, de Teherán visszadobta a tárgyalási kezdeményezést és kemény válaszlépéseket ígér a fenyegetésekre. Az idő sürget, októberben lejárnak az ENSZ-szankciók, amelyek eddig gátat szabtak Teherán fegyverkezésének, miközben az iráni belpolitikai nyugtalanság és a rezsimet egyre inkább megosztó tüntetések tovább bonyolítják a helyzetet. Ha katonai konfrontációra kerül a sor, a perzsa állam még meggyengülve is sokkal veszélyesebb, mint az Egyesült Államok bármelyik korábbi háborús ellenfele.

Már Donald Trump amerikai elnök előző ciklusa alatt is a fő kérdések között volt, hogy milyen stratégiát alkalmazzon Iránnal szemben. A fő dilemma ma is az, hogy megéri-e az Egyesült Államoknak tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, vagy inkább katonai eszközöket bevetve kell kikényszeríteni a céljait Teheránnál. A demokrata elnökök gyakran folytattak engedékenyebb politikát, de Trump stratégiája sokkal inkább arra épül, hogy a lehető legnagyobb nyomást alatt tartsa a perzsa államot.

A kérdés megoldását sürgeti, hogy Irán nukleáris programja – egyre több elemzés szerint – napjainkra már tényleg közel került ahhoz, hogy atomfegyverekhez megfelelő minőségű uránt tudjon előállítani. Irán a régióban egyre kifinomultabb rakétákkal és militáns csoportok támogatásával igyekszik fenntartani az elmúlt két évben megroggyant régiós befolyását.

Forrnak a feszültségek

Trump elnök hivatalba lépése óta többször is leszögezte, nem fogja hagyni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Trump azt is hangsúlyozta, hogy inkább egy megállapodással szeretné a céljait elérni, nem pedig Irán bombázásával. Március elején levelet is küldött Irán legfelsőbb vezetőjének, és felajánlotta a közvetlen tárgyalások lehetőségét. Irán elutasítóan reagált a tárgyalási kezdeményezésre, ragaszkodván ahhoz, hogy a korábbi megállapodásokat kellene betartani.

„Ha nem kötnek megállapodást, bombázás lesz. Olyan bombázás, amilyet még soha nem láttak” – mondta Trump Irán elutasítására reagálva.

Az iráni vezetés – talán azért is, mert sejtették, hogy válaszuk haragot fog kiváltani – többezres rakétakészletét megvillantva igyekezik elejét venni a lehetséges támadásnak.

Az egyik oka annak, hogy most alakul ki ez a különösen feszült helyzet az, hogy októberben járnak le az ENSZ egyes szankciói, amelyek eddig gátat szabtak Irán fegyvervásárlásainak. Ez a rövid időkeret ugyan sürgető, de egyben lehetőséget is kínál Washingtonnak. Trump úgy véli, hogy Irán a régiós meggyengülése miatt most erőtlen tárgyalópozícióban van, ezért ez az alkalmas időpont, hogy az Egyesült Államok gazdasági és katonai szempontból is erős nyomás alá helyezve Teheránt a legkedvezőbb alkut kösse meg.

Irán kifelé továbbra is erőt mutat, de belülről inog

Az iráni társadalomban komoly belső feszültségek munkálkodnak: a népesség egy jelentős része szemben áll a rezsimmel, hónapok, sőt évek óta tömeges tüntetések, sztrájkok zajlanak. A március végén beköszöntő perzsa újév (Nowruz) is ennek a változásvágynak az egyik jelképévé vált. Ebben a légkörben a terror és az elnyomás eszköze sokakat felháborít, és az ellenzéki körök egyre felbátorodva hangoztatják, hogy szükség van a köztársaság alapvető reformjára vagy akár egy teljesen új politikai berendezkedésre.

A nyugati szereplők számára ez azért is fontos szempont, mert ha nagyobb nyomás helyeződik a rezsimre – akár gazdasági, akár katonai oldalról –, az belső szinten újabb tiltakozási hullámot és a hatalom gyorsabb meggyengülését eredményezheti. Egyes nézetek szerint sem külső katonai beavatkozásra, sem pedig az USA vagy más nagyhatalmak pénzügyi támogatására sincs szükség, ha az iráni ellenzéki csoportok erkölcsi támogatást és nemzetközi politikai elismerést kapnak.

Ki rántja hamarabb félre kormányt?

A Trump előtt álló helyzet világos: az Egyesült Államoknak és nemzetközi szövetségeseinek képesnek kell lenniük egy átfogó stratégia mentén eljárni Teheránnal szemben, akár diplomáciai, akár katonai megoldás mellett döntenek. A katonai csapás lehetősége egyre jobban növekszik, de Irán, ha meg is gyengült, még mindig túlságosan veszélyes ellenfél.

Irán is kettős játékot folytat, amikor a gazdasági szankciók lazításának kérdése kerül terítékre. Teherán többnyire törekszik a tárgyalásokra, viszont a katonai képességeit a felmondott alkuk után úgy tűnik, már nem hajlandó korlátozni, sőt folyamatosan demonstrálja azokat. A nagy kérdés, hogy hogyan érhető el olyan végkifejlet, amelyben mindkét fél nyerhet valami számára értékeset.

Irán és Amerika tovább birkózik egymással