Így csalnak Ukrajnában a katonák zsoldjával

Donyeck megyében a hatóságok leleplezték egy katonai egység zászlóaljparancsnokát, aki törvénytelenül magas fizetéseket állapított meg a beosztott katonáinak, majd arra kényszerítette őket, hogy fizessék vissza neki a pénz egy részét, márciusban így közel egymillió hrivnya jogtalan haszonra tett szert – számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Telegram-közlésére hivatkozva.

A jelentés szerint a nyomozás megállapította, hogy a tiszt a beosztottjainak jogtalanul 100 ezer hrivnya frontszolgálati havi fizetést számolt fel. „Az ügy anyagai szerint azonban az egység katonái nem voltak ennyi ideig a fronton, és a fizetés kézhezvétele után mindegyiküknek 40 ezer hrivnyát vissza kellett osztania a zászlóaljparancsnoknak” – írta az SZBU. A visszaosztás megtagadása esetén a zászlóaljparancsnok valódi „halálos ítélettel” fenyegette beosztottjait.

Idén márciusban a gyanúsított összesen 920 ezer hrivnyát kapott csúszópénzként. Azt remélte, hogy áprilisra is ugyanennyit kap, de nem sikerült neki, mert a pénz átvétele közben tetten érték. A büntetőtörvénykönyv 368. cikkelye – hivatalos személy általi jogellenes előnyszerzés zsarolással kombinálva – alapján indítottak ellene eljárást. Jelenleg őrizetben van, 49 millió hrivnya óvadék ellenében helyezhető szabadlábra. Akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.

Ukrajnában szinte minden hétre jut egy nagyobb korrupciós botrány, de ezeknek a híre csak nagyon kis százalékban ér el az európai olvasókhoz. A nyugati sajtó érthető okokból szereti elhallgatni ezeket az eseteket, de a probléma mérete ettől még nem lesz kisebb. 

A korrupció Ukrajnában nem korlátozódik elszigetelt esetekre, hanem áthatja az államigazgatást, a politikát, a bíróságokat, a hadsereget és az üzleti szférát is. Mértékét talán az Európai Számvevőszék egy friss jelentése fejezi ki leginkább, mely szerint Ukrajna évente GDP-je 10-20%-át veszíti el korrupció miatt, ami több tízmilliárd eurós nagyságrend.

Mutatjuk Ukrajna 9 legjelentősebb korrupciós botrányát az elmúlt évekből, melyek kimagasló hatást gyakoroltak az ország politikai és gazdasági életére:

1. Andrij Hmirin-féle 240 millió dolláros sikkasztás (2024)

2024-ben robbant ki az ügy, amely során több mint 10 milliárd hrivnyát (kb. 240 millió dollárt) sikkasztottak el az ukrán költségvetésből. A botrányt Andrij Hmirin szervezte, aki állami intézményekben helyezett el saját embereket, hogy azok közbeszerzéseket manipuláljanak. Ez volt az eddigi legnagyobb ismert korrupciós ügy Ukrajnában, amely a háborús időszakban tovább rontotta az ország nemzetközi megítélését.

2. Oleh Druz letartóztatása – Illegális meggazdagodás (2024)

2024-ben Oleh Druzt, a hadsereg főpszichiáterét letartóztatták, miután több mint 1 millió dollárnyi illegális jövedelemre bukkantak nála. Az ügy a védelmi szektor korrupcióját tárta fel. A botrány rávilágított a katonai beszerzések és a hadsereg vezetésének visszaéléseire.

3. Legfelsőbb Bíróság korrupciós botránya (2023)

2023 májusában Vszevolod Knyazevet, a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2,7-3 millió dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Az ügyben 18 bíró ellen indult házkutatás, miközben egy rendszerszintű korrupciós hálózatot lepleztek le.

4. Védelmi Minisztérium élelmiszer-túlárazási botránya (2023)

2023 januárjában kiderült, hogy a Védelmi Minisztérium a piaci áraknál 50-266%-kal magasabb áron vásárolt élelmiszert a hadseregnek. Az ügyben Vjacseszlav Sapovalov miniszterhelyettes és Bohdan Hmelnickij beszerzési igazgató is lemondott. Az botrány lemondási hullámot indított el, és megkérdőjelezte a háborús segélyek felhasználásának átláthatóságát.

5. Hennagyij Truhanov odesszai polgármester letartóztatása (2023)

2023 májusában Hennagyij Truhanovot, Odessza polgármesterét korrupcióval vádolták meg a Krajan daruépítő üzem megvásárlása kapcsán, amellyel a városi tanácsot vezette félre. Az ügy a helyi szintű korrupció mélységét mutatta be, és további nyomást helyezett az ukrán vezetésre.

6. Vaszil Lozinszkij kenőpénzügye (2023)

2023 januárjában Vaszil Lozinszkijt, az infrastrukturális tárca helyettesét 400 ezer dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg generátorok importja során. Az ügy miatt több magas rangú tisztviselő távozott, és Zelenszkij kormányzati átalakítást ígért.

7. Katonai toborzási korrupció (2023)

2023 augusztusában Zelenszkij menesztette az összes sorozásért felelős regionális tisztviselőt, miután 112 büntetőeljárás indult kenőpénzek elfogadása miatt. Az ügyben 33 embert vádoltak meg.

8. Olekszij Reznyikov menesztése – Védelmi beszerzések (2022-2023)

Olekszij Reznyikov volt védelmi minisztert 2023-ban menesztették, miután kiderült, hogy a minisztérium túlárazott élelmiszert és katonai ruházatot vásárolt. Az ügy 2022-ben kezdődött, de 2023-ban eszkalálódott.

9. Oligarchák offshore-botránya (2021-2022)

Az Európai Számvevőszék és oknyomozó újságírók 2021-2022-ben feltárták, hogy ukrán oligarchák évente legalább 1 milliárd eurót csatornáztak ki offshore cégeken keresztül, az állam foglyul ejtésével súlyosbítva a korrupciót.

A felsorolt esetek jól mutatják, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának a legnagyobb akadály nem a háborús helyzet vagy az intézményi reformok bonyolultsága, hanem a minden rést betöltő, makacs korrupció.

Noha a nyilvánosság előtt gyakran tagadják, az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.

Hol a pénz? 

A New York Times 2023-ban például azt írta, hogy Ukrajna számára egzisztenciális veszélyt jelent a korrupció. A Foreign Policy pedig tavaly arról számolt be, hogy Ukrajna még mindig túl korrupt ahhoz, hogy csatlakozzon a Nyugathoz.

Idén januárban a szintén amerikai Newsmax árulkodó interjút készített az ukrán hírszerzés vezetőjével. Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) vezetője a Newsmaxnek azt mondta az amerikai támogatásokkal kapcsolatban, hogy

A Newsmax azt is felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején arról beszélt, hogy Ukrajna 75 milliárd dollárt kapott közvetlenül az Egyesült Államoktól, és további 100 milliárd dollárt „soha nem kapott meg”. Ez komoly aggodalmat keltett az amerikai kormányban azzal kapcsolatban, hogy hová tűnt ez a pénz, és korrupciós vádak is felmerültek.

A korrupció melegágya: a hadsereg és a mezőgazdaság

A 2023 és 2025 közötti időszakban több jelentős korrupciós botrány is napvilágot látott.

Tavaly áprilisban Ukrajna Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósága úgy döntött, hogy Olekszandr Szolzsenyi mezőgazdasági minisztert 60 napra előzetes letartóztatásba helyezik. Az 1,77 millió dollár (637 millió forint) óvadék megfizetése után azonban szabadon engedték. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal gyanúja szerint Szolzsenyi egy szervezett bűnözői csoport élén állt, amely 2017 és 2021 között 6,85 millió dollár (2,4 milliárd forint) értékben szerzett jogtalanul földet, és további 4,47 millió dollár (1,6 milliárd forint) értékben próbált földet megszerezni.

Tavaly májusban az ukrán Legfelsőbb Bíróság elnökét vették őrizetbe korrupció vádjával. Vszelovod Kniazjev gyanú szerint több mint 2 millió dollár (720 millió forint) kenőpénzt fogadott el. A legutóbbi és legsúlyosabb botrány a 2024. januári fegyverbeszerzési ügy volt. Az ügy során az ukrán hadsereg 100 ezer aknagránát vásárlására költött 40 millió dollárt (14 milliárd forint) 2022 őszén, de a fegyverek sosem érkeztek meg. A pénzek egy része külföldi számlákra, köztük a Balkánra került. Az ügyben érintettek közé tartoztak volt és jelenlegi magas rangú védelmi hivatalnokok, az Lviv Arsenal fegyverszállító cég vezetői, valamint egy külföldi kereskedelmi csoport képviselője.

Az ukrán hatóságok legutóbb 2025. április 2-án készítettek elő vádemelést egy 2022. augusztus és december között elkövetett ügyben, amelyben több mint 17 millió dollárt (6,1 milliárd forint) sikkasztottak el. Az ügy során a hadsereg számára szánt élelmiszereket, például répát, káposztát és burgonyát, háromszorosan felárazva szerezték be. Öt személyt gyanúsítottak meg, köztük egy volt védelmi minisztériumi osztályvezetőt, az ügyet jeleneg is az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Iroda (NABU) vizsgálja.