"Gideon harci szekerei" - az az új izraeli offenzíva neve

A cél a Hamász katonai infrastruktúrájának teljes felszámolása és a túszok hazahozatala. A jeruzsálemi vezetés elszánta magát, hogy minden figyelmét a sikeres gázai háborúra irányítja – írja a The Spectator.

Az izraeli kormány a nemzetközi bírálatok ellenére is folytatja a Gáza elleni offenzíváját, amely a májusi újrainduló támadással a „Gideon harci szekerei” műveleti név alatt folyik. A cél változatlan,

Izrael fel akarja számolni a Hamász teljes katonai infrastruktúráját, és kiszabadítani az elhurcolt izraeli túszokat.

A katonai offenzíva fedőneve Gideon szekerei.

Az Egyesült Államok új külpolitikai irányváltása nyomán Izrael egyre kevésbé tekinti magát Washington támogatásától függőnek – és ha kell, egyedül is végigmegy az úton. A nemzetközi reakciók azonban egyre élesebbek- szemlézte a médiát a hirado.hu.

Az Egyesült Királyság felfüggesztette Izraellel a kereskedelmi tárgyalásokat, Párizs, Ottawa és London egybehangzóan ítélték el az újabb műveletet. Az izraeli vezérkari főnök, Eyal Zamir nyilatkozata szerint

„ez egy többfrontos háború, amit nem mi választottunk”,

és a palesztin civilek szenvedése mögött a Hamász felelőssége áll.

A hadművelet célzottan a Hamász föld alatti alagút-hálózatát és sűrűn beépített városi bázisait támadja – ezek évek óta megnehezítik az izraeli haderő fellépését. A jelenlegi katonai doktrína tudatos elmozdulást jelent a korábbi visszafogottabb megközelítésektől: ezúttal Izrael nem akar újabb felemás tűzszünetet, amely csak időt adna a Hamásznak az újraszerveződésre.

Miközben a nyugati vezetők egy része erkölcsileg védhetetlennek nevezi a hadjáratot, palesztin területekről is egyre több bírálat éri a Hamászt is. Gázai tiltakozások során felhangzottak olyan jelszavak, mint „a gyermekek is élni akarnak”, amelyek a Hamász támogatottságának csökkenését jelzi. Egy márciusi interjúban

a Hamász egyik vezetője „pótolható veszteségnek” nevezte a több tízezer gázai civil halálát.

Ezek a kijelentések sokakban árulásként csapódtak le, és tovább gerjesztik a hangulatot a Hamásszal szemben.

A háború humanitárius következményei eddig lesújtóak. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány a civilek ezreinek életét követelik. A palesztin lakosságot egyszerre sújtja az izraeli blokád és a katonai csapások, miközben a Hamász is saját céljaira használja a civileket, jobbára fedezéknek és pajzsnak.

A háború kimenetele egyelőre továbbra is nyitott. Ha Izrael eléri céljait, végleg megroppanthatja a Hamász hatalmát Gázában. Ha viszont a nemzetközi nyomásra idő előtt leállítják a hadműveletet,

a terrorszervezet megerősödve kerülhet ki a válságból

– és a túszok továbbra is fogságban maradhatnak. Bárhogy is történik, a következő hónapokban még több szenvedés várhat az ártatlan gázai civilekre.

Amerikai hírszerzési források szerint Izrael előkészületeket tesz egy esetleges csapásra Irán nukleáris létesítményei ellen. Mindezt abban az időszakban, amikor a Trump-adminisztráció diplomáciai megállapodás elérésére törekszik Teheránnal.

Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy egy ilyen csapás vakmerő szakítás lenne Donald Trump elnökkel. Emellett kockáztatná egy szélesebb közel-keleti konfliktus kirobbanását is, amit az Egyesült Államok igyekezett elkerülni azóta, hogy a 2023-ban kirobbant gázai háború felerősítette a térségben a feszültségeket.

A tisztviselők ugyanakkor óvatosságra intenek: nem világos, hogy az izraeli vezetés meghozta-e már a végső döntést, sőt, az amerikai kormányzaton belül is komoly nézetkülönbségek vannak azt illetően, mennyire valószínű, hogy Izrael valóban meglépi-e a támadást. Az izraeli lépések végső soron attól függnek, hogyan ítélik meg a Teherán és Washington között zajló tárgyalásokat az iráni nukleáris programról – írja a CNN.

A fokozott aggodalmak nemcsak az izraeli vezetők nyilvános és zárt körű nyilatkozataiból fakadnak, hanem lehallgatott izraeli kommunikációkból és olyan katonai mozgásokból is, amelyek egy közelgő támadásra utalhatnak.

A katonai előkészületek között szerepel lőszerek átcsoportosítása és egy légierős hadgyakorlat befejezése. Ugyanakkor ezek a jelek Izrael Iránra mért nyomásgyakorlásáról is szólhatnak, hogy lemondjanak nukleáris programjuk kulcselemeiről.

Trump nyilvánosan is kilátásba helyezett katonai akciót Irán ellen arra az esetre, ha az adminisztrációjának nem sikerül új megállapodást kötni Teheránnal az atomprogram korlátozásáról vagy megszüntetéséről. Ugyanakkor Trump 60 napos határidőt is szabott a diplomáciai próbálkozásoknak

– állította egy, az üggyel kapcsolatos kommunikációt ismerő forrás. Azóta már több mint 60 nap eltelt a levél kézbesítése óta, és 38 nap a tárgyalások első fordulójának kezdete óta.

Egy magas rangú nyugati diplomata, aki a hónap elején találkozott Trump elnökkel, azt mondta, Trump közölte: az USA csak hetekig hajlandó folytatni a tárgyalásokat, mielőtt katonai eszközökhöz folyamodna.

Meggyengült iráni hadsereg

Irán katonailag a leggyengébb helyzetben van évtizedek óta, miután Izrael 2024 októberében lebombázta rakétagyártó üzemeit és légvédelmét. Emellett az iráni gazdaságot súlyos szankciók gyengítik, és Izrael megrendítette Irán legfontosabb regionális proxy-hálózatát is. Az amerikai tisztviselők szerint Izrael ezt az időszakot esélynek látja.

Az USA fokozza hírszerzési tevékenységét, hogy szükség esetén készen álljon segíteni, ha Izrael a támadás mellett dönt. Ugyanakkor egy, a Trump-adminisztráció gondolkodását ismerő forrás szerint az USA jelenleg nem valószínű, hogy részt venne izraeli csapásokban iráni nukleáris létesítmények ellen – hacsak Teherán nem követ el valamilyen súlyos provokációt.

Izrael önmagában nem rendelkezik a nukleáris program teljes megsemmisítéséhez szükséges kapacitással – például légi utántöltéshez szükséges eszközökkel vagy olyan bombákkal, amelyek képesek lennének a mélyen föld alatti létesítmények megsemmisítésére.

Egy izraeli forrás szerint Izrael önálló katonai akcióra is hajlandó lenne, ha az Egyesült Államok olyan „rossz megállapodást” kötne Iránnal, amit Izrael elfogadhatatlannak tart.

Akadoznak a tárgyalások

Steve Witkoff, az amerikai tárgyalóküldöttség vezetője a hétvégén az ABC Newsnak azt nyilatkozta: Washington „még 1% dúsítási kapacitást sem engedhet meg” a megállapodásban. „Olyan javaslatot tettünk az irániaknak, amely szerintünk néhány kérdésre választ ad anélkül, hogy megalázná őket” – mondta.

Hámenei ajatollah kedden úgy nyilatkozott, hogy nem számít az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások sikerére, és „nagy hibának” nevezte az amerikai követelést, hogy Irán ne dúsítson uránt.

A héten újabb tárgyalási fordulóra kerülhet sor Európában Witkoff szerint. Az Egyesült Államok és Irán is benyújtott javaslatokat, de több mint egy hónappal az ománi közvetítéssel megkezdett egyeztetések után jelenleg nincs olyan amerikai javaslat, amelyet Trump jóváhagyott volna – közölték források.

A CNN korábbi jelentése szerint az amerikai hírszerző ügynökségek februárban figyelmeztettek arra, hogy Izrael az év során valószínűleg megpróbálja megtámadni Irán nukleáris programjának kulcsfontosságú létesítményeit.

Az izraeli hadsereg (IDF) szombat éjjel bejelentette, hogy több tízezer azonnali behívót küldött ki a tartalékosoknak az iszlamista Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben jövő hétre tervezett hadművelethez. Két katona elesett szombaton Gázában.

Pénteken a biztonsági megbeszélésen az IDF bemutatta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek az új gázai offenzíva tervét, amely jelentős mozgósítást igényel. A biztonsági kabinet vasárnap ül össze, és a miniszterek várhatóan megszavazzák a Netanjahu által már jóváhagyott elképzeléseket.

Jelenleg az IDF három hadosztálya tartózkodik az övezetben a hadsereg közlése szerint azzal a céllal, hogy túszegyezményre kényszerítsék a Hamászt. Izraeli tisztviselők többször figyelmeztettek, hogy ha hamarosan nem születik túszegyezmény, jelentős offenzívát indítanak a Hamász ellen.

Az újonnan mozgósított tartalékosokat valószínűleg már többször behívták a háború alatt, sokaknak ez már a hatodik-hetedik szolgálati szakasza 2023. október 7-e, a háború megindulása óta.

A ynet hírportál emlékeztetett: az IDF korábban megígérte, hogy a tartalékosokat 2025-ben csak két és fél hónapra hívják be, de már az első félév vége előtt kénytelenek voltak módosítani ezen.

Az IDF vasárnap bejelentette, hogy a gázai övezet déli részén, Rafahnál, egy alagútban történt robbanásban szombaton életét vesztette két – egy huszonhárom és egy húszéves – katona, ketten pedig megsebesültek. A gázai övezet más részein szombaton hárman sebesültek meg, egyikük súlyosan.