Ezt mondta Zelenszkij Putyin tárgyalási ajánlatára

Pozitív jelnek nevezte vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy Oroszország elkezdte a háború leállításának lehetőségét mérlegelni.

Az X-en közzétett üzenetében az ukrán elnök azt írta, hogy a háború tényleges leállításának első valódi lépése a tűzszünet lenne.

„Teljes értelmetlen akár csak egyetlen napig is folytatni az öldöklést.

Azt várjuk, hogy Oroszország megerősítse, hogy elfogadja a teljes, tartós és megbízható tűzszünetre vonatkozó javaslatot holnap, május 12-i kezdettel” – írta az ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap hajnalban arra tett javaslatot, hogy Kijev és Moszkva jövő csütörtökön Isztambulban kezdjen egymással feltétel nélküli és közvetlen tárgyalásokat.

Zelenszkij előző nap a francia elnökkel, valamint a brit, a lengyel és a német kormány vezetőjével közösen Kijevből intézett felszólítást az orosz elnökhöz, hogy azonnal és feltételek nélkül fogadja el a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, máskülönben további „tetemes szankciókkal” lesz kénytelen szembenézni. Az európai vezetők azt is világossá tették, hogy Donald Trump amerikai elnökkel egyetértésben cselekszenek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen tárgyalásokat javasolt Ukrajnának a „tartós béke” érdekében – a bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy európai vezetők 30 napos tűzszünetre szólították fel Moszkvát.

Vasárnap késő este, egy televíziós beszédben Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen tárgyalásokra hívta Ukrajnát. Azt mondta, Moszkva komoly egyeztetésekre törekszik egy „hosszú távú, tartós béke” megteremtése érdekében.

Az orosz vezető szerint a megbeszélések helyszíne ismét Törökország lehetne, ahogy a 2022-es isztambuli tárgyalások esetében is történt.

Putyin közölte, hogy vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is egyeztet a részletekről – írta a BBC.

A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy szombaton Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői Kijevbe látogattak. A Zelenszkij elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon a vezetők feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetre szólították fel Oroszországot. Egyúttal figyelmeztettek: ha Moszkva nem reagál, újabb, „nagyszabású” szankciók jöhetnek, különösen az orosz energia- és bankszektort célozva.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov erre úgy reagált: „át kell gondolnunk ezt”, de hozzátette, hogy „a nyomásgyakorlás ránk teljesen haszontalan”.

Putyin szombaton azt is elmondta, hogy a tárgyalások célja nem az időhúzás lenne, hanem valódi béketeremtés.

Egyúttal Ukrajnát vádolta azzal, hogy rendre elutasítja Moszkva tűzszüneti javaslatait – például a húsvéti fegyverszünetet vagy az energetikai infrastruktúrák elleni támadások felfüggesztését. Az ukrán fél egyelőre nem reagált hivatalosan a tárgyalási felhívásra.

Korábban Kijev elutasította az orosz fél által egyoldalúan bejelentett, háromnapos tűzszünetet, „színjátéknak” nevezve azt. Mindkét fél a másikat vádolja a korábbi fegyverszüneti megállapodások megsértésével.

Putyin szerint azonban Moszkva továbbra is kész közvetlen egyeztetésekre.

Saját nyilatkozatában azt mondta, „nem zárhatja ki” annak lehetőségét, hogy a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között „új fegyverszünet” megkötéséhez vezetnek. Az utolsó hivatalos tárgyalások Oroszország és Ukrajna között 2022-ben zajlottak, még a teljes körű orosz invázió első szakaszában.

A Kreml első reakcióként elutasította az Ukrajna és Oroszország közötti, feltétel nélküli 30 napos tűzszünetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 10-én. Habár egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Oroszország ellen, hogy beleegyezzen egy hosszabb tűzszünetbe,  Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője az ABC News-nak adott nyilatkozatában közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának. Moszkva szerint a tűzszünet egyoldalúan kedvezne Ukrajnának, amíg a Nyugat továbbra is fegyverekkel támogatja Kijevet.

Május 10-én Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő. A vezetők közös nyilatkozatban sürgették Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe, és támogatásukról biztosították Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését is.

Trump május 8-án jelentette be a 30 napos tűzszüneti javaslatot, amely szerint az Egyesült Államok és partnerei – az Európai Unióval együtt – további szankciókat vezetnek be, ha Oroszország megsérti a megállapodást.

„Elnökként továbbra is elkötelezett leszek Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtése mellett, az európaiakkal együtt… Ennek a tűzszünetnek végső soron egy békemegállapodás felé kell vezetnie” – mondta Trump.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az X-en megjelent bejegyzésében kijelentette, hogy az EU újabb, célzott szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ha Moszkva megsérti a tűzszünetet vagy elutasítja a béketárgyalásokhoz vezető lépéseket.

Peszkov az ABC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy egy ilyen ideiglenes fegyvernyugvás „előnyt jelentene Ukrajnának”, mivel lehetőséget adna új csapatok kiképzésére és a már aktív egységek pihentetésére. „Akkor miért kellene ilyen előnyt biztosítanunk Ukrajnának?” – tette fel a kérdést, egyértelművé téve, hogy Moszkva nem látja értelmét a tűzszünetnek a jelenlegi körülmények között.

Peszkov azt is leszögezte, hogy Oroszország csak akkor hajlandó a harcok leállítására, ha a Nyugat leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnába.

Ellenkező esetben a 30 napos tűzszünet – szerinte – stratégiai előnyhöz juttatná Kijevet, és ezzel veszélyeztetné Oroszország katonai céljait – közölte a Kyiv Independent.

Peszkov az orosz állami televízióban úgy fogalmazott, hogy Oroszország „nem fél a szankcióktól”. Mint mondta: „Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását”. Hozzátette: Oroszország hozzászokott a büntetőintézkedésekhez, és nem hajlandó megváltoztatni álláspontját a fegyverszállítások miatt.

A Kreml szóvivője ugyanakkor azt állította, hogy Vlagyimir Putyin elnök „mindent megtesz a probléma megoldása érdekében”, és a diplomáciai megoldást részesíti előnyben

– noha szerinte ennek feltétele, hogy előbb világos katonai eredmény szülessen. Peszkov korábban „teátrálisnak” nevezte Ukrajna tűzszüneti felhívásait, és emlékeztetett rá, hogy az Oroszország által javasolt korábbi háromnapos tűzszünetek alatt is több támadás történt.

A nemzetközi nyomás továbbra is erősödik, miközben a háború elhúzódása és a humanitárius helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a diplomáciai megoldások keresését. A következő napokban dőlhet el, hogy a nyugati tűzszüneti kezdeményezésből lehet-e valós előrelépés, vagy tovább mélyül a szembenállás Moszkva és a nemzetközi közösség között.

Első, de nem elégséges mozzanatnak nevezte vasárnap Emmanuel Macron Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát, hogy Moszkva és Kijev kezdjen közvetlen tárgyalásokat az ukrajnai háború kiváltó okainak felszámolására.

„A feltétel nélküli tűzszünetet definíció szerint nem előzik meg tárgyalások” – jelentette ki a francia elnök a lengyelországi Przemyslben, ahol leszállt a vonatról Ukrajnából hazafelé tartva.

Macron szerint Putyin javaslata azt jelenti, hogy az orosz elnök „keresi a megoldás módját, de még mindig az a szándéka, hogy időt nyerjen”.

A francia elnök előző nap a brit, a lengyel és a német kormány vezetőjével közösen Kijevből intézett felszólítást az orosz elnökhöz, hogy azonnal és feltételek nélkül fogadja el a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, máskülönben további „tetemes szankciókkal” lesz kénytelen szembenézni. Az európai vezetők azt is világossá tették, hogy Donald Trump amerikai elnökkel egyetértésben cselekszenek.

Vlagyimir Putyin vasárnap hajnalban arra tette javaslatot, hogy Kijev és Moszkva jövő csütörtökön Isztambulban kezdjen egymással feltétel nélküli és közvetlen tárgyalásokat.

Macron úgy vélte, hogy szerinte Ukrajna számára nem elfogadható, hogy úgy tárgyaljanak, hogy közben Oroszország bombázza az országot.