Erdogan: A NATO nem vehet részt az ukrajnai háborúban

A NATO-nak nem szabad részt vennie az ukrajnai háborúban – szögezte le kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambulban, Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott egyeztetésén.

Erdogan – akinek szavait a török elnöki hivatal az X-en is közzétette – hangsúlyozta, hogy Ankara határozottan kiáll az „igazságos és tartós béke felé vezető” ukrajnai tűzszünet mellett, hozzátéve, hogy az utóbbi napokban mind Volodimir Zelenszkij ukrán, mind Vlagyimir Putyin orosz államfővel egyeztetett az ügyben telefonon.

Emellett Ankara elkötelezettségét hangoztatta a NATO mellett, kiemelve, hogy Törökország októberben ismét átveszi a NATO koszovói békefenntartó missziójának (KFOR) parancsnokságát.

Rutte a maga részéről – szintén az X-en – szilárd és hatékony szövetségesnek nevezte Törökországot, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig leszögezte: valódi lehetőséget lát a békére.

A felek egy nappal a NATO-tagországok külügyminisztereinek informális, a törökországi Antalyában rendezendő találkozója előtt egyeztettek.

A tervek szerint az ukrajnai háborút lezárásáról szóló – közvetlenül és vezetői szinten folyó – egyeztetések csütörtökön, Törökországban indulhatnak újra. Zelenszkij már korábban jelezte részvételét az eseményen, Putyin azonban még nem közölte, elutazik-e Isztambulba.

Folytatja a felkészülést az orosz fél a csütörtökön Isztambulban esedékes ukrajnai rendezési tárgyalásokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov közölte, hogy „amint az elnök ezt szükségesnek tartja”, a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.

Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban „nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással”. A szóvivő szerint

Európa „teljes mértékben Ukrajna oldalán áll”,

ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.

„Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor a legfőbb céljuk Oroszország legyőzése a harctéren, Oroszország nemzetközi elszigetelése, gazdaságának megfojtása és a rezsimváltás. Mind a négy területen teljes kudarcot vallottak. Ez azonban egyáltalán nem csillapítja a vágyukat, hogy elérjék céljukat” – nyilatkozott.

A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy

az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében.

Meglátása értelmében Európa „csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket”. Az orosz energiaforrásokról való lemondás Gruskov szerint sok EU-ország számára a gazdasági válság elmélyülését jelentené, csapást az EU gazdaságára és polgárainak jólétére.

„Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez

Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból,

és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy a NATO-országok azért vizsgálják felül a szövetség katonai doktrínáját, mert vissza akarják állítani hadiiparukat, és egy jövőbeli háborúra készülnek. A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.

Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. „Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen béketárgyalásokat javasolt Ukrajnának a háború lezárása érdekében. A Kreml közlése szerint a tárgyalások alapját a 2022-ben elvetett, úgynevezett „isztambuli közlemény” adná, amelyet a háború korai szakaszában dolgoztak ki, valamint a jelenlegi realitások – nevezetesen, hogy Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzése alá vonná.

Putyin kezdeményezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy néz ki elfogadni készül, ugyanakkor világossá tette: Kijev csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Moszkva előzetesen beleegyezik egy azonnali tűzszünetbe.

A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov elmondta, hogy a javasolt tárgyalások nemcsak a 2022-es tárgyalási dokumentumot veszik figyelembe, hanem az aktuális geopolitikai helyzetet is.

A 2022-es tárgyalások Fehéroroszországban kezdődtek, majd Isztambulban folytatódtak. Az ott körvonalazott tervezet Ukrajna semlegességét írta elő, amelyért cserébe nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól és más nemzetektől.

A Reuters által is megtekintett dokumentum értelmében Ukrajna vállalta volna, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, valamint ideiglenes nukleáris semlegességet fogadott volna el, cserébe olyan biztonsági garanciákban részesült volna, amelyek elvben köteleznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit arra, hogy katonailag reagáljanak egy újabb orosz agresszió esetén.

A területi kérdések – például a megszállt területek státusza – a dokumentumban másodlagosnak számítottak, a fő hangsúlyt a biztonsági garanciák kapták.

Ezen garanciák azonban aggodalmat váltottak ki a nyugati országokból, mivel egy jövőbeni orosz-ukrán konfliktusban közvetlen katonai részvételre kötelezhették volna őket.

A most újra előkerült tervezet Ukrajna európai integrációját is megkönnyítette volna, Oroszország viszont cserébe korlátozásokat kért volna az ukrán fegyveres erőkre, valamint az orosz nyelvű lakosságot érintő, Moszkva szerint diszkriminatív törvények eltörlését. Bár a 2022-es tárgyalások végül kudarcba fulladtak, egyre több nemzetközi szereplő – köztük Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja – is úgy látja, hogy ez a dokumentum szolgálhat a jövőbeli béke kiindulópontjaként.

Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból – emlékeztetett Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Breitbart News amerikai hírportálnak adott, kedden megjelent interjújában, amelyben a csütörtöki, isztambuli béketárgyalásokról beszélt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy kész csütörtökön Törökországba utazni, és „közvetlenül és vezetői szinten” tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról. A közelmúltban több ízben kijelentette, hogy kész tárgyalni személyesen Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azonban eddig nem adott határozott választ arra, hogy tárgyalóasztalhoz ül-e vele – idézte fel az MTI Steve Witkoff mondataival kapcsolatban,.

„Javasoljuk a közvetlen tárgyalások újraindítását a kijevi rezsimmel május 15-én, csütörtökön Isztambulban, ahol korábban félbeszakadtak” – fogalmazott Vlagyimir Putyin múlt vasárnapra virradó éjjel kiadott nyilatkozatában.Donald Trump, aki jelenleg a Közel-Keleten tárgyal, nem zárta, ki, hogy személyesen részt vesz a csütörtökön Törökországban tervezett ukrán-orosz tárgyaláson.

„Az elnök (Trump) ultimátumot adott mindkét félnek (Ukrajnának és Oroszországnak), miszerint ha ezek a közvetlen tárgyalások nem történnek meg mielőbb, akkor szerinte az Egyesült Államoknak hátrébb kell lépnie ettől a konfliktustól, bármit is jelentsen ez, és egyszerűen nem szabad részt vennie benne”

– mondta az interjúban Witkoff, hozzátéve: „Mi közvetíteni szeretnénk. Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük, de segíteni akarunk a lezárásában. Ez úgy történik meg, hogy tűzszünetet kötünk, mindenki beszünteti az erőszakot, és együtt töltünk egy kis időt, hogy megoldást találjunk a fő kérdésekre, és úgy vélem, ez lehetséges.”

Ukrajna, az Egyesült Államokkal és más nyugati partnereivel együtt – köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal – amellett van, hogy mielőbb legalább harminc napig legyen tűzszünet, mert ez nyithat utat a diplomáciai rendezésnek, ezt azonban eddig Moszkva visszautasította.

Zelenszkij tanácsadója szerint ha Putyin nem megy el Törökországba, akkor egyértelmű a helyzet

„Úgy gondolom, hogy ha Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy eljöjjön Törökországba, az a végső jelzés lesz arra nézve, hogy Oroszország nem akarja befejezni ezt a háborút, hogy Oroszország nem akar és nem is áll készen semmiféle tárgyalásra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kedden, a koppenhágai demokrácia-fórumon, amelyen online formában vett részt. Rámutatott arra, hogy jelen állás szerint az orosz fél semmilyen választ nem adott az orosz elnök törökországi részvételével kapcsolatban. Ugyanakkor Kijev megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kész a részvételre, és jelen lesz Törökországban – emlékeztetett.

Kiemelte még, hogy hétfőn Donald Trump amerikai elnök is „nagyon erőteljes és egyértelmű” nyilatkozatot tett, miszerint mindkét vezető jelenlétére számít Törökországban.

Jermak szerint amennyiben Moszkva visszalép a tárgyalásoktól, akkor az Egyesült Államoknak és az egész világnak erőteljes választ kell erre adnia, beleértve új szankciók bevezetését Oroszország ellen, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

A hivatalvezető kitért arra, hogy zajlik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozására indult munkafolyamat. „A legkomolyabb és legerősebb garancia ugyanakkor egy erős, felkészült, kiképzett ukrán fegyveres erő, s ezen dolgozunk partnereinkkel. Emellett számítunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról kötött megállapodás a jövőbeni biztonsági garanciarendszer egyik eleme lesz” – emelte ki Andrij Jermak.