Elkészült az orosz béketerv?

Oroszország rövidesen átadja Ukrajnának a békeegyezmény feltételeit tartalmazó dokumentumtervezetet, miután befejeződött a jelenleg folyó fogolycsere – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter. Lavrov a minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy Oroszország elkötelezett a több mint három éve tartó, Moszkvát és Kijevet szembeállító háború békés rendezése iránt.

Béketervezetet készül átadni Oroszorszg Ukrajna számára Fotó: MIKHAIL KLIMENTYEV Forrás: POOL

Oroszország és Ukrajna több száz foglyot engedett szabadon, és bejelentette, hogy a következő napokban további foglyokat fog szabadon engedni, amely kezdeményezésről a múlt héten Törökországban tartott orosz–ukrán tárgyalásokon állapodtak meg – írja a Reuters. 

Béketerv átadására készül Oroszország Ukrajna számára

– Továbbra is elkötelezettek vagyunk a békés rendezés iránt. Mindig nyitottak vagyunk a tárgyalásokra... és hangsúlyozom, hogy elkötelezettek vagyunk a közelmúltban Isztambulban született megállapodások iránt is – mondta Lavrov.

– tette hozzá Lavrov, majd így folytatta:

Lavrov szerint az ukrán dróncsapások számának hirtelen emelkedése – az elmúlt három napban több száz drón csapott le orosz célpontokra – „közvetlen következménye” annak, hogy az Európai Unió országai, amelyek vezetői a napokban Kijevbe látogattak, támogatást nyújtottak Ukrajnának.

– mondta Lavrov az európai országokra utalva.

„Ez egyértelműen kísérlet a béketárgyalások megzavarására és az orosz és az amerikai elnökök közötti megállapodások nyomán Isztambulban elért előrelépések aláásására.

Lavrov azt is hozzátette, hogy a provokációk ellenére folytatódni fognak a megállapodásokról szóló tárgyalások. 

Kijev várja Oroszország javaslatait 

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Kijev várja Oroszország javaslatait a tárgyalások formájáról, a tűzszünetről és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról. Szibiha szerint Kijev támogatná azt, hogy a találkozón részt vegyen Donald Trump amerikai elnök is.

Nagyszabású dróntámadások
Ukrajna szűkszavúan kommentálta a dróncsapásokat, bár elismerte, hogy pénteken egy akkumulátorgyárat támadott meg Oroszország középső részén, Lipeck régióban.

Pénteken Oroszország szintén támadást indított Odessza ellen. Rakétákkal támadta a város kikötői infrastruktúráját, és két ember meghalt.

Miközben sor került az orosz–ukrán háború eddigi legnagyobb fogolycseréjére, Oroszország nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen: 14 ballisztikus rakétát és 250 drónt vetett be, melyek fő célpontja Kijev volt. A támadás jelentős károkat okozott, legalább 15 civil megsérült.

Miközben elindult eddigi legnagyobb fogolycsere az orosz–ukrán háború kitörése óta, az ukrán légierő arról számolt be, hogy szombatra virradóra Oroszország 14 ballisztikus rakétával és 250 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadás középpontjában Ukrajna fővárosa, Kijev állt, de a Kijevi, az Odesszai, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területet is érintette az orosz támadás. A légitámadást az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaegységei, elektronikus hadviselési és drónrendszerekkel foglalkozó egységei, valamint mobil tűzcsoportjai hárították el.

Szombaton reggel 8 óra 30 percig a légvédelem 6 Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát lőtt le Kijev felett, valamint semlegesített 245 Sahíd típusú drónt az ország keleti, északi, déli és középső részein. Ebből 128-at tűzfegyverekkel semmisítettek meg, 117-et pedig elektronikus hadviseléssel kényszerítettek földre.

A nagy erejű orosz támadás jelentős károkat okozott Ukrajna-szerte, különösen Kijev három kerületében. A hatóságoknak összesen 15 sebesültről van tudomása, továbbá megrongálódott  egy bevásárlóközpont, egy oktatási intézmény, továbbá számos gépjármű és lakóház. A Szolomjanszkij kerületben egy megsemmisített drón darabjai egy ötödik emeleti lakásba csapódtak és tüzet okoztak, amelynek következtében 7 ember sérült meg. A Dnyiprovszkij kerületben egy házaspár sebesült meg, amikor egy repeszdarab csapódott az ötödik emeleti lakásukba. Az Obolonszkij kerületben öt ember fordult segítségért, miután egy 9 emeletes lakóépület négy emeletén kár keletkezett az ellenséges támadásban. A Holosivszkij kerületben további egy személy sérült meg.

A támadás azután történt, amikor Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza, köztük 270 katona és 120 civil. A fogolycsere-megállapodás Isztambulban született meg, miután Kijev és Moszkva több mint három év után először közvetlen tárgyalást folytatott. Ez a megállapodás volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a találkozónak, ugyanis Kijev hiába nyitott a tűzszünetre, Moszkva határozottan elutasít minden ilyen kezdeményezést. Sőt,

az orosz sajtó arról írt, hogy az orosz delegáció azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem vonja vissza erőit a 2022 szeptemberében Oroszország által egyoldalúan annektált, de még mindig részben ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről, akkor a Kreml elfoglalja Harkivot és Szumit is.

A Szumi terület elfoglalásáról a napokban Vlagyimir Putyin is viccelődött orosz tisztviselőkkel, amikor az ukrán határ mellett elhelyezkedő Kurszki területen tett látogatást. Amikor a terület egyik járásának vezetője nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról beszélt, hogy Oroszországnak el kellene foglalnia az észak-kelet ukrajnai régiót, Putyin úgy reagált, hogy ezért is nevezte ki Alekszandr Hinstejnt a Kurszki terület kormányzójává, mert ő is mindig többet akar.

A Jevropejszka Pravda szerint Margus Tsahkna észt külügyminiszter úgy reagált a Kijevet ért tömeges támadásra, hogy Oroszország folyamatos agressziójának egyszerű magyarázata van: „nem érez elég nyomást ahhoz, hogy abbahagyja.”

„Az erő, hogy ezen változtassunk, a mi kezünkben van”

– hangsúlyozta az észt tárcavezető.

Margus Tsahkna meggyőződése, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia a katonai segélyek növelését, az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, a befagyasztott vagyon felhasználását és az „árnyékflotta” megfékezését.

A támadást Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete is kommentálta. Mathernová azt tanácsolta azoknak, akik „még mindig kételkednek abban, hogy Oroszország a háború folytatását akarja”, hogy olvassák el a híreket. Azt is megjegyezte, hogy a Kijev elleni csapás azokat a területeket is érintette, ahol a kollégái élnek. „Egy újabb szörnyű rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát. A fő célpont Kijev. Sok lakóház kigyulladt és súlyosan megrongálódott. Tizenöt ember megsérült” – írta Brüsszel ukrajnai nagykövete.