Krausz Gábor
A felek keresik a kibontakozás lehetőségét.
A Fehér Ház vasárnap bejelentette, hogy kereskedelmi megállapodásra jutott Kínával, miután a Trump-kormányzat tisztviselői a hétvégén tárgyalásokat folytattak kínai partnereikkel. Részleteket egyelőre egyik fél sem közölt, azonban mindkét ország rendkívül pozitív a fejleményeket illetően.
Bár a megállapodás részletei továbbra is homályosak, a kereskedelmi háború enyhítése fellélegzést hozhat a globális gazdaság számára, amelyet Donald Trump által „felszabadulás napjának” nevezett április 2-i vámbejelentése óta feszültségek sújtanak.
Scott Bessent pénzügyminiszter vasárnap eredményesnek nevezte a hétvégén Genfben lezajlott kereskedelmi tárgyalásokat.
A hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy
– írja a SkyNews.
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője elmondta, hogy a kölcsönös vámok mostantól 10%-osak.
Hozzátette, hogy ő és az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, Jamieson Greer szombat este beszéltek Donald Trumppal, akit „teljes körűen tájékoztatott” a tárgyalásokról.
Greer vasárnapi nyilatkozatában megerősítette, hogy a tisztviselők valamilyen „megállapodásra” jutottak, de ő sem közölt konkrétumokat. A tárgyalásokat „nagyon építő jellegűnek” nevezte.
– mondta Greer.
„Biztosak vagyunk abban, hogy a kínai partnereinkkel kötött megállapodás segíteni fog abban, hogy megoldjuk a nemzeti vészhelyzetet”
– tette hozzá.
A Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, He Lifeng elmondta, hogy az ülés „jelentős előrelépést hozott és fontos konszenzust ért el.”
„A két fél megállapodott egy konzultációs mechanizmus létrehozásában a kereskedelmi és gazdasági kérdésekben” – közölte Lifeng.
Li Chenggang, Kína nemzetközi kereskedelmi képviselője utalt arra, hogy hamarosan nyilatkozatot tesznek közzé a tárgyalásokról, de nem mondta meg, mikor várható a közlemény – írja a CNBC.
– mondta Chenggang.
A svájci nagy tétű tárgyalásokra a világgazdaságot sújtó bizonytalanság közepette került sor, amelyet az USA–Kína közötti kereskedelmi háború okozott.
A két ország vámháborúba keveredett azóta, hogy Trump bejelentette a 145%-os vámokat a kínai termékekre. Válaszul Kína 125%-ra emelte az amerikai árukra kivetett vámokat.
Trump dicsérte a tárgyalások első napját, és a Truth Social platformon azt írta: „Nagyon jó találkozót tartottak ma Kínával.”
– írta Trump.
Bessent elmondta, hogy ő és Greer találkoztak Kína miniszterelnök-helyettesével, valamint két miniszterhelyettessel, akiket a pénzügyminiszter „a tárgyalások szerves részének” nevezett.
Szünet következett be tehát az Egyesült Államok és Kína közötti vámháborúban. A hétvégi tárgyalások után a két fél úgy döntött, hogy 90 napra felfüggesztik az egymás termékeire kivetett vámok többségét. A döntés hátteréről és hatásáról Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével beszélgetett a hirado.hu.
„A Genfben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes között létrejött megállapodás tulajdonképpen egy kereskedelmi fegyverszünetnek tekinthető” – így értékelte a hirado.hu-nak Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, hogy az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen csökkentette az egymásra kivetett vámokat.
Tatár Mihály (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)
Az amerikai–kínai vámháború 2025. április 2-án jelentős fordulat vett, amely komoly hatással volt a globális gazdaságra és politikára. Donald Trump amerikai elnök ekkor emelte meg drasztikusan a kínai importtermékekre kivetett vámokat, amelyek kezdetben 34 százalékosak voltak, ám később 145 százalékra emelkedtek. Kína válaszul 125 százalékos vámokat vetett ki az amerikai termékekre.
A feszültségek enyhítése érdekében a hétvégén az Egyesült Államok és Kína Genfben ült tárgyalóasztalhoz. Ennek eredményeképpen a Fehér Ház vasárnap bejelentette, hogy kereskedelmi megállapodásra jutott Kínával. Ennek értelmében a két fél megállapodott a vámháború során korábban egymásra kivetett vámok 115 százalékkal történő ideiglenes, 90 napig tartó csökkentéséről.
A legutóbbi fejleményekkel kapcsolatban Tatár Mihály elmondta lapunknak, hogy
A szakértő rámutatott, hogy az Egyesült Államok végső soron elfogadtatta a kínai féllel szemben, hogy magasabbak lesznek velük szemben az amerikai vámok a korábbi – a második Trump elnökség előtti – szintekhez képest, ami mindenképpen politikai győzelem Trump elnök számára. Ugyanakkor Washington és a világ számára is világossá vált, hogy az Egyesült Államok mostanra olyan mértékben függ a kínai importtól, hogy azt rövid távon nem lehet csak úgy kiváltani:
Tatár Mihály szerint ez Peking számára győzelem, a kínai fél ki is mondatta a megállapodás részeként, hogy a két országnak kölcsönösen szüksége van egymásra, és az amerikai pénzügyminiszter a korábbi „gazdasági blokád” helyet már arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy egyáltalán nem cél elszakítani egymástól a két gazdaságot. „És persze mondjuk ki, egy 30 százalékos vámszint semmit sem változtat a kínai versenyelőnyön az amerikai termelési költségekhez képest” – tette hozzá.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője a folytatásban arra is rámutatott, hogy ezzel a kereskedelmi fegyverszünettel a probléma lényege mit sem változott: az amerikai elnök és a gazdasági stábja szerint a fő cél, az Egyesült Államok újraiparosítása reménytelen mindaddig, amíg Kína ilyen mértékben dominálja a kétoldalú kereskedelmet. Ahogy az amerikai külügyminiszter megfogalmazta, „Amerika tíz év múlva még a saját fegyvereit sem tudja majd legyártani Kína nélkül.
– húzta alá Tatár Mihály.
A szakértő úgy látja, hogy a nyomás most az Európai Unióra helyeződött át, hogy egyezzen meg úgy, hogy az nem jár súlyos károkkal az európai exportőrök, például a német autógyártók számára, de nem is szolgáltatja ki az európai piacot a „zöldátállásmentes”, sokkal versenyképesebb amerikai termelőknek.
– magyarázta az elemző.
Tatár Mihály szerint mindennek hatása még látszódni fog a gazdasági adatokban is, de az üzlet legalább most újraindulhat és a bizonytalanság is megszűnik egy időre. Ezt az optimizmust látjuk a piacokon is, ahol az amerikai részvénypiacok például mostanra magasabb szintre emelkedtek, mint ahonnan az áprilisi vámháború bejelentésekor esni kezdtek – mintha mi sem történt volna. Ami a középtávot illeti, mindenki tanult az esetből: az amerikai vállalatok igyekeznek majd fokozatosan diverzifikálni a beszerzéseiket, a kínai termelők pedig a vevőiket. Ez azonban mindkét fél részéről nagy erőfeszítéseket és gazdasági áldozatokat kíván meg.