Donald Trump is részt vesz az ukrán-orosz tárgyalásokon?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn üdvözölte a május 15-re Isztambulban tervezett orosz–ukrán béketárgyalások hírét.

A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva elmondta: „Úgy vélem, jó dolgok sülhetnek ki abból a találkozóból.” Hangsúlyozta a megbeszélések fontosságát, és kijelentette, hogy maga is „nyomatékosan sürgette, hogy e találkozó létrejöjjön”.

Trump egyben kilátásba helyezte, hogy

akár személyesen is bekapcsolódhat a megbeszélésekbe, tekintettel közel-keleti körútjára, amely eddigi értesülések szerint Szaúd-Arábia mellett az Egyesült Arab Emírségeket és Katart fogja érinteni.

„Azon gondolkoztam, hogy átrepülök. Nem tudom, hogy csütörtökön épp hol leszek. Annyi találkozóm van, de azon tanakodtam, hogy tényleg odarepülők” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt Ukrajnának, arra azonban nem tért ki, hogy személyesen is jelen lenne az egyeztetéseken.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap – Donald Trump aznapi sürgetése nyomán – azt mondta, hogy személyesen fogja várni csütörtökön Putyint Törökországban.

Zelenszkij vasárnap közösségi oldalán jelentette be, hogy csütörtökön Isztambulban várja Putyint, egy esetleges béketárgyalásra. „Nincs értelme tovább halogatni a vérontás befejezését. Várom Putyint csütörtökön, személyesen, Törökországban” – írta.

A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke felszólította Ukrajnát: fogadja el az orosz fél által javasolt közvetlen tárgyalásokat – számol be róla a BBC.

Trump úgy fogalmazott, „azonnal meg kell tartani a találkozót”, mert csak így lehet kideríteni, van-e valós esély a békére.

„Legalább világossá válik, hogy van-e lehetőség a megállapodásra, és ha nincs, Európa és az Egyesült Államok tudni fogják, hogyan tovább”

– tette hozzá.

Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán fél nyitott a tárgyalásokra, de ezek csak tűzszünet után kezdődhetnek meg. „Holnapra teljes és tartós tűzszünetet várunk, hogy ezzel megteremtsük a diplomácia alapját” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.

A hétvégén több nyugati vezető – köztük a brit miniszterelnök, Keir Starmer, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel kormányfő – Kijevbe látogatott. Ők közösen indítványozták a harcok legalább 30 napos felfüggesztését, amely hétfőn lépne életbe.

Tervükről telefonon tájékoztatták Donald Trumpot is, aki támogatásáról biztosította őket.

A nyugati vezetők egyúttal figyelmeztették Oroszországot: ha Putyin nem egyezik bele a feltétel nélküli, harmincnapos tűzszünetbe – amely a levegőben, tengeren és szárazföldön is érvényes –, akkor új, súlyos szankciók jöhetnek, különösen az energiaszektort és a bankrendszert érintve.

Szombat este az orosz elnök is megszólalt: komoly tárgyalásokat sürgetett, és nem zárta ki egy újabb tűzszünet lehetőségét sem.

Ugyanakkor nem reagált a 30 napos nyugati javaslatra, és ismét hangsúlyozta: a béke első lépése csak akkor következhet be, ha a Nyugat leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

„Csak így lehet valódi, tartós békét elérni – nem pedig egy újabb háborús fejezetet nyitni, amikor Ukrajna újabb fegyvereket és csapatokat kap” – fogalmazott.

Az oroszok teljesen figyelmen kívül hagyják a hétfőtől kezdődően javasolt teljes és tartós tűzszünetet, továbbra is támadják az ukrán állásokat a teljes frontvonal mentén – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en.

„Moszkva ismét elszalasztotta a lehetőséget, hogy véget vessen a vérontásnak. Ez ismételten azt bizonyítja, hogy Oroszország egyetlen célja a háború folytatása” – vélte a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna ezzel szemben minden tőle telhetőt megtesz a háború befejezéséért és a diplomácia esélyének megteremtéséért.

Volodimir „Zelenszkij (ukrán) elnök még egy személyes találkozót is felajánlott (Vlagyimir) Putyinnak, (Oroszország elnökének) csütörtökre, de eddig nem érkezett válasz” – jegyezte meg.

Szibiha közlése szerint brit, francia, olasz, német, spanyol, lengyel és uniós hivatali partnereivel folytatott hétfői online találkozót, amelyen megosztotta velük az Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnoktól kapott információit a frontvonalakon kialakult jelenlegi helyzetről, és

megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg lehetne tenni, beleértve az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, amelyek kiterjedhetnek az orosz jegybankra, a bankszektorra és az energiaszektorra is.

Az elmúlt 24 órában már harmadjára mért Oroszország dróncsapást a vele határos, északkeleti Szumi megyére – közölte hétfőn déltájban a szumi városi tanács a Telegramon. A közlés szerint az orosz erők a harmadik csapással a megyeszékhelyhez közeli Szteckivkai járási önkormányzatot vették célba. A támadás következtében egy férfi megsebesült, akit kórházba szállítottak.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy orosz ágyúzások következtében megsebesült egy tízéves fiú Bilozerka településen. Az ukrán Különleges Műveleti Erőinek (SZSZO) parancsnoksága arról számolt be, hogy egyik egységük „az ellenséges hátországban megsemmisített egy nyolc katonából álló orosz rohamcsapatot egy felderítő művelet során”.

Az ukrán vezérkar a Facebookon beszámolt egy Szvitlana keresztnevű ápolónőről, aki egy páncéltörő gránátvetővel megsemmisített egy kisebb orosz csapatot, ezzel megmentve saját egységét a bekerítéstől.

Szvitlana egy támaszponton tartózkodott a Donyeck megyei, rommá lőtt Sztaromajorszke faluban, amikor orosz támadás indult páncélozott járművekkel és ejtőernyős csapatokkal.

A jelentés szerint a támadás pillanatában az egység parancsnok nélkül maradt, és Szvitlana vette át az irányítást. Rádión keresztül kapott utasításokat a harcmezőt videókapcsolaton keresztül figyelő századparancsnoktól.

„Először Szvitlana a bajtársakkal együtt viszonozta a tüzet. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az egységet körülvették, mivel egy orosz csoport a hátuk mögött elfoglalt egy épületet, és ellenőrzés alá vonta a visszavonulási és utánpótlási útvonalakat, Szvitlana kezébe vette a gránátvetőt” – írta a közleményben a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 155 összecsapás volt a fronton, ebből hetven a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 967 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit, 48 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, 141 drónt és más haditechnikai eszközöket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen béketárgyalásokat javasolt Ukrajnának a háború lezárása érdekében. A Kreml közlése szerint a tárgyalások alapját a 2022-ben elvetett, úgynevezett „isztambuli közlemény” adná, amelyet a háború korai szakaszában dolgoztak ki, valamint a jelenlegi realitások – nevezetesen, hogy Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzése alá vonná.

Putyin kezdeményezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy néz ki elfogadni készül, ugyanakkor világossá tette: Kijev csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Moszkva előzetesen beleegyezik egy azonnali tűzszünetbe.

A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov elmondta, hogy a javasolt tárgyalások nemcsak a 2022-es tárgyalási dokumentumot veszik figyelembe, hanem az aktuális geopolitikai helyzetet is.

A 2022-es tárgyalások Fehéroroszországban kezdődtek, majd Isztambulban folytatódtak. Az ott körvonalazott tervezet Ukrajna semlegességét írta elő, amelyért cserébe nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól és más nemzetektől.

A Reuters által is megtekintett dokumentum értelmében Ukrajna vállalta volna, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, valamint ideiglenes nukleáris semlegességet fogadott volna el, cserébe olyan biztonsági garanciákban részesült volna, amelyek elvben köteleznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit arra, hogy katonailag reagáljanak egy újabb orosz agresszió esetén.

A területi kérdések – például a megszállt területek státusza – a dokumentumban másodlagosnak számítottak, a fő hangsúlyt a biztonsági garanciák kapták.

Ezen garanciák azonban aggodalmat váltottak ki a nyugati országokból, mivel egy jövőbeni orosz-ukrán konfliktusban közvetlen katonai részvételre kötelezhették volna őket.

A most újra előkerült tervezet Ukrajna európai integrációját is megkönnyítette volna, Oroszország viszont cserébe korlátozásokat kért volna az ukrán fegyveres erőkre, valamint az orosz nyelvű lakosságot érintő, Moszkva szerint diszkriminatív törvények eltörlését. Bár a 2022-es tárgyalások végül kudarcba fulladtak, egyre több nemzetközi szereplő – köztük Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja – is úgy látja, hogy ez a dokumentum szolgálhat a jövőbeli béke kiindulópontjaként.