Brüsszelben félnek a VOKS 2025 szavazástól

Az Európai Unió újabb eszközöket keres, hogy megkerülje Magyarország vétójogát Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében, miközben a kormány Voks 2025 nevű országos véleménynyilvánító szavazáson kéri ki az emberek véleményét ebben a sorskérdésben. Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós tagsága Magyarország jövőjét veszélyezteti, ezért nemzeti ügyként kezeli a kérdést.

Az Európai Unió több tagállama és az Európai Bizottság olyan megoldásokat keres, amelyekkel megkerülhető Magyarország vétója Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitásában – erről számolt be a Bloomberg szerint több, név nélkül nyilatkozó uniós diplomata. A háttérbeszélgetések szerint a vita középpontjában az áll, hogy miként lehetne megkezdeni az első fejezetet Ukrajna csatlakozási folyamatában anélkül, hogy az összes tagállam köztük Magyarország jóváhagyása szükséges lenne.

A brüsszeli döntéshozók szerint ugyan a tárgyalások megnyitásához és lezárásához szükséges az egyhangú szavazás, az egyes fejezetek megnyitása esetében ez nem minden esetben jogilag kötelező. Az ötlet célja, hogy Ukrajna csatlakozása ne akadhasson el, amennyiben egy tagállam jelen esetben Magyarország fenntartásokat fogalmaz meg.

Vita a kisebbségi jogokról

Magyarország már korábban is jelezte: Ukrajna csatlakozási folyamatát csak abban az esetben tudja támogatni, ha Kárpátalja magyarságának jogai biztosítottak. Kijev elmondása szerint több törvényt is elfogadott, hogy ennek eleget tegyen, a magyar kormány szerint ezek nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket. Továbbra is hangsúlyozza: nem fogja támogatni Ukrajna uniós közeledését mindaddig, amíg az ott élő magyar közösség helyzete nem rendeződik megnyugtató módon.

A két ország közötti párbeszéd ezen a téren megszakadt, miután ukrán részről felmerült egy állítólagos kárpátaljai magyar kémhálózat létezése, amelyet Budapest határozottan visszautasított.

Voks 2025: a magyar emberek kezében a döntés

A kormány által elindított Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás április 15. óta zajlik, és június 20-ig tart. A konzultáció célja, hogy a magyar állampolgárok kifejezhessék álláspontjukat Ukrajna uniós csatlakozásáról még azelőtt, hogy Brüsszel meghozná végleges döntését.

Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja rendezvényen világosan fogalmazott: „Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély.” Szerinte Ukrajna egy működésképtelen állam, amelynek nincs meg az önfenntartó képessége, és más országok pénzére támaszkodna a csatlakozás után is. A kormányfő hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba, tönkretegyék a magyar gazdákat, és hogy az ország biztonsága veszélybe kerüljön.

„Nem akarjuk, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészek legyen, és hogy a magyar emberek pénzét Ukrajnának juttassák Brüsszelen keresztül”

– jelentette ki Orbán Viktor, aki arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a szavazáson.

A Voks 2025 kapcsán Lázár János miniszter is megszólalt: „Ha az EU felveszi Ukrajnát, akkor az EU belép a háborúba” – mondta május 9-én Keszthelyen. Hangsúlyozta, hogy minden magyar állampolgárnak kötelessége véleményt nyilvánítani egy ilyen súlyú ügyben.

Szavazólapok kézbesítése és technikai problémák

Bár a szavazás már hónapok óta tart, az elmúlt időszakban több bejelentés is érkezett arról, hogy sokan még nem kapták meg a szavazólapokat. Hidvéghi Balázs arról számolt be, hogy „komoly erők próbálják megakadályozni, hogy a magyarok szabadon véleményt mondjanak Ukrajna EU-tagságáról”. Hangsúlyozta: ezek az akadályozó erők nemcsak Brüsszelből, hanem Magyarországról is érkeznek.

Az államtitkár szerint azonban a szavazás rendkívüli jelentőségű, hiszen olyan döntés előtt áll Magyarország, amely nemcsak a saját jövőjét, hanem az Európai Unió jövőjét is hosszú távon befolyásolja.

A kormány tájékoztatása szerint eddig már több mint félmillióan visszaküldték a szavazólapjaikat, és a kézbesítés ezekben a napokban fejeződik be országszerte. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy figyeljék postaládájukat, és éljenek a véleménynyilvánítás lehetőségével.

Brüsszeli reakciók és a politikai nyomás

Az uniós vezetők közül néhányan élesen bírálták Magyarország álláspontját. Micheal Martin ír miniszterelnök például úgy fogalmazott: „Csak egy bizonyos pontig lehet eltűrni a vétójog szándékos visszaélését.” Az EU egyes tagállamai olyan jogi megoldásokat keresnek, amelyekkel kiküszöbölhető a vétó.

Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja világos: nem engedheti meg, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a magyar nemzeti érdekek sérelmével járjon, különösen nem a magyar kisebbség, a gazdák, a biztonság vagy az energiapolitika rovására.

Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély – hívta fel a figyelmet múlt vasárnapi, a Harcosok Klubja rendezvényen elhangzott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az első csata elérkezett, Voks 2025-nek hívják, utalva ezzel a június 20-ig tartó véleménynyilvánító szavazásra, amelyen június 20-ig lehet részt venni papíralapon vagy online.

Április 15-étől kezdődött és június 20-ig tart a Voks 2025 országos véleménynyilvánító szavazás, amelynek célja, hogy

a magyar választók elmondhassák véleményüket Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, még mielőtt Brüsszel végleges döntést hozna az ügyben.

A kormány szerint ezzel a kezdeményezéssel nem Brüsszel, hanem a magyarok dönthetnek egy olyan sorskérdésben, amely hosszú távon meghatározza a magyarok és az Európai Unió jövőjét is.

Ukrajna – Brüsszel részéről felgyorsítani kívánt – uniós csatlakozásának veszélyeiről sokan, sokféleképpen beszéltek. A miniszterelnök a már említett vasárnapi, a Harcosok Klubja rendezvényén elmondott beszédében foglalta össze a tényeket: „Magyarország újra támadás alatt áll. Most nehezebb a helyzet, mert beszálltak az ukránok is. Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély. Én értem őket: tönkrement az országuk, már a háború előtt is működésképtelen csődtömeg volt egész Ukrajna, hát még most, a háború után! Nem tudnak megállni a saját lábukon, pénzre, más pénzére van szükségük. Ezért akarnak bármi áron és azonnal bejutni az Európai Unióba” – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint

„őket nem érdekli, hogy a háborút is behoznák, nem érdekli, hogy tönkreteszik a gazdákat. Nem érdekli őket, hogy az ukrán maffia átjáróháza leszünk”.

„De bennünket igenis érdekel! Nem akarjuk, hogy belerángassanak bennünket a háborújukba. Nem akarjuk, hogy tönkretegyék a gazdáinkat. Nem akarjuk, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészket csináljanak. És nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Brüsszelen keresztül hozzájuk kerüljön” – sorolta a kormányfő a Kijev felvétele elleni érveket.

Orbán Viktor korábban is érvelt Ukrajna felvétele ellen és a Voks 2025 ellen: „A Voks 2025, amely Ukrajna csatlakozásáról szól, az közvetlen összefüggésben van az energiaárakkal és a rezsicsökkentéssel – mondta május 11-i videóbejegyzésében, és arra kért mindenkit, aki segíteni akar a kormánynak, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson azért, hogy harcolhassanak az alacsony rezsi megvédése érdekében Brüsszelben.

Lázár János miniszter is egyértelműen fogalmazott a május 9-i, keszthelyi Lázárinfón: „Arra biztatok mindenkit, hogy nyilvánítson véleményt a Voks 2025 révén” – kérte a jelenlévőket, és azt mondta, hogy

„ha az EU felveszi Ukrajnát, akkor az EU belép a háborúba”.

Időközben kiderült: többen nem kapták még meg a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás lapjait tartalmazó leveleket, és Hidvéghi Balázs videójából kiderült, hogy az elmúlt időszakban rengeteg panasz érkezett a kormányhoz.

„Komoly erők próbálják megakadályozni, hogy a magyarok szabadon véleményt mondjanak Ukrajna EU-tagságáról”

– fogalmazott a közösségi oldalán publikált videóban Hidvéghi Balázs. „Vannak ilyen erők Brüsszelben, és vannak ilyen erők itthon is” – szögezte le az államtitkár, aki bejelentette, hogy a [email protected] e-mail-címre vagy a 1818-s telefonszámon várják az észrevételeket és a panaszokat.