Brüsszel újabb szankciókat készít elő

Az EU és akár az Egyesült Államok is újabb súlyos gazdasági szankciókat vethet ki Moszkvára. A döntés még azokat az országok is érinthetné, amelyek orosz energiát vásárolnak. Brüsszelben már az újabb EU-s szankciós csomagot készítik elő, amely várhatóan a jövő hét elején lépne életbe.

Mint írtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt Ukrajnának. A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy európai vezetők 30 napos tűzszünetre szólították fel Moszkvát. Az egyeztetéseket csütörtökön Isztambulban tartanák, ahogy a 2022-es tárgyalások esetében is történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bejelentést követően először hezitált, de aztán Donald Trump közbelépésének köszönhetően mégis elfogadta a tűzszünetet. „Nincs értelme tovább halogatni a vérontás befejezését. Várom Putyint csütörtökön személyesen Törökországban” – fogalmazott az ukrán államfő. A Kreml jelezte, hogy felkészültek a tárgyalásokra, ugyanakkor nem tisztázták, hogy Putyin személyesen is ott lesz-e a megbeszéléseken.

Donald Trump a Fehér Házban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy akár személyesen is bekapcsolódhat a megbeszélésekbe: „Úgy vélem, jó dolgok sülhetnek ki abból a találkozóból. Amennyiben úgy ítélem meg, hogy jelenlétem segítségül szolgál, akkor odarepülök.”

A törökországi találkozó eredményeit az európai vezetők is feszülten figyelik, ugyanis a megegyezések függvényében újabb szankciós hullámmal sújtanák Moszkvát – számolt be róla a Bloomberg. Úgy tudják, hogy

amennyiben Vlagyimir Putyin elutasítja a találkozót, vagy nem hajlandó azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre, úgy az európai vezetők Donald Trump amerikai elnöktől kérnék, hogy léptesse életbe a Moszkvával szembeni szankciófenyegetéseket.

Mint írtuk, május elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy minden korábbinál súlyosabb gazdasági lépéseket tenne annak érdekében, hogy Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kényszerítse az orosz–ukrán háború befejezése érdekében. Amerika magas vámokat vetne ki az Oroszországtól származó olajra, gázra és uránra.

A szankciókat nemcsak Moszkvával szemben vezetnének be, hanem azokkal az országokkal szemben is, amelyek orosz energiát vásárolnak. „Ha Trump úgy ítéli meg, hogy zsákutcába jutottunk, akkor számíthatnak intézkedésekre” – jelentette ki korábban Lindsey Graham republikánus szenátor.

Már készülnek az újabb EU-s szankciók

Miközben az Egyesült Államok még mérlegeli a következő lépéseket, az Európai Unió már ezen a héten jóváhagyhat egy újabb szankciócsomagot. Az intézkedések célkeresztjébe kerülhet az orosz „árnyékflotta”, vagyis az a tankerflotta, amellyel a lap szerint Moszkva kijátszhatja a nemzetközi energiakorlátozásokat. Emellett szankciók várhatók olyan személyek és szervezetek ellen, akik segítettek Oroszországnak a korlátozások megkerülésében.

A tervezetbe bekerülhetnek orosz dezinformációs és kibertámadásokkal összefüggő szereplők, valamint olyan kínai és más országokból származó vállalatok is, amelyek alkatrészeket szállítottak az Ukrajna ellen bevetett orosz fegyverekhez és drónokhoz.

A lap szerint ugyanakkor nem minden szankciós javaslat halad egyformán. A Lukoil dubaji leányvállalatának, a LME DMCC–nek a szankcionálását Magyarország panaszai miatt várhatóan elvetik – állítják a Bloomberg forrásai.

Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Tusk lengyel kormányfő és Keir Starmer brit miniszterelnök a sajtótájékoztatójuk végén az ukrajnai háborúról tartott csúcsértekezleten Kijevben 2025. május 10-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Úgy látják, hogy a csütörtöki találkozó nemcsak az orosz és ukrán félnek lesz kulcsfontosságú. Amerika részéről szintén megvannak az Oroszországgal szembeni radikálisabb fellépésre készített tervek. Egy benyújtott törvényjavaslat példátlan gazdasági szankciókkal sújtaná Moszkvát, amelyek között egy 500 százalékos vám kivetése is szerepel azokra az országokra, amelyek orosz energiát vásárolnak. Mint írták, az ukrajnai háború enyhítése, és az újabb szankciók életbe lépése is a tárgyaló felek csütörtöki megegyezésén múlik. 

Már szerdán tárgyalnának a szankciókról: ez a magyar kormány álláspontja

A CNBC információi szerint az uniós tagállamok nagykövetei már szerdán találkoznak, hogy megvitassák az orosz gazdaság elleni 17. szankciós csomagot. Úgy tudják, hogy ezeket akár már a jövő héten érvényesítenék.

A portál Kovács Zoltánt, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárt is megkereste az ügyben. A nemzetközi szóvivő a lap kérdésére elmondta, hogy Magyarország általános álláspontja, hogy a szankciók nem működnek.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy amíg a 17. szankciócsomag nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek Magyarország energiaforrásaira is hatással vannak, addig Budapestnek valószínűleg nem lesz gondja a jóváhagyással.

Az uniós szankciókat mindig egyhangúlag kell jóváhagyni, miközben Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette, hogy az Európai Uniónak megvannak az alternatívái arra az esetre, ha Magyarország élne a vétójogával.

Moszkva is reagált az újabb uniós szankciók lehetőségére

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak nyilatkozva kommentálta, hogy több európai ország kilátásba helyezte, hogy további szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben az megtagadja a tűzszünet bevezetését Ukrajnával.

„Az ultimátumok efféle nyelvezete Oroszország számára elfogadhatatlan, nem megfelelő. Nem lehet ilyen nyelven beszélni Oroszországgal”

– mondta.

Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság valós diplomáciai megoldását kívánja elérni, meg akarja szüntetni a konfliktus alapvető okait és meg akarja teremteni a tartós békét, amivel számos állam vezetőinek támogatását és megértését nyerte el.

Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította az ukrán felet, hogy feltétel nélkül vegyen részt az Oroszország által javasolt isztambuli találkozón.

Folytatja a felkészülést az orosz fél a csütörtökön Isztambulban esedékes ukrajnai rendezési tárgyalásokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov közölte, hogy „amint az elnök ezt szükségesnek tartja”, a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.

Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban „nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással”. A szóvivő szerint

Európa „teljes mértékben Ukrajna oldalán áll”,

ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.

„Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor a legfőbb céljuk Oroszország legyőzése a harctéren, Oroszország nemzetközi elszigetelése, gazdaságának megfojtása és a rezsimváltás. Mind a négy területen teljes kudarcot vallottak. Ez azonban egyáltalán nem csillapítja a vágyukat, hogy elérjék céljukat” – nyilatkozott.

A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy

az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében.

Meglátása értelmében Európa „csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket”. Az orosz energiaforrásokról való lemondás Gruskov szerint sok EU-ország számára a gazdasági válság elmélyülését jelentené, csapást az EU gazdaságára és polgárainak jólétére.

„Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez

Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból,

és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy a NATO-országok azért vizsgálják felül a szövetség katonai doktrínáját, mert vissza akarják állítani hadiiparukat, és egy jövőbeli háborúra készülnek. A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.

Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. „Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket” – mondta.