Az oroszok hajlandók végre elkezdeni a tűzszüneti tárgyalásokat

Az orosz delegáció kész arra, hogy hétfő reggel Isztambulban a közvetlen tárgyalások második fordulójában megvitassa az ukrán féllel a tűzszünet feltételeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak.

Kifejezte abbéli reményét, hogy a törökországi találkozón a felek meg fogják vitatni a tűzszünetre vonatkozó orosz és ukrán memorandumtervezeteket. A fekete-tengeri hajózás biztonsága része lesz az ideiglenes fegyvernyugvás feltételeinek – tette hozzá.

A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen kapcsolatfelvétel előkészítése csak abban az esetben kerülhet napirendre a hétfői találkozón, ha a delegációk közötti tárgyalások konkrét eredményekkel zárulnak

– mondta Peszkov. A felek memorandumtervezetét nem készülnek nyilvánosságra hozni, és Moszkva a saját változatát csak Isztambulban ismerteti az ukrán féllel – szögezte le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy az orosz delegáció a memorandumtervezeten kívül a tűzszünetre vonatkozó egyéb javaslatokat is magával visz az isztambuli tárgyalásokra. Ezek tartalmát nem részletezte.

A The New York Times pénteken ismertetett egy szöveget, amelyet állítása szerint Ukrajna kedden átadott az Egyesült Államoknak, szerdán pedig Oroszországbak. Az amerikai lap szerint Kijev egyebek között a harci cselekmények beszüntetéséről és a reménybeli tűzszünet „nemzetközi partnerek” általi ellenőrzéséről is szeretne megállapodni hétfőn.

Peszkov erre reagálva azt mondta:

az európai biztonság jövőjét Európával kell megvitatni, és meg is kell vitatni, ez „elkerülhetetlen”. Keith Kelloggnak, az orosz és az ukrán ügyekért felelős amerikai elnöki különmegbízottnak a nyilatkozatára reagálva pedig kijelentette: Moszkva örömmel értesült arról, hogy Putyin okfejtése a NATO keleti bővítésének elfogadhatatlanságáról „megértésre talál mások között Washingtonban is”.

A szóvivő Kellogg állásfoglalását az Oroszország és az Egyesült Államok közötti zárt tárgyalások egyik fontos eredményének nevezte. Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva nem osztja meg a médiával a NATO keleti bővítésének elkerüléséről szóló zárt tárgyalások részleteit.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a Moszkva szerint lejárt államfői mandátumú Zelenszkij a csúcsszintű tárgyalásokkal próbálja igazolni legitimitását.

„A zöld levéltetű miért akar közvetlen tárgyalásokat egyszerre az amerikai és az orosz elnökkel? A válasz nyilvánvaló: egy háromoldalú beszélgetés a jelenlévők tekintélye révén ad legitimitást a rovarnak”

– írta Zelenszkijre utalva Medvegyev, aki volt orosz elnök és kormányfő is. Véleménye szerint vannak más, ezzel összefüggő céljai is Zelenszkijnek, köztük az ukrajnai választások további halasztása, a katonai költségvetés dézsmálásának folytatása, valamint az az üzenet a nacionalista elitnek, hogy „gázló előtt nem cserélünk lovat”. Medvegyev szerint Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy jogosult aláírni a tárgyalási dokumentumokat, és ebből kifolyólag érinthetetlen lesz.

„Az utolsó következtetéssel kapcsolatban azonban téved a zöld ízeltlábú. (Alfred) Jodl és (Wilhelm) Keitel ugyan részt vett a kapituláció aláírásában Hitler Németországa nevében, de a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék ítélete alapján felakasztották őket” – írta a politikus.

A több mint három éven át szünetelő közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokat idén május 16-án újították fel Isztambulban. A tárgyalás eredményeképpen a szemben álló felek május 23. és 25. között három részletben ezer-ezer foglyot cseréltek ki, túlnyomórészt katonákat.

Az Egyesült Államok kész tárgyalni a NATO keleti bővítésének leállításáról az ukrajnai háború békés lezárása érdekében. Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg, úgy véli: Washington elismeri Moszkva biztonsági aggodalmait, és Trump akár ígéretet is hajlandó tenni Putyinnak arra, hogy a szövetség nem terjeszkedik tovább kelet felé.

Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja kijelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Oroszország biztonsági aggodalmait a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban, és kész ezt a kérdést megvitatni az ukrajnai háború békés lezárásának részeként – írja az Ukrajinszka Pravda.

A különmegbízott az ABC Newsnak adott interjújában megerősítette, hogy Trump kész ígéretet tenni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé, amennyiben ez a követelés a háború lezárásának feltétele lesz.

„Ez egyike lesz azoknak a kérdéseknek, amelyeket Oroszország fel fog vetni. És nemcsak Ukrajnáról beszélnek – szó van Grúziáról, Moldováról, és természetesen Ukrajnáról is. Mi pedig azt mondjuk: rendben, átfogó módon leállíthatjuk a NATO terjeszkedését az orosz határok közelébe. Ez számukra biztonsági kérdés”

– fogalmazott Kellogg.

Keith Kellogg hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása jelenleg nincs napirenden, és legalább négy másik NATO-tagország is ezt az álláspontot képviseli. „Világosan kimondtuk: számunkra Ukrajna NATO-tagsága nem szerepel a napirenden. És nem mi vagyunk az egyetlenek, akik így gondoljuk. Tudnék mondani még legalább négy NATO-országot, akik osztják ezt az álláspontot. Márpedig a csatlakozáshoz 32 tagból 32 tag jóváhagyása szükséges” – tette hozzá.

Terrortámadásra készült egy férfi Moszkvában ukrán megbízásra, az orosz hatóságok azonban idejében intézkedtek és megakadályozták a merényletet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz nyomozóhatóság szóvivőjének pénteki nyilatkozatára hivatkozva.

A szóvivő szerint a gyanúsított ellen terrortámadás elkövetésére irányuló összeesküvés vádjával indítottak büntetőeljárást. „Vádat emeltek ellene, és a nyomozás jóváhagyta az őrizetbe vételére irányuló indítványt” – tette hozzá. Beszélt még arról is, a férfinél házkutatást tartottak, ekkor bukkantak a terrortámadás elkövetésére utaló bizonyítékokra, a gyanúsított mobiltelefonjának vizsgálata során. A szóban forgó telefonon talált levelezés alapján kiderült:

a férfi intenzív levelezést folytatott az ukrán titkosszolgálat egyik tisztviselőjével.

Az ukrán tiszt arra utasította a férfit, hogy létesítsen rejtekhelyet egy nyugat-moszkvai erdős parkban, ahol az orosz hatóságok robbanószerkezetre bukkantak a terület átvizsgálása során. A gyanúsított egy zsúfolt nyilvános helyen tervezte felrobbantani – mondta a szóvivő.

Az orosz hadsereg Ukrajnában elfoglalta a Harkiv megyei Kindrasivka települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter, a Kindarsivkát elfoglaló orosz 121. gépesített lövészezred katonáinak elküldött üdvözletében azt állította, hogy az ukrán hadsereg nagy veszteséget szenvedett el és megfutamodott a Kupjanszk város közelében lévő faluért folytatott harcokban – írja az MTI. A minisztérium szerint az elmúlt héten összesen 13 település került az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá a harkivi, a szumi és a donyecki régióban.

A május 24-30. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint precíziós fegyverekkel és drónokkal öt csoportos és két tömeges csapást mértek az ukrán hadiipari üzemekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, rádiótechnikai felderítési és műholdas kommunikációs központokra, az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer állásaira, az ukrán különleges műveleti erők és a légierő központjára, harci és személyzet nélküli motorcsónakok kikötőhelyeire, az amerikai HIMARS rakétarendszer rejtekhelyére, fegyver-, lőszer- és drónraktárakra, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

A moszkvai katonai tárca szerint ezeket megtorlásul hajtották végre az orosz polgári célpontokat érő drón- és rakétatámadásokért.

Az összesítés szerint az orosz hadsereg az utóbbi egy hétben hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott törni, a „különleges hadművelet” övezetében pedig több mint 9400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy MiG-29-es repülőgépet, kilenc harckocsit és 124 egyéb páncélozott harcjárművet, 30 amerikai JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 16 rakétáját, továbbá 1439 drónt, közülük 907-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Alekszandr Kurenkov, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője bejelentette, hogy az összes oroszországi régióban helyre fogják állítani a menedékhelyeket és az óvóhelyeket.

A jekatyerinburgi Foresz cég 15 millió rubel (mintegy 68 millió forint) jutalmat osztott szét az ukrajnai háborúban lelőtt első F-16-os vadászgépért 12 orosz katona között.

A védelmi minisztérium április 13-án jelentette be az amerikai gyártmányú repülőgép lelövését.  A vállalat eddig 52,4 millió rubel jutalmat fizetett ki Leopard 2 és Abrams tankok, valamint az F-16 megsemmisítéséért.