A türk országok energiabiztonságot jelentenek Magyarországnak

A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután munkalátogatás keretében fogadta Ilham Aliyevet, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökét a Karmelita kolostorban kedden – írja az MTI.

A kormányfő az azeri elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a türk országok nélkül a családok kétszer-háromszor magasabb árat fizetnének az energiáért, mint most. „Türk barátaink nélkül Magyarországon nem lenne lehetséges a rezsicsökkentés” – fogalmazott, hozzátéve: tavaly megérkezett az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból, és az elnök ígéretet tett arra, hogy ez idén is így lesz.

Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt évtizedekben Magyarországnak bármilyen nehézsége volt – legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai természetű -, Azerbajdzsánra mindig lehetett számítani. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a veszélyek korában élünk, a globális biztonságot kihívások teszik próbára. Ilyenkor fontos, hogy a baráti országok találkozzanak, és áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzetet – fűzte hozzá. Megjegyezte: a nemzetközi politikai helyzet felértékeli a megbízható partnereket.

A kormányfő hangsúlyozta: a Türk Államok Szervezetének történetében először tartanak csúcstalálkozót Magyarországon.

Elmondta, Magyarország három éve él egy háború szomszédságában, a magyar gazdaság pedig már több mint húszmilliárd euró veszteséget szenvedett el a háború és a szankciók miatt. Orbán Viktor úgy fogalmazott: az Európai Unió a háború izolálása és a háború kiterjesztése közül az utóbbit választotta, a béke helyett a háború mellé állt, és ez súlyos károkat okozott.

„Az európai gazdaság azért is nehéz helyzetben van, mert a háború és a szankciók szétverték az eddig egyébként sikeres gazdasági növekedés stratégiai alapjait”

– folytatta a miniszterelnök. Kijelentette: az európai gazdaság hajóját ma „iránytű nélkül kell navigálni”, ennek pedig az a következménye, hogy folyamatos energiaválságban élünk. „Háromszor-négyszer annyit fizetünk a gázért és az áramért Európában, mint Amerikában, és ez a versenyképes gazdaság felépítését lehetetlenné teszi” – állapította meg. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország kiharcolta az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok működtetését, ám válaszképpen az ukrán csővezetéket az ukránok lezárták.

„Ezután egyeztünk meg a türk barátainkkal, hogy a déli irányból fogjuk Magyarországot ellátni”

– idézte fel.

Orbán Viktor azt mondta, nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállító vezetékekben. Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon – magyarázta a kormányfő, akinek szavai szerint az azeri olaj- és gázmezőkbe való betársulás „gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos.”

Közölte továbbá: megállapodtak arról is, hogy új területre – a megújuló energia területére – is kiterjesztik a két ország közti együttműködést. A tanácskozáson érintették továbbá a gazdasági ügyeket, kitérve „a legfontosabb gazdasági kérdésre, a békére” is – mondta a kormányfő. Hozzátette: mindig egyetértettek abban, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, csak a tárgyalóasztalnál.

Orbán Viktor gratulált Ilham Aliyevnek ahhoz, hogy tető alá hozta az azeri-örmény békemegállapodás szövegét. Szavai szerint a megállapodás jó példa arra, hogyan lehet egy háborút diplomáciai úton lezárni. Ebben a felkavarodott nemzetközi világban minden békesiker rendkívül fontos Magyarország számára – jelentette ki a miniszterelnök.

A magyar-azeri kapcsolatok sikeresen fejlődnek, elmondható, hogy Magyarország és Azerbajdzsán baráti ország – mondta az azerbajdzsáni elnök, miután munkamegbeszélést folytatott a magyar kormányfővel kedden a Karmelita kolostorban.

Ilham Aliyev a magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az, hogy Magyarország megfigyelő államként rendezheti a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóját, azt bizonyítja, hogy Magyarország szorosan kapcsolódik történelmi gyökereihez. Az azeri elnök gratulált Magyarországnak elért eredményeihez, mint kifejtette: Magyarország egyike azon maroknyi országnak, amely független külpolitikát követ.

Hozzátette: Orbán Viktor mindig fenntartotta országa nemzeti érdekeit, „mi ezt nagyra értékeljük, sőt tisztelgünk előtte”.

Az azeri elnök kitért arra, hogy Magyarország megvédte saját nemzeti érdekeit és olyan kezdeményezésekhez csatlakozott, amelyek az ország előnyére váltak, és elkerülték azt, ami ártott volna Magyarországnak. Az Európai Unión belül egy ilyen politika folytatása „valóban hősies tett”, amihez politikai akarat és eltökéltség szükséges – emelte ki Ilham Aliyev, hozzátéve: ezt csak a jól kiszámított politikai intézkedések teszik lehetővé. Azerbajdzsán elnöke beszélt arról, hogy országa és Magyarország álláspontja számos tekintetben egyezik „ebben a változó világban”.

Az azeri elnök közölte: ahogy Magyarország, úgy Azerbajdzsán is egy háborúban álló ország szomszédja.

„Ez a hasonlóság a közös megértésnek biztosít alapot, mert azonos kihívásokkal kell szembenézni” – fogalmazott. Ilham Aliyev utalt arra, hogy országa az elmúlt négy évben szintén olyan ország volt, amely saját területén volt kénytelen háborút folytatni, hogy véget vessen a 30 éves örmény megszállásnak. Mint mondta, a konfliktus mindössze 44 napig tartott, de ez időszak alatt sosem vonultak vissza, nem voltak dezertálók, szemben Örményország beszámolójával, amely szerint 12 ezren dezertáltak.

Az elnök azt mondta, a második karabahi háború a nemzetközi jogi normák betartásával zajlott, az ENSZ alapokmányában foglaltakkal összehangban, különösen az 51. cikkelyben foglaltakkal. Ez – tette hozzá Ilham Aliyev – elismeri az önvédelemhez való jogot. „Mi pontosan ezt a jogot gyakoroltuk, és felszabadítottuk a megszállt területeket” – mondta. Jelezte, hogy Azerbajdzsán volt a békefolyamat és a békeszerződés kezdeményezője, amit Örményország – némi módosítással – elfogadott.

Ilham Aliyev a magyar-azeri gazdasági kapcsolatokról elmondta, a tárgyalásokon szóba került a sikeres együttműködés az energetika területén; magyar vállalatok két nagy azeri olaj- és gázmezőben szereztek tulajdonjogot, és a következő években új szerződést is aláírnak majd. Az azeri elnök utalt arra, hogy Azerbajdzsán tavaly óta exportál földgáz Magyarország számára, és készen áll arra, hogy a magyarországi szükségletnek megfelelő mennyiséget szállítsák.

Kitért arra, hogy 12 országnak biztosítanak földgázt, ezek közül tíz európai ország, nyolc pedig európai uniós tag.

Ilham Aliyev kiemelte: az Európai Bizottság országára páneurópai és megbízható beszállítóként szokott utalni. Az elnök beszélt arról is, hogy Azerbajdzsán és Magyarország aktívan együttműködik a megújuló energiaforrások területén. Mint mondta, Azerbajdzsán az elkövetkező öt év során hatezer megawatt energiát szeretne előállítani megújuló energiákból. Ezek a projektek lehetővé tennék, hogy 3-4 milliárd köbmétert gázt takarítsanak meg, a célország Törökország és európai államok lesznek – mondta Ilham Aliyev.

A türk államokkal történő együttműködés lehetővé teszi Magyarország biztonságos energiaellátásának további garantálását, illetve annak megelőzését, hogy a brüsszeli döntések nyomán a magyar családok rezsiköltségei megduplázódjanak - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének budapesti csúcstalálkozója előtt kifejtette, hogy az elmúlt évek válságai világosan bebizonyították, hogy

Magyarországon mára nincs biztonságos energiaellátás a türk államokkal folytatott együttműködés nélkül.

Mindez pedig szavai szerint igazolja a kormány azon külpolitikai stratégiájának a helyességét, amely célul tűzte ki a minél szorosabb együttműködés kialakítását a türk országokkal.

„Magyarország földgázellátása ma már szinte teljes egészében Törökországon keresztül valósul meg. A nagy magyar energiavállalatok tulajdonrészt szereztek az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, ezáltal minden évben több millió köbméternyi földgázzal és több százezer hordónyi kőolajjal jelennek meg a nemzetközi energiapiacokon, ami teljesen új dimenziót jelent” – húzta alá.

„Kazahsztánban a Mol kőolaj- és földgázmezőjén a fúrások sikerre vezettek, így megkezdődött a kitermelés. Üzbegisztán és Kirgizisztán pedig nukleárisenergia-programba vág bele, amelynek során a magyar technológiai megoldásokat alkalmazni kívánják” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mindennek nyomán

a magyar-türk együttműködés rendkívül komoly hozzáadott értéket jelent hazánk biztonságos energiaellátása terén.

„Nem túlzás ma már kijelenteni azt, hogy a türk államokkal folytatott hatékony energiaegyüttműködés nélkül Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lenne garantálható” – mondta.

„Azért is fontos az együttműködés a türk országokkal, mert

Brüsszelből el akarják vágni a hagyományos energiaszállítási útvonalakat.

Brüsszelben azt akarják, hogy Magyarország energiaellátása ne legyen biztosított. Brüsszelben azt akarják, hogy a magyar családok kétszer annyit fizessenek a rezsire, mint kellett nekik eddig” – folytatta.

„A türk államokkal való együttműködés azonban lehetőséget biztosít számunkra ahhoz, hogy továbbra is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását, illetve továbbra is meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit, és meg tudjuk előzni azt, hogy a magyar családokkal az eddigi energiaköltségek dupláját fizettesse ki Brüsszel” – tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy tizenegy-tizenkét évvel ezelőtt Európában

kiröhögték a magyar kormányt a türk országokkal kezdett kapcsolatépítés miatt, mostanra viszont az európai vezetők egymásnak adják a kilincset a térségben.

„Mára világossá vált, hogy a türk államokkal történő együttműködés a gazdaság és az energiabiztonság szempontjából is kifejezetten előnyös. Mi nem is most kezdjük ezt, mi már több mint tíz éve építjük ezt a jó együttműködést, ez nemcsak egy jó együttműködés, hanem egy barátság, egy stratégiai szövetség, amelyből Magyarország nagyon sokat profitált” – fogalmazott.

Továbbá rámutatott, hogy a Türk Államok Szervezete most tartja először Európában és egyben először egy megfigyelő státuszban lévő országban a csúcstalálkozóját.

„Hogyha akkor, tizenvalahány éve engedünk a szirénhangoknak, s hogyha akkor nem vágunk bele ebbe az együttműködésbe, akkor elvesztettünk volna egy csomó lehetőséget, ami a gazdaság teljesítményét segített fokozni, és ma sajnos a brüsszeli támadások miatt egészen egyszerűen nem lehetne biztosítani az ország energiaellátásának biztonságát” – vélekedett.

„Ha akkor megalkuvók lettünk volna

, akkor megijedtünk volna a nyomásgyakorlástól, akkor

most nagy bajban lennénk”

– összegzett.