Zajlkik a szavzás Ukrajna EU-tagságáról

Április 15-étől zajlik a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós tagságáról.

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené – mondta hétfőn Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.

Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója az előző héten közölte, Ukrajna még az Európai Unió saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat, az ország felvételének pusztán politikai és ideológiai célja van.

A bizottság „bővítési eredménytábláján” Ukrajna oszlopában jól látható, hogy valamennyi tárgyalási fejezet mellett piros „pötty” szerepel, azaz az ország jelenleg nem elégíti ki az uniós tagsághoz szükséges jogi (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása) és gazdasági (működő piacgazdaság megléte, és képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel) kritériumokat. Továbbá a közigazgatási és intézményi kapacitásokra vonatkozó követelményeket sem (a közös joganyag és annak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó feltételek) – mutatott rá.

Márciusban Menczer Tamás a Fidesz és a KDNP kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, Ukrajna tagságához minden tagállam egyetértésére szükség van, emiatt a Magyarország szava döntő lesz a kérdésben.

Ukrajna uniós tagsága komoly veszélyekkel jár, ezeket érdemes megfontolni. Ha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor a magyar gazdák elvesztik a nekik járó uniós forrásokat, a magyar gazdák pénze megy Ukrajnába. Ezen felül a többi – nekünk járó – uniós forrást is elveszítenénk, minden pénz Ukrajnába menne.

„Sőt, további súlyos 100 milliárdokat várnának Magyarországtól, a magyar adófizetőktől. A magyarok pénze menne Ukrajnába” – tette hozzá.

Kedden a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán szintén felhívta a figyelmet a magyar gazdák helyzetére.

„Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz az megváltoztatná a földalapú támogatások rendszerét is. Ezzel a támogatásokat az ukrán mezőgazdaság kapná, nem a magyar gazdák”

– írták.

Idén januárban Nagy István agrárminiszter a legfontosabb eredmények között említette, hogy „hazánk vezetésével sikerült megvédeni a gazdák támogatását.”  Azonban kiemelte, a veszély nem múlt el, mivel „Brüsszel és hű kiszolgálója, Magyar Péter továbbra is azon van, hogy elvegye a gazdák területalapú támogatását, és azt Ukrajnának adják.”

Menczer Tamás a Tisza Párt álláspontjával kapcsolatban Nagy Istvánhoz hasonlóan fogalmazott. Szerinte Magyar Péterék „Manfred Weber utasítására felhúzták a saját pólójukat, a saját mezüket. Nem a piros-fehér-zöldet, hanem az ukrán kék-sárgát”. Aki ukrán pólót húz, az Ukrajnával van, és a homlokára írta, hogy mindent Ukrajnának, mindent Ukrajnáért” – mondta.

A Fidesz és a KDNP kommunikációs igazgatója ezzel szemben azt javasolja, hogy

fontoljuk meg az ukrán csatlakozás veszélyeit és mondjuk el a véleményünket!

„Erre ad lehetőséget a véleménynyilvánító szavazás. Döntsünk mi a sorsunkról és a magyarok pénzéről!” – írta Menczer Tamás.

Hétfőn már megkezdődött a szavazólapok postázása is. A speciális papírra nyomtatott szavazólapokon a „Támogatja-e, hogy Ukrajna az EU tagja legyen?” kérdés szerepel.

Ukrajna még az Európai Unió saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat, az ország felvételének pusztán politikai és ideológiai célja van – közölte az Alapjogokért Központ főigazgatója a Facebook-oldalán az MTI szerint.

Szánthó Miklós azt írta, hogy Alex Soros meglátogatta Marta Kost, az Európai Bizottság bővítési biztosát – „hogy miért, fedje azt most rossztékony homály” –, de a posztjában szereplő táblázat azt mutatja, hogy Ukrajna még Brüsszel által bevallottan sem teljesít egyetlen egy felvételi feltételt sem.

A bizottság „bővítési eredménytábláján” Ukrajna oszlopában jól látható, hogy valamennyi tárgyalási fejezet mellett piros „pötty” szerepel, azaz az ország jelenleg nem elégíti ki az uniós tagsághoz szükséges jogi (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása) és gazdasági (működő piacgazdaság megléte, és képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel) kritériumokat. Továbbá a közigazgatási és intézményi kapacitásokra vonatkozó követelményeket sem (a közös joganyag és annak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó feltételek) – mutatott rá. Szánthó Miklós úgy fogalmazott: „senki nem hibáztatja ezért egyébként Kijevet, az országot megtámadták az oroszok, háborúban állnak, területe és lakosságszáma nem meghatározható, az állam pusztán csak a külföldi (EU-s és korábbi amerikai) segélyek miatt működik egyáltalán”.

Mindezek ellenére Brüsszel, „von der Leyen, Soros Jr. és magyarországi elvbarátaik” már 2030 előtt az unióban szeretnék látni Ukrajnát.

Mindebből egyértelmű, hogy ennek igazából semmi jogi vagy érdembeli alapja nincs, pusztán politikai és ideológiai célja – írta. „A végtelenül szomorú és egyben abszurd mindebben az, hogy egy ilyen, EU-s tagságra alkalmatlan állapotban lévő ország belépése nemcsak felzabálná a – jelenleg Magyarországnak is járó – uniós fejlesztési források jó részét, de szétverné a jelenleg ismert formájában az unió szerkezetét és intézményrendszerét. És az EU szétesése igazából egyetlen ember érdeke: Vlagyimir Putyiné” – zárta bejegyzését az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Ukrajna európai uniós csatlakozása a következő évtizedekre meghatározhatja Magyarország esélyeit, lehetőségeit, és veszélyeztetheti azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években az ország elért – mondta az Országgyűlés elnöke a Fidesz országjárásának  soproni fórumát megelőző sajtótájékoztatón.

Kövér László szerint azért fontos, hogy az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazáson minél többen részt vegyenek, mert a „kormánynak csak akkor van igazán komoly szava (…) az európai fórumokon, hogyha neki tudja vetni a hátát az emberek többsége akaratának”.

Kiemelte, hogy Ukrajna gyorsított ütemű felvétele az Európai Unióba nemcsak a 2030 utáni néhány évet határozná meg, hanem gyerekeink, unokáink hosszú évtizedeit is – számol be róla az MTI.

Olyan anyagi terhekkel járna, amelyeket nemcsak Magyarország, hanem egész Európa megsínylene

– jelentette ki a házelnök.

Ukrajnának akkora a termőterülete, mint az EU össztermőterületeinek egyharmada, és jellemzően olyan nagy multinacionális cégek tulajdonában vannak, amelyeket Európán kívüli offshore helyeken jegyeztek be. Amennyiben Ukrajna uniós csatlakozása megtörténne, az a mezőgazdasági támogatási rendszer, amely eddig létezett és hozzájárult a magyar gazdák fejlődéséhez,

„nemhogy megszűnne, hanem gyakorlatilag minden pénzt elvinne Ukrajna”

– mondta.

Hozzátette: másrészről olcsó, génmódosított és ellenőrizetlen vegyszereket tartalmazó termékekkel árasztanák el Európát, ami nemcsak a mezőgazdasági piacot tenné tönkre, hanem az élelmiszerbiztonságot is.

Kövér László szólt arról is, hogy az olcsó ukrán munkaerő komoly kihívás elé állítaná Magyarországot.

Kitért arra: most sem, de „a háború előtt sem Ukrajna volt a közbiztonság mintaállama”, vagyis a biztonsági helyzete szintén kihívást jelentene az EU minden tagállamának.

Felidézte, hogy a kilencvenes években az egyik legfontosabb belbiztonsági probléma Magyarországon az orosz ajkú szervezett bűnözés felszámolása volt, amelyet – fűzte hozzá – azért hívtak orosz ajkúnak, nem orosznak, mert alapvetően az ukrán maffiát jelölték meg a kifejezéssel.

„Nehéz elképzelni, hogy mi lesz majd a reménybeli békekötés után Ukrajnában, egy olyan országban, ahol nyolcszázezer ember áll ebben a pillanatban fegyverben, és nem tudni pontosan, hogy kinek van még fegyver a kezében”

– jegyezte meg.

A házelnök kitért arra is, hogy Sopron az 1921. évi népszavazással egyfajta példát is mutat más városoknak, mert a hűségnek egy „másfajta megnyilvánulása például az, hogy részt vesznek az emberek a nemzet ügyeinek az intézésében, legalább addig mindenképpen, hogy a véleményüket, a voksukat adják a mellé, ami a meggyőződésük” – mondta.