Ukrajnának nem kell kifizetnie az eddigi amerikai segélyeket

Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy az eddig nyújtott amerikai katonai segítség nem számít bele a két ország között készülő ásványkincsszerződés pénzügyi elszámolásába — jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

„Fontos találkozót tartottam Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, ahol a két ország közötti megállapodásról tárgyaltunk. A jogi csapatok jelenleg is dolgoznak a dokumentumon” – írta Smihal egy hivatalos közleményben.

Az RBK-Ukrajina szerint a miniszterelnök kiemelte: az egyeztetések során sikerült világosan meghatározni a „vörös vonalakat”. A készülő szerződésnek teljes összhangban kell lennie Ukrajna európai kötelezettségeivel, az ország alkotmányával és törvényeivel, valamint az ukrán parlament ratifikációjára is szükség lesz.

Smihal hozzátette: a felek fontos eredményre jutottak, az egyezmény aláírása előtt nyújtott katonai segélyt Ukrajnának nem kell visszafizetnie.

„Döntés született arról, hogy a megállapodás aláírása előtt biztosított támogatásokat nem vesszük figyelembe” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Miért kulcsfontosságú a segélyek elszámolása az egyezmény szempontjából?

Februárban Donald Trump volt amerikai elnök azt állította, hogy Washington több mint 300 milliárd dolláros támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta, és követelte ennek visszafizetését. Ez az igény részét képezte az ásványkincsekre vonatkozó szerződés vitáinak is.

Volodimir Zelenszkij azonban február 19-én közölte, miszerint a teljes háborús költség 320 milliárd dollárra tehető, amelyből Ukrajna maga 120 milliárdot fedezett, a fennmaradó 200 milliárdot pedig az USA és az EU közösen biztosította, amiből az Egyesült Államok 67 milliárd dollár értékű katonai támogatást és 31,5 milliárd dollár pénzügyi segélyt adott Ukrajnának.

Emellett az ukrán elnök korábban egyértelművé tette: Ukrajna nem fogja adósságként elismerni az amerikai katonai segélyt.

Az ukrajnai béke közelebb van, mint korábban bármikor, de még nem érkezett el – hangoztatta Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap.

Az NBC amerikai televízió Meet the Press című műsorának nyilatkozva a külügyminiszter a Donald Trump elnök vezette adminisztráció első közel 100 napjának egyik eredményeként említette meg, hogy a háborúban szemben álló felekkel tárgyalások zajlanak. Kifejtette, hogy a tűzszünetről és békéről szóló folyamatban az utolsó lépések a legnehezebbek, de hangsúlyozta, hogy ezeknek hamarosan meg kell történniük.

A következő hetet kulcsfontosságúnak nevezte, és ismét kilátásba helyezte, hogy előrelépés hiányában az Egyesült Államok megfontolja, hogy a jövőben „más ügyekre fókuszáljon” a béketeremtés helyett.

Ugyanakkor az Egyesült Államok komoly felelősségének nevezte, hogy mindkét oldallal képes a párbeszédre, és hangsúlyozta, hogy Washington nem akar felállni a tárgyalóasztaltól, ha lát lehetőséget eredményre.

Rubio az orosz és az ukrán fél realista megközelítését sürgette a békét célzó rendezési folyamatban, úgy vélve, hogy mindkét oldalnak adnia kell valamit annak érdekében, hogy kapjon is. Megjegyezte:

„Vannak dolgok, amelyeket Oroszország akar, de nem fog megkapni, és vannak olyan dolgok, amelyeket Ukrajna akar, de nem fog megkapni”.

Michael Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szintén vasárnap Donald Trump elnök elkötelezettségét hangoztatta az ukrajnai béke megteremtése iránt.

Az elnöki hivatal vezető tisztségviselője a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban elmondta, hogy a tűzszünet és végleges béke megteremtésének kérdéseiről egyeztetett Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rómában szombaton, ahol mindketten Ferenc pápa búcsúztatási szertartásán vettek részt.

Michael Waltz ugyanakkor megismételte, hogy az amerikai elnök elégedetlen a békefolyamat haladásával és mindkét oldal – az ukrán és orosz fél – hozzáállásával.

Hozzátette, hogy az amerikai elnök annak érdekében, hogy a tárgyalóasztal mellé ültesse a háborúban álló feleket, a „jutalmazás és büntetés” stratégiáját alkalmazza, amelynek része, hogy kilátásba helyezett Oroszország elleni további szankciókat, amelyek érinthetik az orosz bankágazatot, valamint a kőolaj- és földgázszektort.

A nemzetbiztonsági tanácsadó az interjúban meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejön az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodás, és közölte, hogy a bányászatra vonatkozó partnerségi egyezmény véglegesítésén a hétvégén is dolgoztak a két ország képviselői.

Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett Alar Karisnak, Észtország államfőjének, hogy az Egyesült Államok nem hagyja el az Ukrajnáról szóló tárgyalási folyamatot – erről Karis az észt ERR hírportálnak számolt be, írta meg az Unian.

Az elnök elmondása szerint a két vezető a nemrég elhunyt Ferenc pápa temetési szertartásán ült egymás mellett, majd az esemény után röviden beszélgettek. Karis a találkozón érdeklődött Trumpnál a béketárgyalások állásáról, és kérte, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy továbbra is részt vegyenek a közvetítési folyamatban.

„Megígérte, hogy így lesz, és azt mondta, hogy már közel járnak a megállapodáshoz, mivel éppen most találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is” – idézte fel Karis. Az észt elnök hozzátette, nem kérdezősködött részletekről, hogy pontosan miről esett szó a Trump-Zelenszkij találkozón.

Alar Karis azt is elárulta, hogy hivatalosan meghívta Donald Trumpot Észtországba, cserébe Trump meghívta őt Washingtonba.

Bár konkrét időpontot még nem egyeztettek, később szándékoznak beszélni a látogatások időzítéséről.

Korábban több amerikai tisztviselő is jelezte, hogy az Egyesült Államok kész kivonulni az Ukrajnáról szóló előkészítő tárgyalásokból. Április 18-án például Marco Rubio külügyminiszter Párizsban, az ukrán és európai delegációkkal folytatott megbeszélés után kijelentette: bár az ukrajnai háború tragikus, az nem az Egyesült Államok háborúja, és más globális ügyek is kiemelt figyelmet érdemelnek.

Ugyanezen a napon Trump is felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kiszáll a béketárgyalásokból, ha valamelyik fél akadályozza a békefolyamatot. „Ha valamelyik oldal miatt lehetetlenné válik a békekötés, egyszerűen azt mondjuk: »Önök ostobák, szörnyű emberek«, és elhagyjuk a tárgyalásokat. De remélem, erre nem lesz szükség” – fogalmazott.

Az orosz elnök az amerikai elnök különmegbízottjának tudomására hozta, hogy Moszkva kész előfeltételek nélkül megkezdeni a tárgyalásokat Kijevvel az ukrajnai rendezésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szombaton Moszkvában újságíróknak.

Vlagyimir Putyin pénteken fogadta a Kremlben Steve Witkoffot, Donald Trump különmegbízottját. Idén ez volt a negyedik találkozásuk.

Az ukrán fél inkább a feltétel nélküli tűzszünetet részesítené előnyben az előzetes tárgyalásokkal szemben.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke szombaton azt jelentette Putyinnak, hogy Kurszk megyét a 2024. augusztus 6-án elkezdődött ukrán betörés után „maradéktalanul felszabadították”, és megkezdődött egy ütközőövezet kialakítása a szomszédos, ukrajnai Szumi megyében.