Ukrajna EU-tagsága? Kérdésekkel trükközik a közvélemény-kutató

Erősen megkérdőjelezhető közvélemény-kutatást publikált a Republikon Intézet arról, hogy a magyarok relatív többsége támogatná az ukrán EU-tagságot. Lapunknak értékelte a kutatást Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, aki szerint megbízást teljesített a Republikon, ugyanis a kutatócég az EU támogatásával készíti a felméréseit.

Ravaszul tették fel a kérdést a Republikon Intézetnél – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. A Republikon Intézet friss kutatása szerint a magyarok szűk relatív többsége támogatja Ukrajna EU-s tagságát. Megjegyzendő, hogy a múlt héten a Nézőpont Intézet kutatása viszont azt mutatta ki, hogy a magyarok kétharmada ellenzi az ukrán uniós csatlakozást, a Tisza-szavazók fele (51 százalék) viszont pártolná Ukrajna felvételét az Európai Unióba. A Századvég kutatása pedig azt mutatta, hogy a magyarok 71 százaléka ellenzi Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. 

A szakértő jelezte, hogy a felmérésben két válaszlehetőség volt, az egyik az, hogy Ukrajna könnyített feltételekkel legyen az unió tagja, a másik pedig, hogy a többi jelentkezőre vonatkozó feltételek teljesülésével.

– tette hozzá Mráz, majd megjegyezte, hogy a Republikon a kutatásait az Európai Unió támogatásával végzi.

Ismert, hogy az utóbbi időszakban a Republikon és más balliberális intézetek több olyan kutatást is megjelentettek, amelyek a Tisza Párt előnyét vélelmezték a Fidesz–KDNP-vel szemben. A mostani felmérés amiatt érdekes, mert a Tisza Párt által indított kérdőíves szavazás utolsó kérdése éppen Ukrajna uniós csatlakozásáról szól.

Ennek kapcsán a Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy a Tisza Pártnak egy héten belül le kell zárnia az adatbázis építését és az aláírásgyűjtését, ami után állást kell foglalnia az ukrán tagság kérdésében.

– húzta alá a szakértő.

Arról, hogy a Republikon kutatása szerint a Fidesz szavazóinak a két százaléka támogatná a könnyített felvételt és 15 százaléka olyan feltételekkel való felvételét Ukrajnának, ami a többiekre is vonatkozik, Mráz Ágoston Sámuel jelezte: ha elfogadjuk igaznak ezt az adatot, akkor is látni kell, hogy a Fidesz-tábor túlnyomó többsége ellenzi Ukrajna EU-s felvételt. Megjegyezte, hogy a Republikon nem is szokta megtalálni az összes Fidesz-szavazót.

Az elemző véleménye, hogy a Republikon felmérése indirekt módon is megtámogatja a kormány jövő héten induló véleménynyilvánító szavazását Ukrajna uniós tagságáról.

– tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel.

Egy hete indult el Magyar Péter kamu népszavazása, amit hatalmas sikerként próbál bemutatni a pártvezér, azonban több sebből is vérzik a szavazás hitelessége. A Tisza Párt kérdőívét kitöltők száma erősen megkérdőjelezhető, a részvételhez számos személyes adatot kell megadni, a kérdések közül pedig több is a baloldali narratívát visszhangozza.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Számos furcsaság van Magyar Péter álnépszavazása körül, ami néhány hete kezdődött. A Tisza Párt vezére a március 15-i beszédében hirdette ki a szavazást, amely március 24-én indult el. Magyar állítása szerint már több mint félmillióan töltötték ki a kérdőívet. Már önmagában az is furcsa, hogy egy hét alatt ennyien töltötték volna ki a kérdőívet, miközben arra papíralapon csak a Tisza Párt által felállított standoknál, illetve online van lehetőség. De rendre azt látni, hogy a standok szinte üresen állnak. Magyar Péter az országjárásán pedig jellemzően néhány száz, maximum egy-két ezer ember előtt osztja meg ugyanazokat a gondolatait. A jelenlévők többsége pedig nem is helyi, hanem máshonnan utaztatják oda őket.

Azonban az online kitöltés sikeressége is alaposan megkérdőjelezhető. Magyar Péter tavaly júniusban indította el a rendszerváltó tagság programját, ami egyfajta belépőnek számít a Tisza Pártba. Magyar Péter elmondása szerint legalább három hónapos Tisza-sziget-tagság és legalább háromhavi befizetett rendszerváltókártya-tagság a feltétele a párttagságnak. A rendszerváltó tagság csaknem egy éve indult, a Tisza vezetője pedig azt tűzte ki célul, hogy ötvenezren csatlakozzanak a kezdeményezéshez, azonban jelen állás szerint ettől messze állnak. A Tisza Párt honlapján megtalálható számláló szerint eddig kicsivel több mint 27 ezren csatlakoztak a programhoz.

Még a Tisza Párt március 15-i ünnepsége előtt a buszok felét lemondták, a rendezvényen pedig csak lézengtek az érdeklődők. Ezek szintén azt támasztják alá, hogy erősen kétséges, hogy nagy lenne az érdeklődés az álnépszavazás iránt.

A kitöltők valós száma mellett az is aggályokat vet fel, hogy a személyes adatait is meg kell adnia az érdeklődőknek. Ez felveti annak a gyanúját, hogy a kérdőív nem más, mint egyszerű adatgyűjtés a Tisza Párt számára. Azonban a kérdésekkel is számos probléma van, így például azzal is,  amely szerint egy politikus legfeljebb nyolc évig, azaz két cikluson át lehetne miniszterelnök. Még 2017-ben a Momentum volt az, amelyik erről a kérdésről akart népszavazást tartani, azonban a Kúria indoklása szerint egy ilyen korlátozás az Ország­gyűlés döntési szuverenitását érintené, ezért az alaptörvény módosítását igényelné amellett, hogy megbontaná a népképviseleti szerv státusának jelenlegi, alaptörvényen alapuló szabályait. 

Megjegyzendő, hogy a Momentum mellett a Jobbik és Márki-Zay Péter is próbálkozott ilyen javaslattal, így Magyar Péter csak a korábbi baloldali ötleteket másolja le. Ahogy az áfacsökkentéssel foglalkozó kérdésekkel is csak az eddig is alkalmazott baloldali narratívát veszi át a balliberális pártelnök.

Magyar Péterék szavazásának az utolsó kérdése Ukrajna európai uniós tagságával foglalkozik, azonban a kérdés több szempontból is okafogyottá vált. Egyrészt Magyar Péter és pártjának politikusai többször is hitet tettek Ukrajna támogatása mellett. 

Most pedig a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Tisza Párt szavazóinak többsége támogatja Ukrajna uniós tagságát.