Trump szerint Putyin, Biden és Zelenszkij is felelős a háborúért

Az ukrajnai háborúért három ember felelős, Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett Joe Biden volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban újságírók előtt, amikor fogadta Salvador elnökét.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy az első számú felelős az orosz elnök, akinek nem lett volna szabad elkezdenie a háborút, de megjegyezte, hogy elődjének, Bidennek és Zelenszkijnek lehetősége lett volna megállítani azt.

Trump hozzátette, nem tehet mást, mint hogy

megpróbálja megállítani a háborút, mert milliók haltak meg, és adott egy ország, amely területének 25 százalékát elveszítette, köztük legértékesebb részeit.

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e az ukrán államfővel az amerikai Patriot rakéták és kilövő berendezések vételére vonatkozó ukrajnai ajánlatról, Trump azt válaszolta, hogy Zelenszkij „állandóan vásárolni szeretne”. Az amerikai elnök kifejtette, hogy „amikor az ember egy háborúba bocsátkozik, tudatában kell lennie annak, hogy azt a háborút képes megnyerni, és nem kezd bele azzal, aki nála hússzor nagyobb, és aztán abban reménykedik, hogy az emberek majd adnak neki rakétákat”.

Az amerikai elnök megjegyezte, hogy

véleménye szerint az ukrajnai háború lezárása felé jó úton halad, reményét fejezte ki az eredményre, és hozzátette, „nagyon hamarosan nagyon jó javaslatokat látunk majd”.

Trump és Nayib Bukele salvadori elnök találkozóján szó volt az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó, erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított külföldi állampolgárok, bűnszervezetek tagjainak kitoloncolásáról, akiket salvadori szigorított börtönökben helyeznek el.

Salvador államfője kijelentette, hogy nagyon szeretne segíteni az Egyesült Államoknak, amely „a bűnözés és terrorizmus problémájával” szembesül.

Trump háláját fejezte ki a segítségért, és kérdésre válaszolva hozzátette, annyi embert szeretne a közép-amerikai országba küldeni, amennyit csak lehetséges. Az amerikai-salvadori csúcstalálkozó sajtónyilvános részén szóba került annak a salvadori állampolgárnak, Abrego Garciának az esete, akiről az amerikai kormányzat is úgy nyilatkozott, hogy „adminisztratív tévedés” miatt toloncolták vissza automatikusan hazájába. A férfi élete egy korábbi bírói határozat alapján hazájában veszélyben van, egy rivális bűnbanda miatt.

Az ügyben

az amerikai Legfelsőbb Bíróság múlt pénteken hozott döntést, ami arról szól, hogy az Egyesült Államok kormányának elő kell segítenie a férfi visszajuttatását,

és új eljárást lefolytatni a szabályos kitoloncolás érdekében.

Az üggyel kapcsolatban Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter a fehér házi sajtóeseményen kijelentette, hogy amennyiben Salvador saját állampolgárát vissza kívánja juttatni az Egyesült Államokba, ehhez biztosít repülőgépet. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a férfi illegálisan tartózkodott az Egyesült Államokban és azt állította, hogy 2019-ben két amerikai bíróság is megállapította róla, hogy tagja annak az MS-13 bűnszervezetnek, amelyet az Egyesült Államok külföldi terrorszervezetnek nyilvánított.

Nayib Bukele a férfi visszajuttatására vonatkozó kérdésfelvetést „felháborítóan nevetségesnek” minősítette és megjegyezte, hogy hogyan küldhetne vissza egy „terroristát az Egyesült Államokba”.

Hétfőn Chris Van Hollen, Maryland állam demokrata párti szenátora ugyanakkor azt mondta, hogy amennyiben a kitoloncolt férfit a hét közepéig nem szállítják vissza az Egyesült Államokba, akkor Salvadorba utazik, hogy az elengedéséről tárgyaljon, és ennek érdekében „sürgős találkozót” kezdeményezett Nayib Bukele államfővel is.

Abrego Garcia Maryand államban élt és dolgozott amikor az amerikai bevándorlási hatóság a közelmúltban őrizetbe vette.

Donald Trump élesen bírálta a 60 Minutes című műsort közvetlenül azután, hogy a CBS vasárnapi hírműsora Ukrajnával és Grönlanddal kapcsolatos riportokat sugárzott. Az amerikai elnök azt állította, hogy a csatorna elszabadult és nagy árat kell fizetnie azért, mert őt támadja.

„Majdnem minden héten a 60 Minutes lekicsinylő és rágalmazó módon említi a Trump nevet, de ez a hétvégi adás minden korábbit felülmúlt” – írta az elnök a Truth Social platformján.

Felszólította a szövetségi kommunikációs bizottság (FCC) elnökét, Brendan Carrt, hogy szabjon ki maximális bírságokat és büntetéseket a szerinte jogellenes és törvénysértő magatartásért.

Trump jelenleg egy 20 milliárd dolláros pert folytat a 60 Minutes ellen, mivel úgy véli, hogy a műsor manipuláltan szerkesztett meg egy interjút Kamala Harris demokrata elnökjelölttel a tavalyi év őszén, hogy az kedvezőbb fényben tüntesse fel őt.

A hírműsor tagadja a vádat, de hírek szerint Trump ügyvédei és a CBS anyavállalata tárgyalásokat folytatnak az ügy rendezéséről. Az FCC elnöke, párhuzamosan vizsgálatot indított a CBS News ellen, amely több más médiavállalatot – például az ABC Newst, az NBC-t, a PBS-t, az NPR-t és a Walt Disney Co.-t – is érintő esetek egyik része – írja az AP News.

A pereskedés ellenére a műsor továbbra is következetesen beszámol Trump második elnöki ciklusának eseményeiről, különösen Scott Pelley tudósító révén. Ő nemrég Ukrajnába utazott, hogy interjút készítsen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel azon a helyszínen, ahol a hónap elején egy orosz támadás során kilenc gyermek is életét vesztette.

A vasárnapi adásban sugárzott interjúban Zelenszkij kijelentette, hogy százszázalékos gyűlöletet érez Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt az Ukrajna elleni invázió miatt, és meghívta Trumpot, hogy személyesen látogasson el Ukrajnába, hogy lássa a háború pusztításait.

Ugyanebben az adásban Jon Wertheim tudósított Grönlandról, ahol az ott élők egy része Trump azon korábbi vágyáról beszélt, hogy az Egyesült Államok irányítása alá vonja a szigetet.

Nem értett egyet az amerikai adminisztráció Grönland-politikájával, ezért kirúgták a grönlandi Pituffikban működő amerikai űrbázis parancsnokát. A Pentagon úgy fogalmazott, hogy nem tolerálják azokat a cselekedeteket, amelyek aláássák a parancsnoki láncot vagy szabotálják Donald Trump programját.

Az amerikai hadsereg menesztette Susannah Meyers ezredest, a grönlandi Pituffik bázis parancsnokát, mivel „nem toleráljuk azokat a cselekedeteket, amelyek aláássák és szabotálják Trump elnök programját” – írja a Politico.

Meyers március 31-én e-mailt küldött a bázis személyzetének, amelyben elhatárolódott JD Vance amerikai alelnök három nappal korábbi látogatásától. Üzenetében azt írta, hogy a hétvégén elgondolkodott azon, hogy Vance megjegyzései hogyan hathattak a bázison állomásozókra, a Fehér Ház nyomásgyakorló kampányának közepette, amely a hatalmas sarkvidéki sziget Dániától való megszerzésére irányul.

„Nem állítom, hogy értem a jelenlegi politikát, de amit biztosan tudok, az az, hogy az Egyesült Államok kormányának aggodalmai, amelyeket Vance alelnök pénteken megvitatott, nem tükrözik a Pituffik Űrbázis nézeteit. (…) Megígérem, hogy amíg szerencsém van vezetni ezt a bázist, minden zászlónk büszkén fog lobogni – együtt”

– írta Meyers az e-mailben.

A Pentagon szóvivője, Sean Parnell csütörtökön késő este jelentette be, hogy Meyerst eltávolították posztjáról. Mindezt azzal magyarázta, hogy „nem toleráljuk azokat a cselekedeteket, amelyek aláássák a parancsnoki láncot vagy szabotálják Trump elnök programját”. Parnell közleményében nem részletezte az elbocsátás okát, de mellékelt egy linket a Military.com cikkére, amely az e-mailről szólt.

Vance március 28-án egy amerikai küldöttséggel együtt utazott a pituffiki katonai bázisra, miközben Trump ismételten azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja Grönlandot, a kritikus ásványi anyagokban gazdag, autonóm dán területet, amely kulcsfontosságú stratégiai helyen fekszik a sarkvidéken. A látogatás során Vance bírálta Dánia Grönland feletti irányítását, azt sugallva, hogy a terület nagyobb biztonságban lenne amerikai védelem alatt az Oroszországtól és Kínától érkező fenyegetések miatt.

Azzal érvelt, hogy Dánia alulfinanszírozta Grönland biztonságát és infrastruktúráját, és az Egyesült Államok irányítását szorgalmazta a terület felett.

A látogatást követően Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter kijelentette: „Nyitottak vagyunk a kritikákra, de hadd legyek teljesen őszinte, nem értékeljük azt a hangnemet, amelyben ezt megfogalmazták”. Grönland új miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen szintén kijelentette, hogy Grönland nem eladó, és Trump agresszív közeledését „a politikai függetlenségünk fenyegetésének” nevezte.

Hiába a nemzetközi tiltakozás, Donald Trump amerikai elnök akarata nem változott meg Grönland megszerzését illetően. A Fehér Ház szakértői jelenleg is számításokat végeznek arról, mennyibe fog kerülni az Egyesült Államoknak, ha a világ legnagyobb szigete amerikai területté válik.

Több, a tervet ismerő forrás szerint a Fehér Ház költségvetési hivatala elemzi az 58 ezer fős lakosság állami szolgáltatásokkal való ellátásának költségeit, illetve a lehetséges bevételeket, amelyek Grönland természeti erőforrásaiból, különösen az ásványkincsekből származhatnának – írta meg a The Washington Post.

A cél egyértelmű: olyan ajánlatot tenni a grönlandi kormánynak, amely kedvezőbb, mint a Dán Királyság által jelenleg nyújtott évi mintegy 600 millió dolláros támogatás.

 „A terv lényege: többet fizetünk, mint Dánia” – fogalmazott egy magas rangú tisztviselő.

Trump korábban már kijelentette, hogy száz százalék, hogy Grönland az Egyesült Államoké lesz, de ehhez nem akar erőt alkalmazni, bár hozzátette, hogy „semmilyen lehetőséget nem veszünk le az asztalról”. Az elnök szerint Grönland kulcsfontosságú geopolitikai pozícióban van a sarkvidéki tengeri útvonalak mentén, amely nemcsak hajózási, hanem katonai szempontból is kiemelten fontos. A sziget ráadásul értékes ásványkincsek lelőhelye, és egyes becslések szerint stratégiai nyersanyagkészleteinek értéke elérheti a 3 ezer milliárd dollárt.

„Az elnök biztos abban, hogy Grönland lakosai jobban járnának, ha az Egyesült Államok védelme alatt állnának, különösen a sarkvidéki térség modern fenyegetéseivel szemben” – fogalmazott Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője.

Koppenhága felháborodottsága továbbra is kitart. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen ezen a héten háromnapos látogatást tesz Grönlandon, hogy demonstrálja elkötelezettségét a terület iránt. A frissen beiktatott grönlandi kormányfő, Jens-Frederik Nielsen a közösségi médiában reagált:

„Meg kell hallgatnunk másokat, amikor rólunk beszélnek. De nem szabad megrendülnünk. Békével, méltósággal és egységgel kell válaszolnunk. És ezekkel az értékekkel kell világosan és higgadtan megmutatnunk az amerikai elnöknek, hogy Grönland a miénk.”

A Trump-adminisztráció egyes tagjai azonban már most a dán kormány kritikájával készítik elő az új politikai színteret. J. D. Vance alelnök a múlt héten a grönlandi amerikai támaszponton járt, ahol kijelentette: „Dánia nem teljesítette kötelességét Grönlanddal szemben – se gazdaságilag, se biztonságilag. Mi jobb partnerek lennénk.”

A Fehér Ház számításai szerint a sziget jövőbeni fenntartása megtérülhet – akár az ásványkincsekből, akár a kereskedelmi tevékenységből származó adóbevételek révén. Ám elemzők figyelmeztetnek: Grönland nyersanyagvagyona még feltáratlan, sok lelőhely gazdaságosan nem bányászható, ráadásul a grönlandi kormány már több külső bányaprojektet is elutasított.­­