Krausz Gábor
Másképpen nem lesz béke.
Az Egyesült Államok azt követeli Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna katonai erőhöz való jogát. Oroszország többek között Ukrajna demilitarizálásával indokolta a támadást 2022. február 24-én.
Az Egyesült Államok azt követeli Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna katonai erőhöz való jogát, vagyis legyen saját jól felszerelt hadereje és ezt támogató védelmi ipara – írja a Bloomberg. A lap forrásai szerint
Erre azért van szükség, mivel Oroszországtól engedményeket akarnak elérni, hogy meg lehessen kötni a békemegállapodást – írja a hírügynökség. Hozzáteszik: Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja erről is beszélhet pénteken Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A Trump-adminisztráció továbbá azt is szeretné elérni, hogy Moszkva visszaadja Ukrajnának a zaporizzzsjai atomerőművet, amelyet még 2022-ben elfoglaltak az orosz csapatok. A létesítmény ezután az Egyesült Államok ellenőrzése alá kerülne, hogy mindkét oldal energiaellátását biztosítsa. Hozzátették, hogy a tervek részletei még nem véglegesek, és még változhatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 24-én Ben Shapiróval készített interjúban hangsúlyozta, hogy Ukrajna szeretné, ha nemzetközi szinten is egyetértenének abban, hogy Oroszország az agresszor a háborúban, és nem Ukrajna.
A kijelentést arra válaszolva tette, hogy több nemzetközi vezető – köztük Donald Trump amerikai elnök is – azt állította, hogy Ukrajna is hibás a háború kirobbanása miatt (az amerikai elnök az előző héten például arról beszélt, hogy ha Zelenszkij „okosabb” lett volna, akkor elkerülhette volna a háborút).
„Szeretnénk, ha mindenki egyetértene abban, hogy Oroszország az agresszor, és nem Ukrajna” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a nemzetközi közösségnek világosan el kell ismernie, hogy Ukrajna csupán védekezik a saját területén történt orosz támadás ellen – közölte a The Kyiv Independent.
Zelenszkij Donald Trump kijelentéseire is reagált, aki februárban azt mondta, hogy Ukrajnának „soha nem lett volna szabad elindítania” az orosz háborút. Az ukrán elnök határozottan tagadta ezt az állítást, és hangsúlyozta, hogy nem Ukrajna indította el a háborút, az ország csupán csak védekezik Oroszország támadása ellen.
„Mi a békét szeretnénk, de azt Oroszország legyőzésén keresztül, mert ők az agresszorok” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna számára az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetséges, és ezt a kapcsolatot továbbra is erősíteni kívánják.
Zelenszkij az Egyesült Államok szerepét is hangsúlyozta, amely nemcsak anyagi támogatással, hanem stratégiai partnerként is hozzájárult Ukrajna védelméhez. Az ukrán elnök elmondta, hogy bár az Egyesült Államok segített a fegyverek biztosításában, a nyugdíjak és a közszolgáltatások fenntartása nem része az amerikai segítségnek, ezzel válaszolva az amerikai Tucker Carlson korábbi állításaira, amely szerint az Egyesült Államok finanszírozza Ukrajna nyugdíjait.
Április 23-án Zelenszkij megerősítette, hogy
A tűzszünet iránti ukrán javaslatot azonban Oroszország mindeddig nem fogadta el, és tovább folytatta a támadásokat Ukrajna ellen.
A támadások következményeként tovább nőnek az áldozatok száma: április 24-én éjjel orosz rakéták és drónok csapódtak be Kijevben, tizenkét ember életét követelve, és 90 civilt, köztük hat gyereket megsebesítve.
Zelenszkij a jövőbeli diplomáciai lépésekkel kapcsolatban is optimista volt. Kifejtette, hogy
Az ukrán elnök egyúttal biztosította, hogy Ukrajna nem fogja feladni a harcot a szabadságáért, és továbbra is minden erőfeszítést megtesz a béke eléréséért.
A következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek Ukrajna jövője szempontjából, mivel a háború továbbra is kíméletlenül pusztítja az országot. A nemzetközi közösség és a szövetségesek támogatása létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna sikeresen megvédhesse területeit és elérhesse a kívánt békét.