Trump 90 napra felfüggesztette a vámokat

Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.

Az amerikai elnök ezt Truth Social közösségimédia-oldalán jelentette be szerdán.

„Tekintettel a tiszteletlenségre, amelyet Kína mutatott a világpiacoknak, ezennel azonnali hatállyal 125 százalékra emelem az Amerikai Egyesült Államok által Kínára kivetett vámot. Egy bizonyos ponton, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben,

Kína rá fog jönni, hogy az Egyesült Államok és más országok megkopasztása továbbá nem tartható fenn, illetve nem elfogadható.

Másfelől és arra a tényre alapozva, hogy több mint 75 ország hívta fel az Egyesült Államok képviselőit, ideértve a kereskedelmi és pénzügyi tárcákat, az USTR-t (Amerikai Egyesült Államok Külkereskedelmi Képviselőjének Irodája), hogy megoldásról tárgyaljon, ami a kereskedelmet, kereskedelmi korlátokat, vámokat, árfolyam manipulációt, nem monetáris vámtarifákat illeti, és ezek az országok nyomatékos javaslatomra semmilyen formában nem hajtottak végre megtorlást az Egyesült Államokkal szemben, engedélyeztem egy 90 napos szünetet és egy jelentősen csökkentett 10 százalékos viszontvámot ezen idő alatt, szintén azonnali hatállyal. Köszönöm figyelmüket ezen ügyben!” – írta az elnök.

Az Európai Unió tagállamai megszavazták az Európai Bizottságnak az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi ellenintézkedések bevezetésére vonatkozó javaslatát – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.

A brüsszeli közlemény szerint az Európai Bizottság javaslata az Egyesült Államok azon márciusi döntésére reagálva született, amellyel Washington vámokat vetett ki az EU-ból származó acél és alumínium behozatalára.

„Az EU indokolatlannak és károsnak tartja az amerikai vámokat, amelyek gazdasági károkat okoznak mindkét félnek, valamint a világgazdaságnak” – fogalmaztak.

Az EU megítélése szerint az amerikai vámok indokolatlanok

és károsak, és gazdasági károkat okoznak nemcsak a két félnek, hanem a világgazdaság egészének is – húzták alá.

Ezzel kapcsolatban közölték: az EU egyértelműen kinyilvánította, hogy előnyben részesítené az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásos megoldásokat, melyek – mint kiemelték – kiegyensúlyozottak, igazságosak és kölcsönösen előnyösek lennének.

Az EU felkínálta azt a lehetőséget is, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelemben legyen mindkét oldalon 0 százalékos az ipari termékekre vonatkozó vám – emlékeztettek.

Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök, valamint Maros Sefcovic kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős uniós biztos többször is személyes megbeszélést folytatott az amerikai kormányzat magas rangú képviselőivel az elmúlt hónapok során. Ez is mutatja, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államok kormányával – emelték ki.

A tagállamok szerdai jóváhagyása az ellenintézkedések bevezetésére vonatkozóan azt jelenti, hogy – amint az Európai Bizottság belső eljárásai lezárulnak, és a végrehajtási határozatot közzétették – az ellenintézkedések hatályba lépnek.

Az illetékek beszedése április 15-től kezdődik – tájékoztattak.

Ezeket az ellenintézkedéseket bármikor fel lehet függeszteni, ha az Egyesült Államok elfogad egy tárgyalás útján létrejött, igazságos és kiegyensúlyozott megoldást – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.

Szijjártó Péter több alkalommal is jelezte:

a magyar kormány nemmel szavaz az amerikai termékekkel szembeni európai uniós viszontvámokra.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint azok jelentős áremelkedést okoznának, ehelyett tárgyalni kellene a terhek csökkentéséről.

Kína határozott akarattal és számos eszközzel rendelkezik, hogy a végsőkig harcoljon az Egyesült Államok gazdasági és kereskedelmi korlátozó intézkedései ellen, de egyúttal kész párbeszédet folytatni az amerikai féllel – közölte szerdán a kínai kereskedelemi minisztérium.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy egy kereskedelmi háborúnak nincs győztese, és Kína nem akar ilyet. De a kínai kormány semmiképp sem fogja tétlenül nézni, hogy megsértik és megfosztják népét törvényes jogaitól és érdekeitől” – tette hozzá a minisztérium egyik tisztségviselője.

Kína és az Egyesült Államok sikere inkább lehetőség, mint fenyegetés egymás számára – jelentette ki. Reméli – mondta -, hogy az amerikai fél azonnal visszavonja a vámjait, és párbeszéd útján rendezi a két ország közötti nézeteltéréseket.

„Az egyoldalúság, a protekcionizmus és a gazdasági megfélemlítés tipikus megnyilvánulása az Egyesült Államoknak, a vámokat a maximális nyomásgyakorlás és az önérdek érvényesítésének fegyvereként használja” – fogalmazott a minisztérium.

„Az Egyesült Államok szándékosan tönkreteszi a jól kiépített globális ipari és ellátási láncokat, és megszegi a szabadkereskedelmi szabályokat. Ezek a gyakorlatok súlyosan megzavarják a világ országainak gazdasági fejlődését, és befolyásolják a világgazdaság hosszú távú növekedését” – szögezték le.

A minisztérium tisztségviselője hozzátette: „A történelem és a tények is azt bizonyítják, hogy a vámok emelésével Washington nem fogja megoldani problémáit, viszont előidézi a pénzpiac drasztikus ingadozását, és felerősíti az inflációs nyomást az Egyesült Államokban, gyengíti iparának alapjait, és növeli a gazdasági recesszió kockázatát” – fogalmazott.

Évek óta nem látott szintre zuhant a nyersolaj ára a világpiacon hétfőn, aminek jelentős hatása lehet a nemzetközi gazdaságra, valamint az egyes országok költségvetésére, gazdálkodására is. A háttérben Donald Trump vámháborúja és Szaúd-Arábia egyik friss bejelentése áll. Ráadásul a jelek egyelőre abba az irányba mutatnak, hogy az áresés a jövőben is folytatódni fog. Ha így lesz, akkor annak az egyik legnagyobb vesztese Oroszország lehet, amelynek vezető tisztségviselői is elismerték, hogy nincsenek egyszerű helyzetben.

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy hétfőn jelentős, 17 százalékos áresés volt tapasztalható a Brent nyersolaj hordókénti áránál. Az árváltozás jelentőségét hazai szempontból jelezte az is, hogy csütörtökre egy példátlan mértékű, a benzin és gázolaj esetében is 12-12 forintos nagykereskedelmi árcsökkentést jelentettek be a hazai üzemanyagiparban is. 

Az olajár elsősorban Donald Trump elnök vámjai és a kínai–amerikai gazdasági háború fokozódása miatt kezdett zuhanni, továbbá amiatt, hogy Szaúd-Arábia (amely a világ legnagyobb olajexportőre) vasárnap évek óta nem látott mértékben csökkentette a külföldi vevőknek szánt árait – ami sokak szerint az olajkitermelés felgyorsulását, vagyis a kínálat növekedését jelzi előre. E hatások következtében romlottak a gazdasági növekedés kilátásai világszerte, és csökkent az üzemanyag iránti kereslet a világpiacon.

A Reuters szerint ennek következtében hétfőn négyéves mélypontra zuhant a nyersolaj ára. A hírügynökség Trump vámháborújának hatásával kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy

nemcsak a nyersolaj ára csökkent a hét elején, hanem más nyersanyagoké is, vagy például az aranyé is

– noha valamivel kisebb mértékben.  „A nyersanyagok lettek az elszenvedői a vámokkal kapcsolatos aggodalmaknak, amelyek a [gazdasági] növekedést és a keresletet érintik. A volatilitás növekedésével párhuzamosan egy jelentős költségcsökkentési fázison megyünk keresztül. A nyersanyagpiaci pozíciókat mindenütt redukálják” – írta le szaknyelven a helyzetet Ole Hansen, a Saxo Bank árupiaci stratégiáért felelős vezetője.

A vámháború és a recessziótól való félelem miatt érezhető mértékben csökkent például az elektromos áram vagy a földgáz ára is a nemzetközi piacon, de ugyanez igaz volt a kukorica, a kávé,  kakaó, vagy éppen a cukor árára is.

Négyéves mélyponton az olaj – és könnyen lehet, hogy további csökkenés várható

Mint fentebb említettük, az olaj ára 2021, vagyis a  koronavírus-járvány óta a legalacsonyabb szintre zuhant vissza, és szerdán a Brent nyersolaj hordónkénti ára a 60 dollár körüli szinten mozgott. Elemzők szerint, ha az amerikai–kínai vámháború folytatódik, akkor további áresés sincs kizárva.

„Kína agresszív válaszcsapása csökkenti a világ két legnagyobb gazdasága közötti gyors megállapodás esélyét, ami világszerte egyre nagyobb félelmet kelt a gazdasági recesszióval kapcsolatban” – mondta Je Lin, a Rystad Energy energetikai piackutató intézet olajpiacokért felelős alelnöke a Reutersnek. Az ING elemzői pedig kedden szintén azt írták egy jegyzetben, hogy „a nyersolaj április 2. óta megfigyelhető jelentős árcsökkenése azt sugallja, hogy a piac a recesszió nagyobb esélyét árazza be”. Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy ha folytatódik a tendencia, és túlságosan bezuhan az ár, akkor minderre a világ legnagyobb olajkitermelőit tömörítő csoport,  az OPEC+ országai

a visszájára fordíthatják a trendet azzal, hogy megszüntetik a kitermelt olajmennyiség növelését – vagy éppen kifejezetten csökkentik is a kínálatukat azért, hogy nőjön az olajár.

Ugyanakkor egyes elemzők azzal számolnak, a Brent olaj ára a mostani szintről még mélyebbre eshet a következő hónapokban bizonyos forgatókönyvek bekövetkezte esetén. A Goldman Sachs elemzői hétfői jegyzetükben például már azt írták, hogy

egy „szélsőséges” forgatókönyv szerint az sem zárható ki, hogy a Brent ára hordóként 40 dollár alá zuhan 2026 végére (ezen a szinten utoljára 2020-ban volt a Brent ára).

Ennek megvalósulását tartanák elképzelhetőnek, ha a GDP-növekedés világszerte lassulna, és az OPEC-országok is elárasztanák olajjal a piacot. Ez azonban most a Goldman Sachs elemzői számára is a kevésbé valószínű forgatókönyvnek tűnik: hétfőn még azzal számoltak, hogy a Brent ára 2026 decemberére 55 dollárra csökken – ez egy olyan forgatókönyvnél következhet be, amelyben az Egyesült Államok elkerüli a recessziót, az OPEC kínálata pedig mérsékelten emelkedik. Amennyiben pedig egy „tipikus”, nem kiugróan nagy recesszió következik be az Egyesült Államokban, akkor 58 dolláros olajárral számoltak.

Akárhogy is lesz, szerdán egyelőre az olajár további csökkenése volt látható: napközben egy rövid időre a 60 dolláros szint alá is bezuhant a Brent hordónkénti ára.

Turbulencia és feszültség: van miért aggódni a Kremlben is, mert nem ilyen olajárral számoltak 2025-re

Oroszország, amely a világ második legnagyobb olajexportőre, szintén azok közé a szereplők közé tartozik, amelyet nagyon kedvezőtlenül érint az olajár csökkenése, és ezt az orosz kormányzat tisztviselői is jelezték már. Mint a Bloomberg írta,

Oroszország legfontosabb exportált olajtermékének, az Urals nyersolajnak az ára a hét eleje óta zuhan, és nem lehetetlen, hogy az 50 dolláros szint körül fog kikötni.

A hírügynökség szerint már múlt hét pénteken is 52,76 dollárra esett vissza az orosz nyersolaj ára a a balti-tengeri Primorszk kikötőjében. Mindez azért is jelent nagy problémát Oroszország számára, mert a 2025-ös költségvetés tervezésénél még jóval magasabb, 70 dolláros hordónkénti árral számoltak – többek közt ennek tudatában tervezték meg például a soha nem látott, 13,5 billió rubel nagyságú orosz védelmi költségvetést is az idei évre. A Bloomberg által idézett orosz kormányzati adatok szerint az olaj- és gázbevételek január–februárban a költségvetési bevételek közel 30 százalékát tették ki, így az olajárcsökkenés nagy problémát jelenthet az orosz szövetségi költségvetés egésze szempontjából.

Az orosz fél részéről a helyzet komolyságát jelzi az is, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn bejelentette: Oroszország kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi olajpiaci árakat.

„Nagyon szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, amelyet jelenleg rendkívüli turbulencia, feszültség, és érzelmi túltelítettség jellemez”

– fogalmazott a szóvivő az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. Peszkov az áresést Donald Trump azon döntésének tulajdonította,  amelynek értelmében az Egyesült Államok a világ legtöbb országával szemben új vámokat vezetett be.

Az orosz jegybank elnöke, Elvira Nabiullina szintén arról beszélt a minap, hogy az orosz gazdaságra nézve nagy kockázatot jelent az olajár nemzetközi zuhanása. Mint mondta, az orosz központi bank jelenleg elemzi a hatásokat, és várhatóan egy új szabályozással igyekeznek majd enyhíteni a költségvetést érintő következményeket.