Tovább nyomulnak az oroszok Ukrajnában

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozivka és Uszpenivka települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A március 29. április 4 közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők hét csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrájára, a rakéta- és űripar egy üzemére, drónösszeszerelő üzemekre, drónirányító pontokra, lőszer- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

A héten az orosz hadsereg öt települést foglalt el Ukrajnában, miközben a hat ottani frontszakasz közül ötön tudott előrenyomulni.

A hét folyamán több mint 9800 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az ebben az időszakban az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett 27 harckocsit – köztük két német Leopard tankot – és 107 egyéb páncélozott harcjárművet, 15 amerikai JDAM irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, egy Uragan rakétát, továbbá 895 repülőgép típusú drónt.

A RIA Novosztyi hírügynökség egy orosz parancsnokot idézve azt jelentette , hogy sikerült áttörni az ukrán védelmet a donyecki régió déli részén, a Dnyipropetrovszk megye határának közelében. Az orosz erők Fedorivka felé nyomulnak tovább. A műveletet Veszele elfoglalása tette lehetővé.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők a Kinburn-turzásról tűzellenőrzés alatt tartják a kereskedelmi tengeri kikötőket az ukrajnai Mikolajiv megyében.

Szergej Lebegyev, a mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora azt mondta, hogy az orosz hadsereg múlt éjjel csapást mért „drónvadászok” egy egységére, egy raktárra és egy kiképzőbázisra a kijevi régióban, Brovariban és a Brovari járásban.

A Kurszk megyei harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca pénteken azt közölte, hogy ott

az elmúlt nap folyamán több mint 190 ukrán katona esett el, valamint egyebek között egy harckocsi és négy egyéb páncélozott harcjármű, valamint nyolc drónirányító pont semmisült meg.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 71 940 embert, 404 harckocsit, 330 gyalogsági harcjárművet, 294 páncélozott szállítójárművet, 2247 páncélozott harcjárművet, 2609 gépkocsit, 595 tüzérségi löveget és 53 sorozatvetőt veszítettek.

A TASZSZ hírügynökség orosz biztonsági szolgálatokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz fegyveres erők ukrán elit rohamegységek katonáit semmisítik meg a kurszki régió Szudzsai járásában.

Az RIA Novosztyit az orosz hadseregnél úgy tájékoztatták, hogy Kurszk megyében az előzetes adatok szerint több mint hétezer ukrán katonát minősítettek eltűntnek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz légvédelem az éjjel 107 drónt lőtt le, közülük 34-et Kurszk, 30-at pedig Orjol megye fölött.

A támadás a lipecki, a kalugai, a rosztovi, a tambovi, a moszkvai, a brjanszki, a voronyezsi és a tulai régiót is érintette.

A védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában hat tüzérségi és dróntámadást intéztek a gáz- és elektromos infrastruktúra létesítményei ellen Brjanszk, Tambov és Lipeck megyében. A tárca rámutatott, hogy vonatkozó fogadalmát megszegve az ukrán fél már két hete mér csapásokat ilyen objektumokra.

Moszkvában éjjel átmenetileg felfüggesztették a vnukovói, a domogyedovói és a zsukovszkiji reptér működését. A brjanszki régió Belaja Berjoza községében egy férfi életét vesztette, Kurszk megyében a személyautójában megsebesült egy 27 éves nő.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy megakadályozott egy öngyilkos robbantásos merényletet katonai kadétok egy kollégiuma ellen a moszkvai régióban. Az ukrán biztonsági szolgálatok által beszervezett gyanúsítottat, aki maga is katona, szerdán vették őrizetbe, amikor egy rejtekhelyről elővette a robbanószerkezetet. A 49 éves férfi, aki egy terrorista közösség tagja beismerő vallomásában azt mondta, megígérték neki, hogy gyermekeit nyugatra viszik.

Egy orosz katonai bíróság távollétében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Olekszij Zaharcsuk ukrán parancsnokot, aki tavaly júniusban egy szervezett csoport tagjaként terrorista tevékenységet folytatott Oroszország területén. A verdikt szerint ő utasítására mért csapást egy bombafegyverzettel felszerelt Szu-27-es nehéz vadászrepülőgép az orosz fegyveres erők egy Belgorod megyei telepítési helyére.

A déli katonai körzet hadbírósága Rosztov-na-Donu városban 21 évi szabadságvesztésre ítélt Vadim Curkan ukrán állampolgárt, aki 2023 áprilisában robbantásos merényletet készített elő az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai Melitopol rendőrfőnöke ellen. Curkan egy humanitárius konvojjal érkezett a városba.

A körzet katonai ügyészsége terrortámadás címen vádat emelt Makszim Tabacsuk ukrán rakétadivízió-parancsnok ellen, akinek parancsára két hajóelhárító rakétával mértek csapást orosz katonák telepítési helyére a Krasznodari területen. A csapás emberek halálához, jelentős pusztításhoz és más súlyos következményekhez vezetett. Tabacsuk ellen nemzetközi körözést adtak ki.

Az orosz katonai főügyészség pénteken 14 pontban 28 ukrán katona ellen emelt vádat, akik szeptember és november között behatoltak Kurszk megyébe.

Ukrajna továbbra is azon az állásponton van, hogy NATO-csatlakozásának kérdésében a béketárgyalások keretében nem engedhet az orosz követelésnek – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli találkozóját követően újságíróknak nyilatkozva.

A tárcavezető a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint elmondta, hogy az Ukrajna-NATO Tanács brüsszeli ülésén tájékoztatta a szövetséges államok képviselőit Kijev elvi álláspontjáról a NATO-tagságot illetően.

„Vannak alapvető dolgok, amelyeket Ukrajna nem fog elfogadni, és ezek egyike az, hogy egy harmadik ország, például Oroszország vétójogot gyakoroljon a NATO-tagságra irányuló törekvéseink felett”

– jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem rövid távú cél, azonban Oroszország véleményét nem fogják figyelembe venni.

„Igaz, még nincs konszenzus, de ez nem egy másik ország, például Oroszország vétója miatt van így” – jegyezte meg.

Szibiha kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna csatlakozására nemcsak országának, hanem az egész régiónak szüksége van.

„A legfontosabb tényező, amely biztosítja a mi biztonságunkat és a transzatlanti biztonságot, amelyek oszthatatlanok, az a NATO-tagságunk” – szögezte le.

A Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió közben beszámolt arról, hogy megérkezett Kijevbe a francia és a brit vezérkari szintű küldöttség, élükön Thierry Burkhard francia tábornokkal és Tony Radakin admirális.

Megbeszéléseket folytatnak az ukrán katonai vezetéssel, és fogadja őket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A tárgyalások középpontjában várhatóan európai katonai kontingens ukrajnai telepítéséről lesz szó.

Míg az európai szövetségesek továbbra is alapvetően egy háborús stratégiában – fegyverszállításokban és szankciókban – gondolkoznak, az Egyesült Államok békestratégiát hajt végre, amelyet Magyarország a leghatározottabban támogat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök este Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsoráját követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

az európai szövetségesek részéről továbbra is „erőteljes háborús stratégia látszik”,

számos tagállam újabb fegyverek küldését és szankciók bevezetését tartaná szükségesnek, ugyanakkor azt üdvözölte, hogy az észak-atlanti szervezet főtitkára is kiemelte, hogy nem folytatódhat tovább a pusztítás és a gyilkolás.

„A magam részéről kifejeztem a magyar emberek nagyrabecsülését és köszönetét Donald Trump elnöknek és az új amerikai adminisztrációnak mindazokért a békeerőfeszítésekért, amelyeket az elmúlt hetekben láthattunk” – tudatta.

Üdvözölte a közvetlen párbeszéd helyreállítását az Egyesült Államok és Oroszország között,

amelynek révén szerinte máris enyhült a háborús eszkaláció kockázata, és így a világ biztonságosabb hellyé vált.

„Itt most sokat hallhattam kollégáktól, hogy az oroszoknak el kell fogadni a feltétel nélküli tűzszünetet. Ezt azok mondják, akik három éven keresztül minket szidalmaztak, kritizáltak, támadtak és oktattak ki amiatt, mert három éve a tűzszünet mellett érvelünk” – szögezte le.

„Mi három éve látjuk, hogy

ennek a háborúnak csak egy amerikai–orosz megállapodás tud pontot tenni a végére,

ezért minden amerikai–orosz konzultációt üdvözlünk” – tette hozzá.

„Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy ők elkötelezettek maradnak a béke-erőfeszítéseikben. Mi, magyarok pedig elkötelezettek maradunk az amerikai béketörekvések támogatásában mindaddig, amíg az szükséges (…) Büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai béketörekvések legelkötelezettebb és leghangosabb támogatói vagyunk a NATO-n belül, és ez így marad a jövőben is” – folytatta.

Szijjártó Péter háláját fejezte ki az új amerikai vezetésnek azért is, mert „tiszta vizet öntöttek a pohárba, s véget vetettek Ukrajna hitegetésének” a NATO-tagság perspektívájával kapcsolatban.

„Nyilvánvalóan Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháború kirobbanásához vezetne szinte azonnal. Magyarország ilyet természetesen soha nem támogat, és nem is fog támogatni” 

– figyelmeztetett.

Majd fontos mérföldkőnek nevezte a megállapodást az energia-infrastruktúrával szembeni támadások tilalmáról. És rámutatott, hogy Magyarország ellátása szempontjából lényeges létesítményeket is több csapás ért az utóbbi években, például a Barátság kőolajvezetéket és annak egyes műszaki állomásait.

„Több olyan nap is volt az elmúlt időszak során, amikor a Magyarországra irányuló kőolajszállítás leállt, ezért a mi elvárásunk világos: mivel semmilyen felelősséget nem viselünk a háború tekintetében, s nem vettünk, nem is veszünk részt benne, és mivel mi vagyunk Ukrajna jelenlegi első számú villamosenergia-ellátói, ezért világosan

elvárjuk, hogy ne támadják a Magyarországra irányuló energiainfrastruktúrát a jövőben”

– hangsúlyozta.

„Az energiaellátás biztonságát szuverenitási kérdésnek tartjuk. Az energiaellátásunk biztonsága elleni támadást a szuverenitásunk elleni támadásnak tartjuk, és annak megfelelően is kezeljük” – fűzte hozzá.

„Tehát az európai szövetségesek továbbra is leginkább szankciókban, fegyverküldésben, pénzküldésben gondolkodnak Ukrajnában, alapvetően egy háborús stratégiát hajtanak végre. Az Egyesült Államok és annak elnöke, Donald Trump békestratégiát hajt végre, és ezt a békestratégiát Magyarország a NATO tagországai közül a leghatározottabban, a legelkötelezettebben és a leghangosabban támogatja” – összegzett.