Teljes a zűrzavar az orosz-ukrán fegyverszünet ügyében

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Franciaország és Ukrajna külügyminiszterei mégsem találkoznak ma Londonban, ahol az eredeti terv szerint magas szintű megbeszéléseket tartottak volna arról, hogy minként lehetne véget vetni az Oroszország elleni háborúnak. A találkozót az amerikaiak távol maradása után alacsonyabb szintre rangsorolták, és a külügyminisztériumok ehelyett csak vezető tisztviselőket delegálnak a mai találkozóra. Eközben az amerikai alelnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok most már tényleg ki fog hátrálni a békefolyamatból, ha nem kap választ a javaslatára.

A döntés azután született, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelezte: nem lesz ott a találkozón, miután Ukrajna visszautasította a Donald Trump utolsó ajánlataként emlegetett tervezetét a háború lezárására.

Az Egyesült Államok lépésére reagálva Ukrajna és európai szövetségesei úgy döntöttek, hogy alacsonyabb szintre rangsorolják a találkozót, és a külügyminiszterek helyett a külügyi tárca vezető tisztviselőit küldik Londonba. Ezzel együtt az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha továbbra is Londonban lesz szerdán, ahol kétoldalú megbeszélést tart David Lammy brit külügyminiszterrel – írja a Sky News.

Londonban szintén azt az amerikai békejavaslatot vitatták volna meg, amelynek értelmében az Egyesült Államok elismerné a Krím orosz annektálását – amit Volodimir Zelenszkij azóta elutasított. A békemegállapodás részeként befagyasztaná a frontvonalakat is, amit Putyin állítólag fel is ajánlott az amerikaiaknak.

J. D. Vance közölte: területi engedményeket kell tenni a béke érdekében, máskülönben Amerika kihátrál a béketárgyalásokról

J. D. Vance amerikai alelnök szintén nyilatkozott a sajtónak ezzel párhuzamosan. Mint közölte: az Egyesült Államok nagyon egyértelmű javaslatot tett Oroszországnak és Ukrajnának a békemegállapodáshoz vezető útról, és hozzátette:

„Itt az ideje, hogy vagy igent mondjanak, vagy pedig annak, hogy az Egyesült Államok kilépjen ebből a folyamatból.”

„A jelenlegi (front)vonalaknál vagy azt gondolom, hogy valahol azokhoz közel lesz az a hely, ahol végül meg fogják húzni az új vonalakat a konfliktusban” – mondta Vance szerdán Indiában újságíróknak a Bloomberg szerint, miután befejezte a Tádzs Mahalban tett látogatását. Hozzátette: ez azt jelentené, hogy mind Ukrajnának, mind Oroszországnak fel kellene adnia bizonyos területeket, amelyeket jelenleg ellenőrzésük alatt tartanak.

Ukrajna feltétel nélküli tűzszünetről akar tárgyalni Londonban

Ukrajna készen áll a feltételek nélküli tűzszünet megvitatására Londonban – közölte eközben az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak, aki nemrég érkezett meg Londonba. Ukrán részről Andrij Szibiha, valamint Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov is a fővárosban van már.

„Mindennek ellenére a békéért fogunk dolgozni” – fogalmazott Jermak a friss fejleményekkel kapcsolatban a Sky News szerint, hozzátéve: első lépésként tárgyalásokat fognak folytatni a teljes és feltétel nélküli tűzszünet elérésének módjairól.

Közben tömeges dróncsapás ért több ukrán régiót, kilencen meghaltak és legalább harmincan megsebesültek egy munkásokat szállító buszt ért találat miatt – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok, írja az MTI.

A légierő parancsnokságának szerda reggeli jelentése szerint az éjszaka folyamán az orosz hadsereg 134 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. A légvédelem 67 harci drónt lelőtt, 47 úgynevezett megtévesztő drón pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.

Az orosz légitámadás Harkiv, Poltava, Donyeck, Odessza, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régióiban okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.

Április 23-án reggel 9 ember meghalt és legalább 30 megsebesült a Dnyipropetrovszk régióban lévő Marhanec városára mért orosz dróncsapások következtében – közölték ukrán hírforrások Szerhij Liszak katonai kormányzó, illetve a katasztrófavédelem Telegramon közzétett információi alapján.

A régió vezetője azt is közölte, hogy a dróncsapás egy vállalat alkalmazottait szállító buszt ért. Ezenkívül egy mezőgazdasági vállalatba is drón csapódott, ennek következtében tűz keletkezett és ketten megsebesültek. Poltava környékén hat ember sebesült meg a szerda éjszakai orosz dróntámadásban – közölte Volodimir Kohut megbízott katonai kormányzó a Telegramon.

A lelőtt drónok roncsai és a közvetlen találatok többszintes lakóépületekben, magánházakban és raktárépületekben okoztak károkat.

Április 23-án éjjel az orosz csapatok újabb dróntámadást hajtottak végre Odessza ellen, ketten megsebesültek – közölte Oleh Kiper katonai kormányzó.

A csapás polgári objektumokat rongált meg a külvárosban, több lakóépületben és ipari létesítményekben felcsaptak a lángok.

Leállíthatja az orosz csapatok előrenyomulását és a területi követelések egy részéről is lemondhat Oroszország, ha ezzel sikerül előmozdítani a békemegállapodást – írta meg a Financial Times. Az amerikai gazdasági szaklap azt követően szerzett tudomást erről a tárgyalásokra rálátó forrásoktól, hogy a Fehér Ház kilátásba helyezte a Krím-félsziget feletti orosz ellenőrzés elismerését. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha Oroszországnak sikerül a kurszki területről teljes egészében kiszorítani az ukránokat. Amennyiben azonban létrejön az alku, akkor Donald Trump még április végén diplomáciai győzelmet hirdethet a harcok leállításával kapcsolatban.

Felajánlotta Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz csapatok előrenyomulásának leállítását az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások részeként – írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, az orosz elnök erről még Szentpéterváron beszélt Steve Witkoffal április elején. A zárt ajtók mögött azt is említette:

Moszkva a területi követeléseinek egy részéről is lemondhat, ha ezzel sikerül előmozdítani a megállapodást.

Oroszország korábbi békemegállapodásra vonatkozó követelései között szerepelt az, hogy Ukrajna semleges maradjon és adja fel NATO-törekvéseit, ismerje el az annektált területekre vonatkozó orosz követeléseket, és mindeközben enyhítsék a nyugati szankciókat és csökkentsék a NATO-erőket az Oroszországhoz közeli tagállamokban. Washington azóta több olyan béketervet is felvetett, amelyek előrevetíthetik tárgyalásos rendezést, így a Krím-félsziget és a Kreml csapatai által jelenleg ellenőrzött ukrajnai területek egy része feletti orosz fennhatóság elismerését.

Magas rangú ukrán tisztviselők több olyan javaslatról is beszéltek a Financial Times-nak, amelyeket Trump csapata vetett fel a tárgyalásokon. Szóba került egy európai békefenntartó kontingens bevetése Ukrajnában, valamint egy különálló, NATO-n kívüli katonai erő bevetése, amely segít a tűzszünet ellenőrzésében egy demilitarizált övezetben, amely a több mint ezer kilométeres frontvonal egészét átfogja. Ezek az alakulatok együttműködnének az ukrán és az orosz erőkkel is, valamint figyelemmel kísérnék a tűzszünet betartását az arcvonalon. Továbbá, egy esetleges megállapodás szerint Ukrajna megígéri, hogy nem próbálja majd visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, cserébe Oroszország beleegyezik abba, hogy a hadsereget leállítsa.

Kijev azonban elzárkózik a Krím-félsziget orosz kézre történő átadásától, kedden az ukrán elnök ismételten kijelentette: „Ukrajna nem fogja elismerni a Krím megszállását.” „Ez a mi területünk, Ukrajna népének területe, nincs itt mit megvitatni” – mondta Zelenszkij. Orosz részről is elutasították a javaslatok egy részét, többek között a NATO-országok katonai jelenlétét Ukrajnában.

Donald Trump április 30-án „hirdethet győzelmet”?

Azonban a Financial Times megjegyzi,

ez az első jele annak, hogy Oroszország visszaléphet a háború befejezésére vonatkozó maximalista követeléseitől.

A Financial Times forrásai szerint Putyin potenciálisan kész lenne engedni korábbi követeléséből, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljon a négy frontvonalbeli ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – felett, ha az Egyesült Államok szélesebb körű geopolitikai engedményeket tesz Moszkvának, például elismeri a Krím feletti ellenőrzését, és megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását.

Európai tisztviselők azonban arról beszéltek, az amerikai engedmények a későbbiekben felbátoríthatják az orosz elnököt, hogy további követeléseket fogalmazzon meg. Jelenleg nagy nyomás nehezedik Kijevre, hogy adjon fel bizonyos dolgokat azért, hogy Trump győzelmet hirdethessen [a tárgyalóasztalnál – a szerk.] – mondta a Financial Timesnal nyilatkozó egyik forrás. Szerdán Londonban találkoznak ukrán tisztviselők amerikai és európai kollégáikkal, hogy megvitassák a legújabb javaslatokat. Steve Witkoff és Marco Rubio amerikai külügyminiszter már jelezték, hogy nem vesznek részt a megbeszélésen, Keith Kellogg azonban jelen lesz majd a találkozón.

Putyin külpolitikai tanácsadója kedden azt mondta, hogy Witkoff még ezen a héten ismét Moszkvába látogat. Ezzel kapcsolatban megszólalt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is, aki a Financial Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy feszített tempóban folyik a munka „Az amerikaiakkal tárgyalunk. A munka nehéz és sok időt vesz igénybe, ezért nehéz azonnali eredményeket várni és nem lehet a nyilvánosság előtt végezni” – mondta a Kreml szóvivője. Trump vasárnap azt írta a közösségi médiában, hogy reméli, hogy Ukrajna és Oroszország „ezen a héten megállapodást köt”, majd

„üzletet kötnek az Amerikai Egyesült Államokkal, amely virágzik majd és egy vagyont kereshet.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, hogy nem kapott Trumptól olyan javaslatot, amely konkrét lépéseket vázolna fel az orosz háború befejezése érdekében. De azt mondta, hogy ha a tűzszünet életbe lép, készen áll a közvetlen tárgyalásokra Putyinnal. „Vannak jelek, ötletek, megbeszélések, de ezek nem hivatalos javaslatok” – mondta Zelenszkij. Ha ilyen hivatalos javaslat érkezik,„válaszolni fogunk” – tette hozzá.

Egy 2020-as orosz alkotmánymódosítás szerint Oroszország ugyan nem mondhat le az általa ellenőrzött területekről, azonban az egyik Kreml-közeli orosz újság, a Nezaviszimaja Gazeta szerint, ha az ukránok elhagyják a kurszki területet, akkor véget érhetnek a harcok.

Az ukrán hadsereg tavaly hajtott végre egy jelentős behatolást a nemzetközi jog szerinti orosz területre, azonban a Kreml szombaton azt közölte, hogy a régió most ismét „99,5 százalékban” az ellenőrzése alatt áll. „Amikor felszabadítják az utolsó fél százalékot, akkor a csapatok megállhatnak, bárhol is vannak, amikor a hír eljut hozzájuk” – írták a Financial Times által idézett orosz újságban.

A Nezaviszimaja Gazeta szerint ezt az amerikai elnök is megérti, valamint arra számítanak, hogy

mindez április 30-áig bekövetkezhet, így Trump „büszkén kijelentheti, hogy elnöksége első 100. napjáig elvégezte békemisszióját.”

Oroszország még mindig nem ellenőrzi teljes mértékben a négy megszállt ukrajnai régió egyikét sem, bár két nagyobb regionális központot, Donyecket és Luhanszkot a 2014-es kelet-ukrajnai első titkos invázió óta tartja ellenőrzése alatt. Moszkva kivonult 2022 őszén a megszállt területek egy részéről, Putyin ugyanakkor tavaly még azt mondta, hogy nem fogad el semmilyen békemegállapodást, hacsak Ukrajna nem vonja ki csapatait a frontvonalból, és nem ad Moszkvának teljes ellenőrzést a négy érintett régió teljes egésze felett, beleérve a 700 ezer lelket számláló Zaporizzsja városát, amelyet egyszer sem foglaltak el az oroszok.