Szijjártó: Magyarország ellenzi a viszont-vámokat

Magyarország ellenzi, hogy az Európai Unió viszontvámokat vessen ki egyes amerikai árukra, az ugyanis hazánkban 18 milliárd forintos áremelkedést jelentene, ehelyett tárgyalni kell a terhek csökkentéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülést követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a mostani helyzetben

nem szabad kapkodni vagy bosszúintézkedéseket hozni, ehelyett stratégiai nyugalomra van szükség

a még súlyosabb károk megelőzése érdekében.

„Amit mi biztosan nem támogatunk, az a kereskedelmi háború és a vámháború az Egyesült Államokkal (…) Mi ugyanis nem magas vámokat akarunk, hanem alacsony vámokat akarunk, és ezért elvárjuk, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon, de ne új vámok kivetéséről, ne még magasabb vámokról, hanem arról, hogy hogyan lehet csökkenteni a vámokat az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomban” – hangsúlyozta.

Majd kiemelte, hogy Magyarország azért nem támogatja az EU-s viszontvámokat, mert ezek drágítanák az amerikai importtermékeket, vagyis jelentős áremelkedést okoznának az embereknek a kontinensen, ehelyett inkább

a vámok csökkentéséről kellene tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Illetve rámutatott, hogy amennyiben elfogadnák a brüsszeli testület által összeállított listát, az azonnal 18 milliárd forintos áremelkedést jelentene Magyarországon olyan termékek esetében, mint például a kontaklencsék vagy egyes kozmetikumok.

Azt pedig üdvözölte, hogy bár hazánk nem szavazata nem elegendő ebben az ügyben, az világossá vált, hogy

több tagállam is hasonló állásponton van.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az Egyesült Államok által nemrég életbe léptetett vámemelések a migrációs válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború után ismételten bebizonyították, hogy

az európai uniós intézmények nem alkalmasak a nehéz helyzetek kezelésére.

Úgy vélekedett, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság óriási hibát vétett, hiszen tudta mindenki, hogy Donald Trump amerikai elnök patrióta gazdaságpolitikát fog folytatni, aminek a vámok kivetése is részét képezheti.

„Már hónapok óta lehetett volna érdemben tárgyalásokat folytatni az amerikai adminisztrációval, már hónapokkal ezelőtt lehetett volna komoly javaslatokat letenni az amerikai adminisztráció asztalára, és ezek alapján megállapodásra lehetett volna jutni” – mondta.

„Sikeres, komoly tárgyalásokat úgy lehet folytatni, ha az ember komolyan vehető javaslatot tesz le az asztalra, és ez nem történt meg az Európai Bizottság részéről, holott mi tettünk javaslatot arra, hogy mit csináljanak” – tette hozzá.

Majd aláhúzta, hogy

az EU-nak a jelenlegi tíz százalékról 2,5 százalékra kellett volna lecsökkentenie az az amerikai autóiparra vonatkozó importvámokat,

ugyanis fordítva is ez a kulcs érvényes.

„Ez olyan tárgyalási alapot adhatott volna, amely lehetővé tette volna az Európai Unióra kivetett húsz, illetve huszonöt százalékos vámok elkerülését (…) Azaz elkerülhető lehetett volna mindaz, ami történt” – fogalmazott.

A miniszter érintette az európai-kínai kereskedelmi együttműködés jövőjét is, s megismételte azt, hogy

az Európai Bizottság jelenlegi vezetése alkalmatlan a feladatára,

amit szavai szerint bizonyítanak a kínai elektromos autóiparra kivetett vámok. Ezeket jó példának nevezte arra, hogy miként tud óriási károkat okozni „egy ideológia-vezérelt gazdaságpolitikai intézkedés”.

Emlékeztetett rá, hogy ezen lépés ellen az európai autóipari szereplők is hangosan tiltakoztak, és újfent bizonyítást nyert az, hogy a természetes módon létrejött vállalatközi együttműködéseket a politikának nem szabad szétvernie, és bármifajta ilyen mesterséges beavatkozás igen ártalmas lehet.

„Nem véletlen, hogy nagy autóipari szereplők pert indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság döntése miatt. Mi úgy döntöttünk, hogy Magyarország kormánya beavatkozóként részt vesz a perben az autógyártók oldalán” – tudatta.

„És be kell látni, hogy itt, Európában sikeres zöld átállás nincsen Kínával való gazdasági együttműködés nélkül” – figyelmeztetett.

Az amerikai és kínai kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az európai uniós tagállamok kormányai hétfőn Luxembourgban, miután az elmúlt évek elhibázott brüsszeli politikája nyomán rendkívül leromlott a blokk versenyképessége – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az EU-s külkereskedelmi tanácsülést megelőzően arról írt a Facebookon, hogy a közösség korábban komoly tényező volt a világgazdaságban és a világkereskedelemben, azonban az elmúlt évek „alkalmatlan brüsszeli biztonság- és gazdaságpolitikája” miatt drámaian bezuhant a versenyképessége.

„A gazdasági kérdések teljesen felesleges átpolitizálásával Brüsszel nehéz helyzetbe hozta az európai vállalatokat” – húzta alá.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett – és az európai autógyárak által ellenzett – vámok után képtelen volt felépíteni egy normális vámügyi együttműködést az Egyesült Államokkal.

„Pedig nem (volt) bonyolult a képlet: a két kontinentális gazdaság gerincét alkotó autóipart sújtó vámokat csökkenteni kellett volna, és akkor mindenki jól járhatott volna” – hangsúlyozta.

„Az Európai Bizottság azonban ezt is elhibázta. S ma a külgazdasági miniszterek EU-s tanácsülésén valakinek választ kell adnia: hogy fordulhatott ez elő (megint)?” – tette hozzá.

Hétfőre megroppant az ázsiai tőzsde, miután Donald Trump kijelentette, csak azok az országok számíthatnak kivételekre a szigorú, új vámok alól, amelyek hajlandók komoly pénzügyi hozzájárulásra. A bejelentés után a tőzsdék zuhanni kezdtek, a nemzetközi szereplők pedig lázas egyeztetésekbe kezdtek.

Donald Trump amerikai elnök a hétvégén ismét felborzolta a globális gazdasági kedélyeket: az elnöki gépen, az Air Force One fedélzetén úgy nyilatkozott, hogy a külföldi országok csak jelentős éves pénzügyi hozzájárulás fejében remélhetnek enyhítést a szigorú új vámintézkedések alól.

A vámokat Trump „gyógyszernek” nevezte, amit „néha be kell venni, ha meg akarunk gyógyulni”

– függetlenül attól, hogy már eddig is ezermilliárd dollárokban mérhető veszteséget okoztak a világ tőzsdéin.

A múlt héten bejelentett egyoldalú vámintézkedések hatására hétfő reggelre Ázsiában megroppantak a tőzsdék, és az amerikai részvénypiac is jelentős mínuszban nyitott. A befektetők attól tartanak, hogy az új vámok árnövekedéshez, keresletcsökkenéshez és akár recesszióhoz is vezethetnek.

Vámháborús alkudozás kezdődött

Trump vámtervét több kormány is próbálja megkerülni vagy enyhíteni. Tajvan, Izrael és India már jelezte, hogy készek tárgyalni Washingtonnal. Tajvan nullaszázalékos vámot ajánlott fel, míg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn személyesen kért halasztást Trumpnál egy 17 százalékos vám alól. India pedig – bár 26 százalékos tarifával sújtják – közölte, nem tervez megtorló intézkedést, inkább egyeztetne.

Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök – aki Trump szövetségese – kijelentette, hogy megvédi azokat a vállalkozásokat, amelyeket az EU-ra kiszabott 20 százalékos amerikai vám sújt. Az olasz bortermelők és amerikai importőrök egy veronai borvásáron arról számoltak be: már most csökkent a forgalmuk, és tartanak a tartós veszteségektől.

Káosz a gazdaságban

Trump tanácsadói szerint több mint 50 ország kezdett tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a vámok bevezetése óta. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent szerint Trump maximális alkupozíciót teremtett. A miniszter ugyanakkor csak annyit mondott: a vámok napokig vagy hetekig maradhatnak érvényben.

A piac azonban ennél jóval borúlátóbb: a JPMorgan elemzői szerint az amerikai GDP idén 0,3 százalékkal csökkenhet, míg korábban még 1,3 százalékos növekedést vártak. A munkanélküliség 4,2 százalékról akár 5,3 százalékra is emelkedhet.

Még Trump egyik nyílt támogatója, a milliárdos befektető, Bill Ackman is figyelmeztetett: ha az elnök nem állítja le a vámháborút, gazdasági „nukleáris tél” jöhet.

Szakértők továbbra sem tudják egyértelműen eldönteni, hogy Trump intézkedései tartós gazdaságpolitikai irányváltást vagy csak alkupozíció-erősítést szolgálnak. A Fehér Ház közgazdászai igyekeznek megnyugtatni a piacokat, tagadva, hogy a vámháború célja az amerikai jegybank politikai nyomás alá helyezése lenne.