Krausz Gábor
Azonnali intézkedések.
Újabb két telepen, Darnózselin és Dunakilitin jelent meg Győr-Moson-Sopron vármegyében a ragadós száj- és körömfájás vírusa - mondta az agrárminiszter szerdán a Facebook oldalára feltöltött videóban.
Nagy István közölte, április 2-án reggelre, laboratóriumi vizsgálat alapján megállapították, hogy mind a Darnózseli, mind a Dunakiliti telepen lévő szarvasmarhák fertőzöttek. Előbbi településen 1000, utóbbin 2500 tehén érintett a vírus által. A miniszter kiemelte, "minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy sikerüljön megfékezni a további kitöréseket".
Arra is felhívta a figyelmet, hogy új intézkedéseket vezetnek be: Rajkától Esztergomig minden határátkelőhelyen fertőtlenítő pontokat alakítanak ki, csak úgy lehet be- és kilépni ha fertőtlenítésen esnek át a járművek. Ezentúl az autópályán Hegyeshalomtól Bőnyig minden kihajtónál fertőtlenítési pontokat állítanak fel, fertőtlenítő szőnyegeket helyeznek el, hogy megakadályozzák, hogy a megyéből kitörjön a vírus és tudják megfékezni - mondta a miniszter. Ezen intézkedések sikeres végrehajtáshoz a honvédségtől kérnek segítséget, hogy rendezetten, fegyelmezetten, a nap 24 órájában, ellenőrzött körülmények között tudják a vírus elleni védekezést folytatni - ismertette Nagy István. "Arra kérek mindenkit, hogy a hatóság utasításait a legmesszebb menőkig, fegyelmezetten tartsák be. Csak így van esélyünk további kitörések megakadályozására" - fogalmazott az agrárminiszter.
Érkezik a segítség a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt károsult gazdálkodókhoz
Megjelent a kormányzati segítségnyújtást lehetővé tevő rendelet, amely alapján a Bérgarancia Alapból is anyagi támogatásban részesülhetnek a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók - tájékoztatott Nagy István agrárminiszter a tárca hétfői közleménye szerint.
A tárcavezető rávilágított, hogy a Magyarországon megjelent, rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás vírus az érintett gazdálkodóknál súlyos károkkal jár. Ebben a helyzetben kiemelt állami feladat a nehézségekkel küzdő állattartók támogatása. A kormány ezért segítséget nyújt a vírus által sújtott agrárvállalkozások számára a termelési kiesés miatti terheik megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése érdekében. Mindent meg kell tenni azért, hogy a vírus felszámolását követően gyorsan megtörténjen a létesítmények újratelepítése. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a magyar állattenyésztés újra prosperáljon - fűzte hozzá Nagy István. Az agrárminiszter szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint az arra hivatkozva bevezetett, elhibázott brüsszeli szankciók teremtette humanitárius-gazdasági környezetben a mezőgazdasági termelés és a biztonságos élelmiszer-ellátás akadálymentes maradjon. Kitért arra is, hogy a védekezési intézkedések betartása megállíthatja a ragadós száj- és körömfájás terjedését; a legfontosabb tehát a szabályok fegyelmezett követése. A kormány minden humán és anyagi erőforrást biztosít a vírus felszámolásához és a gazdák terheinek csökkentéséhez. A Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás részletei a Magyar Közlönyben elérhetők - áll a közleményben.
Richard Takács szlovák földművelésügyi miniszter szerint a ragadós száj- és körömfájás kitörése nem fog élelmiszerhiányt okozni a boltokban Szlovákiában, és a fogyasztók az árakban sem tapasztalnak jelentős változást. Azután nyilatkozott így, hogy az szlovákok egy része már elkezdte a pánikvásárlást.
Az Új Szó felvidéki hírportál szerint a tárcavezető úgy gondolja, hogy bár a járvány erős csapást mért a szlovák mezőgazdaságra, az áruházláncok fel vannak készülve a helyzet kezelésére, és képesek lesznek biztosítani az ellátást importtermékekkel. Takács hangsúlyozta, hogy a hatóságok figyelemmel kísérik a fejleményeket, és megteszik a szükséges lépéseket a stabilitás fenntartására.
A járvány különösen súlyosan érinti a tejtermelő ágazatot, mivel a fertőzés következtében nagyszámú szarvasmarhát kell leölni. Az Erdőhát régióban található Detrekőcsütörtökön (Plavecky Stvrtok) működő FirstFarms gazdaság, amely naponta 95 ezer liter tejet termelt, a járvány kitörésének egyik legnagyobb vesztese. Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke szerint a következő hetekben a szlovákiai tejelő tehenek nagyjából 6 százaléka is eltűnhet, ami nem csupán az ország agrárszektorára, hanem Szlovákia állami költségvetésre is jelentős terhet ró.
Macho hangsúlyozta, hogy a probléma elsősorban nem a boltok polcain megjelenő árakban fog jelentkezni, hanem abban, hogy a kormányzatnak több tízmillió eurós kártérítést kell majd fizetnie a gazdáknak. Az SPPK elnöke úgy gondolja, hogy az állatállomány védelme most prioritás kell hogy legyen, különösen a szlovákiai holsteini és straka fajták esetében, amelyek kulcsfontosságúak az ország mezőgazdasági génállományának fenntartásában.
Száj- és körömfájás: megkezdték az egészséges szarvasmarhák leölését is – napi húszezer liter tej veszik oda
Nincs más út, csak ez – hangsúlyozta Paul Meixner, a levéli telep tulajdonosa, ahol Magyarországon másodikként azonosították a száj- és körömfájás vírusát. A Csemeztanya és Irénpuszta közti hatvanhektáros állami területen földelik el a tetemeket.
Eredetileg már szombaton elkezdték volna a száj- és körömfájás betegségben érintett állatok leölését, de az időjárás közbeszólt. Vasárnap azonban nekifogtak a telepen található szarvasmarha-állomány felszámolásának.
Mit tudsz tenni, ha ez a törvényi előírás? Ha akadályoznánk, azzal csak elnyújtanánk a folyamatot
– hangsúlyozta a Kisalföldnek a telep vezetője.
Arról is beszélt, hogy a levéli állomány 5 százaléka fertőzött, valamennyi megkapta a vakcinát. A tíz kilométerre levő márialigeti telepen a mintegy hatszáz szarvasmarha egészséges, ám a két állományt egyként kezelik. Ennek az az oka, hogy az állatokat ugyan külön dolgozók látták el mindkét helyen, azonban ők egy szálláson laknak.
A járvány miatt még egy állat sem hullt el, de mivel védőoltást kaptak, a tejet és a húst sem lehet értékesíteni.
A levéli telepen jersey fajtájú teheneket tartanak, amelyek Meixner szerint kiváló minőségű tejet adnak. Innen napi húszezer liter tej került ki, a terméket egy mosonmagyaróvári sajtgyár fogadta. A járvány megjelenése óta tejet azonban nem adhatnak el, ami a teljes állomány elvesztése (ami másfél milliárd forint értékű) mellett szintén óriási kárt okoz.
Pozitívum viszont, hogy a gazda a 70 dolgozóját megtartja, nem bocsátanak el senkit. Közben várják az állami segítség részleteit. Legalább két hónap, amíg a telep kiszárad a teljes fertőtlenítés után, tehát csak később lehet újrakezdeni. Hasonló méretű állományt szeretnének, de a jersey fajta csak külföldön kapható, ilyen mennyiséggel tehát biztos nem tudnak indulni. Leghamarabb októberben költözhet vissza az élet a telepre.
Az állatok elföldelésére a Hegyeshalomhoz tartozó Csemezpuszta melletti állami területet jelölték ki, ami miatt a hegyeshalmi képviselő-testület is rendkívüli ülést hívott össze, és a helyszínen tájékozódtak. Kérdéseikre a hatósági állatorvosoktól kaptak választ. Az állatok leölése tíz napba is telhet: mész és szalma mellett kétméternyi földréteget helyeznek el a tetemek fölött. A terület őrzéséről is gondoskodnak.
Nagy István agrárminiszter a napokban arról beszélt, a szakemberek azon dolgoznak, hogy lokalizálni tudják a ragadós száj- és körömfájást okozó vírust. Ezért arra kért mindenkit, hogy tartsa be a szakértők ajánlásait.
Ragadós száj- és körömfájás: Nagy István arra kér mindenkit, hogy tartsa be a szakemberek ajánlásait
Nagy István szerint ha nem sikerül lokalizálni a fertőzést, akkor Magyarország teljes szarvasmarha-, sertés- és juhállománya kerül veszélybe. A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarországnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.