Sorosék állnak Karácsony Gergely drogliberalizációs programja mögött

A Tűzfalcsoport szerint nemzetközi támogatás és 120 milliós Soros-pénz állhat a fővárosi drogpolitika irányváltása mögött.

Soros György nemcsak a médián és civil szervezeteken keresztül, hanem konkrét szakpolitikai dokumentumokon keresztül is befolyást gyakorol a fővárosi drogpolitikára – írja a Tűzfalcsoport. Bejegyzésük szerint a fővárosi drogstratégia (2024–2029), amelyet Karácsony Gergely főpolgármester írt alá, egy Soros-hálózathoz köthető szervezet, a Jogriporter Alapítvány aktív közreműködésével készült.

A Jogriporter által működtetett Drogriporter program nem titkolja: álláspontjuk szerint a tiltás és büntetés helyett az ártalomcsökkentés, a szabályozás és a felhasználók bevonása a megoldás. A stratégiát jegyző munkacsoport tagjai között ott találjuk Sárosi Pétert és Kardos Tamást is, akik a 444 felületén is gyakran érvelnek a drogok dekriminalizálása mellett.

A Tűzfalcsoport szerint a Jogriporter három évre szóló, 304 500 dolláros (120,8 millió forintos) támogatást kapott az Open Society Institute-tól, amely Soros György alapítványa. Ebből 2023-ban több mint 31 millió forintot használtak fel, a többi összeget későbbi évekre vitték át.

A drogstratégia hangsúlyosan állítja: „a drogmentes világ utópisztikus elképzelés”, és kiemeli a nyugat-európai példák, drogtesztelő szolgáltatások és partiszervizek követésének szükségességét is. A stratégiában a felhasználói vélemények között megjelenik

A fővárosi drogpolitika tehát nem csupán szakmai vagy társadalmi egyeztetés eredménye, hanem egy világosan kirajzolódó nemzetközi ideológiai és pénzügyi háttér hatása.

Kibújt a szög a zsákból: ellenzi a TASZ a drogok népszerűsítésének tiltását

Az a droglegalizációs lobbi fő problémája a kábítószerek népszerűsítését célzó törvénymódosítási javaslattal, hogy keresztülhúzza a számításukat – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, súlyos hibát követnek el a TASZ vezetői, amikor bírálják a magyar kormány drogellenes intézkedéseit, mert amikor a legalizáció útjára lépett nyugati példákat hozzák fel, figyelmen kívül hagyják, hogy Amerikában az egyik szer vezető halálokká vált. Hozzátette, az USA-ban rájöttek arra, hogy ez az út nem járható, ezért Donald Trump elnök háborút hirdetett a drogok ellen, hasonlóan a magyar kormányhoz.

Súlyos hibát követnek el a TASZ vezetői, amikor bírálják a magyar kormány drogellenes intézkedéseit és a legalizáció útjára lépő Amerikával, illetve Nyugat-Európával példálóznak – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intéztet stratégiai igazgatója. A TASZ érvként éppen azt az USA-t hozta fel példának, ahol annyira elszabadult a drogfogyasztás, hogy a fentanil nevű szer mára vezető halálokká vált.

Sorosék minden kábítószert legalizálni akarnak

Meg kell dönteni a tabukat, azaz engedélyezni szükséges mindenfajta kábítószer teljes körű használatát – hangzott el az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén. Mint azt Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója közölte, a támogatók között hangsúlyosan megjelenik a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok. A droglobbista szervezetek azt követelik, hogy a törvényhozók ne büntessék se a drogdílereket, se a szerhasználókat.

A droghasználóra nem szabad bűnözőként tekinteni, ezt az elvet pedig nemcsak a marihuána, hanem minden drog esetében alkalmazni kell – állította Marie Nougier droglobbista, az International Drug Policy Consortium (Nemzetközi Kábítószer-szabályozási Konzorcium) kutatási és kommunikációs vezetője az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén, amiről Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója számolt be az intézet honlapján. Mint a magyar szakember írta, a drogliberalizáció-párti vezető nagyszerű jelnek nevezte, hogy utalást tettek a „drogok felelősségteljes szabályozására”, ami valójában a legalizációt, de legalábbis a legalizáció előszobájának tekinthető dekriminalizációt jelenti.

Soros áll a vágyvezérelt droglobbisták mögött

A droglobbista a Drogriporter nevű magyarországi internetes portál vezetőjének, Sárosi Péternek világtrendként igyekezett bemutatni a szűk NGO-droglobbi véleményét. Más megszólalókhoz hasonlóan Marie Nougier is felsorolta az összes, lassan megszokottá váló droglegalizációs érvet, amelyek inkább vágyvezérelt, mintsem szakmailag alátámasztott igények, és gyakran visszaköszönnek a drogaktivista hálózat magyarországi tevékenységében, például a fővárosi drogstratégiában.

Sárosi eléggé irányítottnak tűnő kérdéseire a droglobbista kifejtette: a 2019-es nyilatkozat félidős vizsgálatáról szóló dokumentum végtelenül elkeserítő, mert „semmit nem ismer el a drogháború kudarcaiból”. A drogháború a legalizációpártiak szókészletében azt a zéró toleranciát jelenti, amit a magyar kormány is képvisel. A bécsi ülésen megszólalók szervezeteinek közös vonása, hogy

– fogalmazott Téglásy Kristóf.

Szabad birtoklás és terjesztés

Megkérdezték Niamh Eastwoodot, a Release nevű szervezet angliai igazgatóját is, aki bevallottan a dekriminalizáció leghangosabb szószólója. Egy spanyol példára hivatkozott, ahol alkotmánybírósági döntés mondta ki, hogy az embereknek joguk van a saját testükről dönteni, valamint joguk van a magánélethez. Ez pedig Eastwood értelmezésében annak felel meg, hogy

Ezenkívül a megszólalók szörnyű és elfogadhatatlan jelenségként értékelték az újra-kriminalizálást, amit olyan helyeken valósítanak meg, ahol a legalizációs kísérlet látványosan megbukott. Erre jó példa az amerikai Oregon állam, ahol el kellett törölni a legalizációs jogszabályt és ismét kriminalizálni a droghasználatot. Emiatt a megszólaló drogaktivista Sárosi látványos egyetértésével „nagyon mérgesnek” érezte magát. Szerinte a dekriminalizációnak semmi köze nincs az Egyesült Államokban vezető halálokká vált fentanil térnyeréséhez és a túladagolások elképesztő növekedéséhez, mert ez csak „külső tényező, amit a progresszív reformok ellenzői kihasználnak”. Emlékezetes: többen kifejtették, hogy 

még akkor is, ha évente több tízezer ember halálát okozza – mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója.

Minden kábítószert engedélyeznének

Ennél továbbmegy Arild Knutsen, a Norwegian Association for Human Drug Policy (Norvég Szövetség a Humánus Drogpolitikáért) nevében megszólaló droglobbista. Szerinte a dekriminalizáció sem megoldás, mert ugyan nem büntetnek „de elveszik tőlünk a drogot”, ami fenntartja az előítéleteket. A fő problémának a drogtilalmat tartja, ezért

– Nyitnunk kell a drogfogyasztók felé, akiknek tíz százaléka használja a drogok 70-80 százalékát, ezért tegyük számukra legálissá! – propagálta.

Ugyanígy vélekedik a magát csak cannabisjogi aktivistaként aposztrofáló thaiföldi Kitty Chokwan Chopaka. Mint ismert, Thaiföld is visszavonja a cannabis legalizációjáról szóló jogszabályt, mert nagyon rossz következményei lettek, amiről a DKI már publikált egy elemzést. A drogaktivista bejelentette: ők is kidolgoztak egy törvényvaslatot, amit tízezren írtak alá, és most azt remélik, hogy a miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk. Tény azonban, hogy csak Bangkokban és agglomerációjában 16 millió feletti a népesség lélekszáma, az egész országnak pedig 70 milliónál is több lakosa van, amihez képest a tízezer támogató nem tűnik jelentős arányúnak.

Egy másik megszólaló, Tom Blickman azt fejtegette, hogy mivel az EU-jogszabályok szoros összefüggésben vannak az ENSZ-egyezményekkel, és ezek miatt nem lehetett Németországban a teljes behozatali és kiskereskedelmi láncot kiépíteni, a drogliberalizáció elősegítéséhez meg kell változtatni az ENSZ-egyezményeket, ezen keresztül pedig majd az EU jogszabályait is.

Kardos Tamás, a TASZ drogpolitikai vezetője szerint az Egyesült Államok kihátrált a zéró tolerancia, vagyis a „drogellenes háború” politikájából, és a legalizáció felé mozdul el. Ennek meg is lett az eredménye, mivel a használatot engedő amerikai államokban 20 százalékkal gyakrabban használnak cannabist, mint azokban az államokban, ahol tiltott a használata. 

Beköszöntött a drogapokalipszis

A DKI stratégiai igazgatója hangsúlyozta: az Egyesült Államok azon részein, ahol a drogliberalizációs lobbi célba ért, valóságos drogapokalipszis köszöntött be, olyan társadalmi pusztítás, ami családokat tett tönkre. Az amerikai állampolgárok az életükkel és az egészségükkel fizették meg ennek az árát, a közbiztonság rohamosan romlásnak indult, a drogkereskedők pedig meggazdagodtak. 

– magyarázta.

Támad a TASZ, csak nem mond igazat

Kardos szerint az ENSZ több mint egy évtizede a dekriminalizáció felé való elmozdulást sürgeti, ami egész egyszerűen nem igaz. Hogy a különféle ENSZ-rendezvények előszobáiban nyüzsgő drogpárti aktivisták ezt nyilatkozzák, attól még nem fog az ENSZ hivatalos álláspontjává válni. A szikár valóság az, hogy mind az ENSZ, mind az EU a drogok teljes tiltását tartja üdvözítőnek kereskedelem, terjesztés és előállítás terén – fogalmazott Téglásy Kristóf.

Hozzátette, 

A szegénység és az alkohollal való összehasonlítás erőltetésével próbálja nevetségessé tenni a kormányzati intézkedéseket, miközben ő is fő problémaként azonosítja a vidéki dizájnerdrog-fogyasztást, ami ellen a kormányzati intézkedések leginkább irányulnak. Nagyon erősen kritizálja, hogy a kormány alaptörvényi szintre kívánja emelni nemcsak a drogterjesztés, -előállítás és -kereskedelem témakörét, hanem a népszerűsítését is – mutatott rá.

A kormány keresztbe tesz a droglobbinak

A DKI stratégiai igazgatója szerint jellemző és árulkodó, ahogy Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója fogalmaz: a népszerűsítés tiltása „akár felesleges öncenzúrához is vezethet, például olyanok esetében, akik az ártalomcsökkentés kiterjesztését szeretnék elérni, vagy más kábítószer-fogyasztással kapcsolatos […] tevékenységet végeznek.” 

Hiába az átnyomott fővárosi stratégia, hiába a soha meg nem valósított hozzá kapcsolódó akcióterv, a szakmai definíciót tévesen alkalmazó ártalomcsökkentő szemlélet nem fog és nem tud teret nyerni – szögezte le Téglásy Kristóf.