Putyin és Trump még ma beszélhet telefonon egymással

Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Donald Trump közötti telefonbeszélgetésre már ma sor kerülhet – írja a Politico.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Donald Trump közötti telefonbeszélgetésre már ma sor kerülhet – írja uniós forrásokra hivatkozva a Politico.

Információik szerint „az európai fővárosokban arra számítanak, hogy Putyin és Trump potenciálisan már ma ismét telefonon beszélhet egymással”. Egy, a helyzetet jól ismerő európai tisztviselő „azt mondta, úgy vélik, hogy az újabb telefonbeszélgetésre vagy közvetlenül a hétvége előtt, vagy nem sokkal utána kerülhet sor”.

Korábban Trump bejelentette, hogy a héten újabb telefonbeszélgetést tervez Putyinnal.

Március 18-án a két vezető idén másodszor telefonált egymással. Megvitatták a jövőbeli ukrajnai rendezés lehetséges paramétereit, az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálását, a közel-keleti interakciót, valamint a fekete-tengeri tengeri biztonságot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Csernyihivi területet látogatta meg, ahol a tűzszünet lehetőségéről és időpontjáról is beszélt. Donald Trump amerikai elnök már januári beiktatásakor célul tűzte ki, hogy lezárja az orosz–ukrán háborút. A békére irányuló törekvések egyre gyakrabban jelennek meg a vezetők nyilatkozataiban.

Donald Trump amerikai elnök már januárban célul tűzte ki, hogy a beiktatása után száz napon belül lezárja az ukrajnai háborút. Az Egyesült Államok bízik benne, hogy a hadban álló feleknek már április végén sikerül megállapodniuk. A békére irányuló törekvések már a vezetők nyilatkozatban is megjelennek.

Volodimir Zelenszkij csütörtökön a helyi vezetőkkel tartott megbeszélést a Csernyihivi területen, amikor a tűzszünet lehetséges időpontját is szóba hozta – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy már a következő hetekben vagy hónapokban is megegyezhetnek a tűzszünetről.

Hozzátette, hogy a háború lezárása bármikor bekövetkezhet. „Lehet másként is, néha minden egy pillanat alatt történik” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij X közösségi oldalán már sokkal szigorúbban számolt be a csernyihivi látogatásáról. Az ukrán államfő Jahidne falu egyik iskolájában is járt, ahol elmondása szerint az orosz erők majdnem egy hónapon át tartották fogva a helyi lakosokat. Zelenszkij a háború egyik legcinikusabb orosz bűncselekményének nevezte a történteket, kiemelve, hogy soha nem fogják megbocsátani és elfelejteni, amit Oroszország tett.

Növekszik a békére való hajlandóság

Az ukrajnai helyzetről és az eszkaláció elkerüléséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök többször is egyeztetett. A Kreml úgy látja, hogy a konfliktus megoldásának kulcsfontosságú feltétele a külföldi katonai segélyek teljes leállítása, és a Kijevnek nyújtott hírszerzési információk megszüntetése. Az amerikai elnök bízik benne, hogy mindkét hadban álló fél tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez.

Donald Trump hétfőn újságírói kérdésekre hangsúlyozta, hogy azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök szerint hetente mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni. Reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Az amerikai elnök arra is felkészült, ha valamelyik fél nem mutatna hajlandóságot a béke iránt. Ígéretei szerint ebben az esetben Oroszországnak és Ukrajnának is számolniuk kellene a következményekkel.

Ma már nem is kérdéses, hogy Oroszország meg akarja-e támadni Európa többi részét, elég csak megnézni, mennyi erőforrást fektet katonai gépezetébe, az igazi kérdés az, hogy Európa felkészül-e erre vagy sem, jelentette ki az ukrán külügyminiszter Brüsszelben csütörtökön – írja az MTI.

A NATO-Ukrajna Tanács tárgyalását megelőző sajtótájékoztatóján Andrij Szibiha hangsúlyozta: csak úgy lehet erre felkészülni, ha a nyomás fokozódik Moszkvára, és Ukrajna megerősödik. Szibiha szerint Ukrajna már bizonyította, hogy készen áll a békére.

„Elfogadtuk az Egyesült Államok javaslatát egy feltétel nélküli, teljes körű, 30 napos ideiglenes tűzszünetre.”

„Ez a javaslat továbbra is érvényben van. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban ahelyett, hogy elfogadná, követeléseket és feltételeket támaszt” – tette hozzá. A külügyminiszter felhívta a figyelmet: Oroszországnak végre komolyan kellene vennie a béke kérdését, ezért most van itt az idő, hogy a nemzetközi közösség fokozza a nyomást Moszkvára – diplomáciai eszközökkel, de egyúttal elrettentéssel is. „Bár a média jelenleg főként a globális kereskedelmi feszültségekre koncentrál, nem szabad elfelejteni, hogy Európa szívében egy valódi, teljes körű háború zajlik, és Oroszország továbbra is alapvető fenyegetést jelent a kontinensre” – húzta alá.

Szibiha elmondta, hogy a NATO-Ukrajna Tanács ülésének középpontjában Ukrajna és Európa önálló védelmi képességei állnak. Ukrajna a költségvetésének 26 százalékát fordítja védelemre, és védelmi ipara évente több millió drónt gyárt, ami jól mutatja elkötelezettségét a biztonság iránt. Az ország már közel 40 százalékban önellátó, és célja ennek tovább növelése – taglalta. „Az ukrán hadsereg ma Európa legnagyobb szárazföldi hadereje, technológiánk pedig a legmodernebbek közé tartozik. A NATO-nak és Európának kelet felé kell tekintenie – és egy erős, elkötelezett szövetségest kell látnia Ukrajnában” – mutatott rá.

Hozzátette, hogy a találkozón a résztvevők megvitatják, hogyan lehet Oroszországot valódi párbeszédre kényszeríteni, valamint Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit, a biztonsági garanciákat és egy hiteles elrettentési csomagot. Az erős és tartós biztonsági garanciák kulcsfontosságúak a békefolyamat sikeréhez, hiszen ezek nélkül fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország újra támad – hangoztatta Andrij Szibiha.

Miközben Oroszország tartja magát az energetikai létesítmények támadására vonatkozó moratóriumhoz, Ukrajna „továbbra is napi rendszerességgel mér csapásokat” ilyen orosz objektumokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Peszkov szerint Kijev még mindig nem csatlakozott a moratóriumhoz, amire Moszkva felhívta az amerikaiak figyelmét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok erre nem reagált.

Megismételte, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott a béketárgyalásokra.

„Az a tény, hogy Oroszország az amerikai féllel egyetértésben közölte, hogy csatlakozik az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni támadások ideiglenes moratóriumához, a legbeszédesebb bizonyíték erre” – nyilatkozott.

Mint fogalmazott, a Kreml úgy látja, hogy „a kijevi rezsim abszolút nem hajlandó ugyanerre az útra lépni”.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy

Oroszország továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, és „türelmesen tudatja velük a dolgok valós állapotát és azt, hogy Kijev nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit tegyen a béke érdekében”.

Közölte, hogy a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium kikötőhelyeinek ideiglenes üzemen kívül helyezése az ukrán csapások okozta „gigantikus károkkal” függ össze.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is azt mondta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna folytatja az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. Szerinte ezt abban a reményben teszi, hogy ugyanúgy félre tudja vezetni Washingtont, mint az előző elnök idején.

Ezzel szerinte az ukrán vezetés tiszteletlenséget mutat Donald Trump amerikai elnökkel és a Fehér Ház vezetésével szemben, semmibe véve, hogy Washington mennyire van tisztában a kialakult helyzettel.

Az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az ukrán fél a moratórium bejelentése óta szisztematikusan támadja az orosz energetikai létesítményeket, közölte, hogy az ukrán hadsereg szerdán, közép-európai idő szerint 2 óra 11 perckor a Kurszk megyei Kljukva település közelében dróntámadást intézett egy 110 kilovoltos alállomás ellen, aminek következtében egy transzformátor lekapcsolódott, és több mint 1200 háztartási fogyasztó maradt áram nélkül.

3 óra 14-perckor a Kurszkenergo egy másik létesítményét, egy erőművet értek tüzérségi találatok, amelyek következtében megszakadt egy 6 kilovoltos vezeték, ami több mint 300 háztartási fogyasztó áramellátását zavarta meg.

Peszkov arra is kitért, hogy egyelőre nincs egyértelmű egyetértés Putyin és Trump találkozójának időpontjáról,

de az orosz-amerikai kapcsolattartás különböző szinteken és különböző csatornákon keresztül folytatódik. Leszögezte, hogy Trump tervezett májusi szaúd-arábiai látogatásának „semmi köze Putyinhoz”, akinek „egyelőre nincsenek ilyen tervei”.

A CNN amerikai televízió vonatkozó értesülésére reagálva a szóvivő lehetségesnek nevezte, hogy Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója hamarosan Washingtonba utazik.