Megtorlást ígértek az ukránok az újabb rakétatámadások miatt

Legalább 34 ember vesztette életét és 117-en megsérültek – köztük 15 gyermek –, miután vasárnap orosz támadás érte Szumi belvárosát. Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy Oroszország „elkerülhetetlen megtorlásban” fog részesülni a szumit ért rakétatámadások miatt.

„A nagy keresztény ünnepen, virágvasárnap, az orosz csapatok újabb emberiség elleni bűncselekményt követtek el: ballisztikus rakétákkal csapást mértek Szumi központjára. Több tucat civil vesztette életét vagy sebesült meg. Mivel nem tudtak stratégiai sikert elérni a harctéren, az ellenség ismét a szokásos taktikájához folyamodik – civilek elleni háborúhoz, súlyosan megsértve a nemzetközi jogot, a háborús törvényeket és szokásokat” – hangsúlyozta a vezérkar.

Hozzátették: „Oroszország ismét megmutatta, hogy nem a békét keresi, csupán félelmet akar kelteni.”

„De Oroszország csak a haragunkat és az elkerülhetetlen megtorlást kapja. Válaszunk kemény lesz. Megsemmisítjük a megszállókat, katonai létesítményeiket, fegyvereiket és felszereléseiket – bárhol is legyenek. Az orosz háborús bűnök nem évülnek el. A bűnösöknek meg kell kapniuk méltó büntetésüket”

– írja az Ukrán Fegyveres Erők Facebook oldalán.

A támadásban két Iszkander-típusú ballisztikus rakéta csapódott be helyi idő szerint 10:15-kor, mindkettő a Szumi Állami Egyetem és annak kongresszusi központja környékén ért földet.

A támadás utáni felvételeken vérző testek láthatók az utcákon, a becsapódások közelében. Legalább két gyerek meghalt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a sérültek között van egy idén született kislány is, és hangsúlyozta, hogy az orvosok mindent megtesznek az életek megmentéséért. „A támadás a város szívét érte virágvasárnap. Csak teljesen elborult elméjű gazemberek képesek ilyesmire” – mondta esti videóüzenetében.

Moszkva egyelőre nem kommentálta a támadást. Az ukrán hatóság a BBC-nek elmondta, hogy húsz épület sérült meg, köztük négy oktatási intézmény, kávézók, üzletek és öt lakóépület. Tíz autó és villamos is találatot kapott.

Zelenszkij „kemény” választ sürgetett más országoktól, hozzátéve, hogy „a tárgyalások sosem állították meg a ballisztikus rakétákat és légibombákat”.

„Oroszország pontosan ilyen terrorra törekszik, és szándékosan elnyújtja a háborút. Agresszorra gyakorolt nyomás nélkül nincs béke”

– mondta az ukrán elnök.

Szumiban a hatóságok közölték, hogy a rakéták kazettás bombákkal voltak felszerelve, amelyek széles területen, válogatás nélkül ölnek.

A támadás után kiégett járművek és meghajolt fák maradtak hátra, a halálesetek is főként ezek környezetében történtek.

Egy ukrán nő éppen a gyerekét és más gyerekeket vitt óvóhelyre, amikor a második rakéta az autójába csapódott.

„Ha nem megyünk le időben az óvóhelyre, akkor épp az autóban lettünk volna, és meghaltunk volna”

– mondta a BBC-nek.

Svitlana Smirnova, 51 éves, arról számolt be, hogy a templomi szertartás után éppen menedéket keresett, amikor a támadás történt.

„Egy barátnőm megsérült egy buszban, amit telibe találtak. Súlyosan megsérült, kórházban van, megműtötték, de még mindig eszméletlen. A fiával utazott, ő is megsérült” – mondta.

A vasárnapi támadásokat világszerte elítélték a vezetők.

Keith Kellogg, az Egyesült Államok különmegbízottja Ukrajnában, azt mondta: „ez a támadás minden emberi normát átlép,” és hozzátette, hogy ezért dolgozik Donald Trump elnök „keményen a háború befejezésén”.

A brit miniszterelnök, Sir Keir Starmer is elítélte a támadást, „szörnyűnek” nevezve azt. „Zelenszkij elnök elkötelezte magát a béke mellett, most Putyin elnökön a sor, hogy feltételek nélküli és azonnali tűzszünetbe egyezzen bele – ahogy Ukrajna is megtette” – mondta.

Emmanuel Macron francia elnök szerint a szumi támadás rávilágít a tűzszünet sürgős szükségességére.

„Mindenki tudja: ezt a háborút egyedül Oroszország indította. És ma már nyilvánvaló, hogy Oroszország egyedül akarja folytatni – teljesen figyelmen kívül hagyva az emberi életeket, a nemzetközi jogot és Trump elnök diplomáciai erőfeszítéseit”

– írta Macron az X-en.

Starmer és Macron egy úgynevezett „tettre készek koalíciója” nevű kezdeményezésen dolgoznak, amely bármilyen ukrajnai békemegállapodást támogatna és érvényesítene.

A támadás nem sokkal azután történt, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott pénteken Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A Kreml közölte, hogy a találkozó több mint négy órán át tartott, és az ukrajnai rendezés kérdései voltak napirenden. Ez volt Witkoff harmadik találkozója Putyinnal ebben az évben, amelyet az orosz különmegbízott, Kirill Dmitrijev „eredményesnek” nevezett.

Mindazoknak, akik meg akarják állítani az öldöklést, még nagyobb nyomást kell helyezniük Oroszországra, hogy felhagyjon a háborúval Ukrajnában – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően Kaja Kallas újságíróknak nyilatkozva azt mondta: egyértelmű, hogy még erőssebben kell támogatni Ukrajnát.

Egyértelmű az is, hogy a tűzszünetre irányuló amerikai-ukrán javaslatokat Oroszország elveti és a háború folytatását akarja – hangoztatta.

„Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát és a civileknek ne kelljen meghalniuk” – fogalmazott.

Örömét fejezte ki, hogy az EU és a tagállamok által Ukrajnának ígért lőszermennyiség kétharmada már összegyűlt, majd azt mondta: természetesen ennél többre van szükség. Emlékeztetett, a tagállamok 23 milliárd euró támogatás mellett kötelezték el magukat Ukrajna számára.

Azzal kapcsolatban, hogy a Külügyek Tanácsa megvitatja a Közel-Keleten és a tágabb régióban bekövetkezett legújabb fejleményeket, szót ejtve a Szíriában fennálló helyzetről is, Kallas azt mondta, az EU-nak, mint legnagyobb támogatónak, többet kell tennie a humanitárius segítség célba jutása érdekében hogy „megállítsa a szörnyű emberveszteséget”.

A luxembourgi tanácskozás keretében tartják az első EU-Palesztina magas szintű politikai párbeszéd ülését Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnökének részvételével, amelyen politikai kérdésekről és kétoldalú kapcsolatokról lesz szó.

A politikai párbeszéd keretében az EU és a Palesztin Hatóság véleményt cserél a gázai konfliktusról, a ciszjordániai helyzetről és az izraeli-palesztin kapcsolatokról, valamint a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása előmozdításának kilátásairól. A résztvevők ezt követően érintik a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a Palesztin Hatóság reformprogramját, és az ehhez szükséges uniós támogatás lehetőségeit.

A külügyi tanácsülés témái közül az uniós főképviselő kiemelte még a Nyugat-Balkán országaival tervezett munkaebédet, amellyel kapcsolatban azt mondta: a térségben a feszültség érezhetően növekszik, ezért előre kell haladni a bővítés kérdésben. Sikertörténetre van szükség ezen a téren – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a békemegállapodásra vonatkozó elképzelését az Európai Unió megerősítse. Ennek – véleménye szerint – részét képezi az is, hogy az EU erősíti Ukrajna pozícióit a megígért kétmillió lőszer leszállítása által. Ukrajna támogatásának gyengülése az agresszort erősíti csak – tette hozzá.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter azt mondta, meg kell érteni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs szándéka a tűzszünet irányába haladni, ezért az Európai Uniónak a szankciók politikájának szigorításával szükséges megszorongatnia az orosz gazdaságot a háborús erőfeszítések gyengítése érdekében.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter közölte, az amerikai adminisztrációnak látnia kell, hogy az orosz vezetés kigúnyolja a tűzszünetre irányuló kezdeményezéseket, és reményét fejezte ki, hogy válaszul megfelelő döntések születnek.

Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, a Nyugat-Balkán stabilitása fontos Európa és az európai gazdaság számára is. Szavai szerint erősíteni kell a térség országainak európai perspektíváját, ugyanakkor, mint fogalmazott: „egyértelmű, hogy nincs gyors előre vezető út, az integrációnak fokozatosnak kell lennie az országok által elért előrehaladás eredménye alapján”.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az osztrák külügyi tárcavezető egyebek mellett azt mondta, békére van szükség, de nem egy kierőszakolt, diktátumok alapján létrehozott békére.

Törökország fővárosában, Ankarában folytatódnak az ukrajnai tűzszünetről szóló tárgyalások. A török sajtó információi szerint ukrán és orosz delegáció is érkezik a haditengerészeti erők parancsnokságának ankarai főhadiszállására.

A török sajtó minisztériumi források alapján arról számolt be, hogy Oroszország és Ukrajna képviselőinek jelenlétében tartanak jövőhéten találkozót a fekete-tengeri biztonságról Ankarában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A török védelmi minisztérium forrásai arról beszéltek, hogy orosz és ukrán tisztviselők április 15-16-án találkoznak a haditengerészeti erők parancsnokságának ankarai főhadiszállásán. Az eseményen állítólag a fekete-tengeri béke fenntartása lesz a téma egy esetleges tűzszünet után.

Azt is megjegyezték, hogy a találkozón részt vesznek majd külföldi országok katonai képviselői, de nem pontosították, hogy kikről van szó. A találkozón

olyan katonai terveket fognak megvitatni, amelyeket a fekete-tengeri béke fenntartása érdekében lehet végrehajtani.

Március 23-25-én a Szaúd-Arábiában folytatott megbeszéléseket követően Oroszország és Ukrajna megállapodott abban, hogy megvitatják a fekete-tengeri hajózás biztonságát.Ezt követően azonban Oroszország egy követelésekből álló listával állt elő, amely többek között a mezőgazdasági ágazat elleni számos szankció enyhítését tartalmazza. Az Egyesült Államok azt mondta, hogy megvizsgálja ezeket a követeléseket, míg Európa elutasította a szankciók enyhítését.