Mégis felosztanák Ukrajnát a nagyhatalmak között? Hogy lehetne így EU-tag?

A Mandiner.hu beszámolója szerint Resperger István részletesen ismertette Donald Trump elnöki megbízottjának, Keith Kelloggnak a javaslatát, amely szerint a keleti részen az oroszok maradnának az elfoglalt területeken, míg Nyugatra hat európai ország (Franciaország, Nagy-Britannia, Észtország, Lettország, Litvánia, a hatodik nincs megnevezve) vonulna be.

Hollandia hadserege pedig felkészül a vezérkari főnök intézkedése szerint, de az erre vonatkozó politikai döntés még nincs meg. Az ország középső része ukrán ellenőrzés alatt lenne. A tűzszünet után pedig választásokat rendeznének – idézte fel.

„Egy olyan háborúban, ahol az oroszok nem nyerték meg a háborút, és az ukránok nem veszítették el, nagyon nehéz kompromisszumkötés lesz” – magyarázta Resperger István ezredes.

Resperger részletesen ismertette Donald Trump elnöki megbízottjának, Keith Kelloggnak a javaslatát, mely szerint a keleti részen 

az oroszok maradnának az elfoglalt területeken, míg Nyugatra 6 európai ország (Franciaország, Nagy-Britannia, Észtország, Lettország, Litvánia, a hatodik nincs megnevezve) vonulna be. 

Hollandia hadserege pedig felkészül a vezérkari főnök intézkedése szerint, de az erre vonatkozó politikai döntés még nincs meg. Az ország középső része ukrán ellenőrzés alatt lenne. A tűzszünet után pedig választásokat rendeznének – idézte fel. 

Ezért nehéz kompromisszumot kötni

A szakértő ezután arra tért  ki, hogy ez a terv kinek és miért nem jó. Mint írta, az ukránoknak területeket kellene feladniuk, ami számukra elfogadhatatlan. Míg az oroszok nem kapják meg a 4 megye teljes területét, továbbá nem szeretnének olyan békefenntartókat, akik rakétákat biztosítottak orosz területek lövéséhez. Ezek után leszögezte, hogy

egy olyan háborúban, ahol az oroszok nem nyerték meg a háborút és az ukránok nem veszítették el, nagyon nehéz kompromisszumkötés lesz.

Ugyanakkor az Egyesült Államok érdeke megvalósul: nem küld ide katonákat, szabad hozzáférése lehet a ritka földfémekhez és európai országoknak kell a békefenntartás terheit és problémáit vállalni – mutatott rá Resperger.

Lehetséges forgatókönyv

A MATE Biztonságkutató Központ vezetője rátért a megvalósíthatóságra is. Az ezredes szerint, 

ha senki nem vonul be a felek közé, akkor önmegtartóztatásukra lesz bízva a tűzszünet/fegyverszünet betartása.

Emlékeztetett, hogy volt már ilyen, amikor az EBESZ megfigyelői napi 25-45 tűzszünet sértést jegyeztek fel a Donbaszban. „Katonai értelemben ez előretolt védelem« de a nyugati csapatok előtt az ukránok állomásoznak majd. Az ukránok részéről pedig a »területet a békéért« elv jöhet előtérbe”. 

„Nincs amerikai támogatás, nincs amerikai biztonsági garancia, sőt csapatkivonások várhatóak a Baltikumból, a lengyel bázisokról.
Európának egyedül kell cselekednie valószínűleg” – magyarázta.

Resperger István szerint ennek időbeni terjedelme 1-3 év lehet békefenntartás katonai, később katonai és rendvédelmi erőkkel, melyet majd a rendvédelmi és polgári képviselők követnek.

A vonatkozó bejegyzés teljes terjedelmében alább olvasható:

Egy sajtóértesülés szerint Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy a tűzszünet érdekében az Egyesült Államok támogassa az Oroszország által megszállt négy kelet-ukrajnai régió átadását Vlagyimir Putyinnak.

A leggyorsabb módja az ukrajnai tűzszünet elérésének, ha az Egyesült Államok támogat egy olyan stratégiát, amely Oroszország tulajdonába adja azt a négy kelet-ukrajnai régiót, amelyet Vlagyimir Putyin 2022-ben megpróbált illegálisan annektálni. Mindezt Steve Witkoff elnöki különmegbízott mondta Donald Trumpnak, kevesebb mint 48 órával azután, hogy Washingtonban tárgyalt az orosz elnök küldöttjével – írja a Reuters amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.

Witkoff korábban is hangoztatta  már ezt a lehetőséget – a múlt hónapban éppen egy Tucker Carlson konzervatív műsorvezetővel folytatott beszélgetés során –, de Kijev, illetve az európai és amerikai tisztviselők ezt maximalista orosz követelésként többször is elutasították.

A Trumppal folytatott találkozón Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja azonban felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna – bár hajlandó tárgyalni a vitatott területekkel kapcsolatos bizonyos feltételekről – soha nem egyezne bele abba, hogy egyoldalúan átengedje a területek teljes tulajdonjogát Oroszországnak. Úgy tudni, a találkozó anélkül ért véget, hogy Doanld Trump döntést hozott volna az amerikai stratégia megváltoztatásáról. Azóta Steve Witkoff pénteken már Oroszországba utazott, hogy találkozzon Putyinnal.

Egyre furcsa találkozó Washingtonban, „Witkoffnak mennie kell”

A Reuters arról ír, hogy a szokásos biztonsági eljárásokkal szakítva Witkoff a Fehér Házban történt találkozó előtt

a saját rezidenciájára hívta meg az oroszok Washingtonba látogató vezető tisztségviselőjét, Kirill Dmitrijevet, aki az orosz invázió kezdete óta amerikai szankciók alatt áll.

A helyzetet ismerő személyek szerint ez riadalmat keltett a Fehér Házban és a külügyminisztériumban is, mivel az amerikai tisztviselők általában kerülik, hogy a kifinomult hírszerzési képességekkel rendelkező orosz tisztviselőket vendégül lássák otthonukban. A vacsorát végül átütemezték, és a Fehér Házban tartották meg.

Steve Witkoff Donald Trump régi barátja, aki segített kulcsfontosságú diplomáciai győzelmeket szerezni az elnöknek. A különmegbízott némi támogatásra tett szert a Republikánus Párt Ukrajna-ellenes csoportjának körében, de javaslatai felháborodást váltottak ki más republikánusoknál, akik szerint a kormányzat túl élesen fordult Moszkva felé. A Capitol Hill néhány republikánusát annyira aggasztotta Witkoff Carlsonnal folytatott beszélgetése során kinyilvánított egyértelmű oroszbarát álláspontja, hogy többen panaszt tettek Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadónál és Marco Rubio külügyminiszternél.

Egyes amerikai és európai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy miközben Witkoff Trump stratégiáját követi, az oroszok kihasználják, hogy nincs tapasztalata a tárgyalóasztalnál. „Witkoffnak mennie kell, és Rubiónak kell átvennie a helyét” – olvasható Eric Levine, egy jelentős republikánus adományozó március 26-i levelében, amelyben részletesen bírálta Donald Trump különmegbízottját, amiért az nyilvános dicsérte Putyint.

Európa aggódik

Az Egyesült Államok szövetségesei számára a békemegállapodás irányába tett előrelépés hiánya hozzájárul ahhoz az érzéshez, hogy az Egyesült Államoknak nincs világos terve az ukrajnai háború befejezésére vonatkozóan. Két európai tisztviselő arról beszélt a Reuters-nek, hogy aggasztja őket, hogy az Egyesült Államok nemcsak olyan lépéseket fogad el, amelyek alááshatják Ukrajna jövőjét, hanem Európa saját biztonsági struktúráját is veszélyeztetik.

A névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó európai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy nem érezték úgy, hogy az amerikai fél részéről egyértelműek lennének a végső célok.

A Witkoff és Kellogg közötti gyakori beszélgetések ellenére az amerikai kormányzat nem hozott létre összehangolt Ukrajna-politikát. A szokásos gyakorlattal ellentétben a Nemzetbiztonsági Tanács csak egy vezetői értekezletet tartott – egy olyan találkozót, amelyen az elnök összes nemzetbiztonsági főtanácsadója részt vesz – a kérdéssel kapcsolatban, ami a kormányzaton belül és az európai szövetségesek körében csak nagyobb zűrzavarhoz vezetett a béketárgyalások irányát illetően.

Két magas rangú nyugati diplomata, akik kapcsolatban állnak a kormányzat tagjaival, úgy vélik, hogy Washingtonnak nincs „világos terve” arra vonatkozóan, hogyan lépjen tovább, és mit tegyen, ha Oroszország továbbra is késlekedik. „Néha ellentmondásos dolgokat hallunk a kormányzat különböző részeitől” – mondta az egyik diplomata. „Ez is növeli azt az érzést, hogy itt nincs igazi terv” – tette hozzá.

Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajnáért felelős különmegbízottja a The Times-nak adott interjújában vázolta fel a legújabb, Ukrajnával kapcsolatos elképzeléseit.

Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajnáért felelős különmegbízottja a második világháború utáni Németországhoz és Berlinhez hasonlóan gyakorlatilag megszállási övezetekre osztaná Ukrajnát egy lehetséges békemegállapodás részeként – derült ki a nyugdíjas tábornok The Timesnak adott interjújából.

„Olyan lehetne, mint ami Berlinben történt a második világháború után, amikor volt egy orosz, egy francia, egy brit és egy amerikai övezet”

– fogalmazott Keith Kellog, aki azt javasolta, hogy a brit és a francia csapatok egy „pacifikációs erő” részeként átvehetnék az ország nyugati részén lévő övezetek irányítását, míg az orosz hadsereg a megszállt keleti részen. A kettő között  állomásozna az ukrán hadsereg, amelyet egy demilitarizált övezet választana el a orosz ellenőrzés alatt álló területektől.

Donald Trump különmegbízottja úgy véli, hogy az angol és a francia haderő az Ukrajnát és fővárosát, Kijevet északról délre átszelő Dnyeper folyótól nyugatra „egyáltalán nem lenne provokatív” Moszkva számára. Véleménye szerint Ukrajna elég nagy ország ahhoz, hogy csapatokat telepítsenek a békemegállapodás betartatása érdekében. Az elképzelés szerint azonban az Egyesült Államok nem biztosítana csapatokat.

Annak biztosítására, hogy a „tettrekészek koalíciójának” csapatai által támogatott angol–francia és ukrán erők ne folytassanak tűzváltást az oroszokkal, Kellogg szerint pufferzónát kellene létrehozni az ukrán és az orosz vonalak között. Ennek értelmében azt javasolta, hogy

keleten egy 18 mérföldes (29 kilométeres) demilitarizált övezetet hozzanak létre a meglévő ellenőrzési vonalak mentén.

„Ránézel a térképre, és jobb kifejezés híján létrehozol egy demilitarizált övezetet. Mindkét oldaltól húzol egy 15 kilométert, ami 18 mérföldet jelent” – magyarázta a különmegbízott. Keith Kellogg elismerte azonban, hogy Putyin „nem biztos, hogy elfogadja” az „ellenőrzési övezetekre” vonatkozó javaslatot.