POLITIK
Sírnak is rendesen...
A líbiai hatóságok felfüggesztették 10, a migránsok helyzetével foglalkozó nemzetközi humanitárius segélyszervezet – köztük Orvosok Határok Nélkül (MSF) - működési engedélyét pénteken.
A hatóságok a lépést egyrészt azzal indokolták, hogy a szóban forgó szervezetek „az ország etnikai összetételének megváltoztatására törekedtek az által, hogy maradásra buzdították a szubszaharai térségből érkezőket”, valamint kiemelték, hogy a szervezetekhez befolyó pénzösszegek átláthatatlansága miatt a pénzmosás gyanúja is felmerült.
Sajtótájékoztatóján Szálim Geit, a líbiai belbiztonsági szóvivő azt mondta, jogi lépéseket is terveznek a szervezetek ellen,
amelyek szerinte a migránsoknak nyújtott anyagi segítség, élelmiszersegélyek és lakhatási támogatás nyomán „Líbiát tranzitországból célországgá változtatják”.
A felfüggesztett szervezetek között van a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) és az International Relief is, amelyet a tripoli kormány azzal vádol, hogy az egészségügyi tárca engedélye nélkül foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, illetve nem az előírásoknak megfelelően tárolta az orvosi felszereléseit.
Líbia – amely 2011-ben, az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafi elnök megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt – hat afrikai országgal is határos, egyúttal a szubszaharai és a közel-keleti térségből Európa felé menekülők egyik legfontosabb tranzitországa. Az ENSZ becslései szerint 2024-ben mintegy 787 ezer migráns élt Líbiában.
Illegális bevándorlókat szállító gumicsónak süllyedt el csütörtökön Törökország Égei-tenger menti partjainál, a török hatóságok szerint legkevesebb kilenc ember meghalt.
A parti őrség azt közölte, az eltűnteket tovább keresik – számolt be az MTI.
Csütörtök hajnalban a görög parti őrség is hírt adott egy másik, a Görögországhoz tartozó Leszbosz szigeténél elsüllyedt, menekülteket szállító csónakról. Abban a balesetben heten haltak meg, köztük két gyerek.
A görög és a török partok között gyakoriak az ilyen jellegű balesetek,
az Európai Unióba tartó embereket ugyanis gyakran veszélyes, nem hosszabb utazásokra tervezett gumicsónakokon indítják útnak az embercsempészek. Az ENSZ adatai szerint
2025-ben már csaknem 400-an tűntek el vagy haltak meg a Földközi-tengeren.
Afrikai illegális bevándorlók és őket segítő román, illetve moldovai embercsempészek elfogásáról számolt be csütörtökön a román és a moldovai határrendészet.
Közleményük szerint keddre virradóra egy öttagú, kameruniakból álló csoport próbált két moldovai és egy román embercsempész segítségével átkelni a Prut határfolyón – számolt be az MTI. A moldovai járőrök egy elhagyott autót és egy felfújható gumicsónakot találtak a folyó közelében, majd
hőérzékelő drón segítségével felfedeztek négy kameruni nőt,
akik a part menti bozótban bújtak el. A csoport két férfi tagja időközben átúszott a román partra.
A helyszínre riasztott román határőrök elől megpróbáltak elmenekülni, ezért
a rendőrök négy figyelmeztető lövést is leadtak.
Végül a román oldalon egy 33 éves kameruni férfit fogtak el, aki azt állította, hogy Nyugat-Európába akartak eljutni. A másik férfit, akiről kiderült, hogy moldovai embercsempész, már a moldovai oldalon elfogták, miután a figyelmeztető lövések hallatán visszaúszott a keleti partra.
A térség átkutatásakor egy második moldovai, illetve egy román embercsempészt is találtak a hatóságok. A két ország közti toloncegyezmény értelmében a kameruni határsértőt visszaadták a moldovai hatóságoknak, hegy ellene és társai ellen lefolytassák a bűnvádi eljárást. Az afrikai határsértőkről kiderült, hogy tavaly menedékjogot kértek Moldovában és nem ez az első illegális határátlépési kísérletük.
A román határrendészet szintén csütörtökön számolt be egy másik, keddi, hőérzékelő messzelátóval felfedezett határsértésről, amelynek során Ungheni téréségben
két marokkói bevándorló a vasúti hídon próbált átszökni Moldovából Romániába.
Elfogásuk után őket is visszaadták a moldovai hatóságoknak.
A határsértők ellen tiltott határátlépés, segítőik ellen pedig embercsempészés gyanújával indult eljárás.
Ausztria májustól megteremti a menedékjoggal rendelkezők családegyesítése teljes felfüggesztésének lehetőségét, a kormány szerdai bejelentése szerint ugyanis az ország már nem tud befogadni nagyszámú bevándorlót – írja az MTI.
Bár Ausztriában a családegyesítési ügyek többségében szíriai bevándorlókról van szó, az újonnan megalakult konzervatív osztrák kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a menedékjoggal rendelkező összes bevándorlóra kiterjesszék. A szíriaiak családegyesítését már felfüggesztették Bassár el-Aszad szíriai elnök tavaly decemberi megbuktatása után arra hivatkozva, hogy a helyzetet újra kell értékelni.
Claudia Plakolm tárca nélküli miniszter elmondta:
a kormány egy olyan jogszabály-módosítást készít elő, amely lehetővé teszi, hogy a belügyminisztérium rendeletet adjon ki a családegyesítések felfüggesztéséről.
„A felfüggesztésre várhatóan májusban kerül sor, tehát néhány héten belül valósággá válik” – tette hozzá a konzervatív az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. „A kapacitásaink végéhez értünk, emellett minden egyes újonnan érkezővel jelentősen csökken a sikeres integráció valószínűsége” – tette hozzá.
A felfüggesztés egyelőre hat hónapra szól, de 2027 májusáig meghosszabbítható – mondta, kiemelve, hogy
az Ausztriába érkezők integrációja óriási feladat, mivel közülük sokan nehezen tanulnak meg németül, illetve találnak munkát.
Az osztrák kormány adatai szerint 2023-ban csaknem 9300-an érkeztek az országba családegyesítés révén, tavaly ez a szám majdnem 7800 volt. Az érintettek többsége iskoláskorú gyerek volt, ami a kormány szerint komoly terhet ró az oktatási rendszerre.
Jogvédő szervezetek bírálják a kormány tervét. Az egyik menekülttámogató civil szervezet közölte, hogy bíróságon megtámadja a rendeletet, amint kiadják. „Vészhelyzetnek kell fennállnia ahhoz, hogy a kormány kénytelen legyen szüneteltetni a családegyesítést, de ilyen most Ausztriában nincs” – mondta Lukas Gahleitner, az Osztrák Menekültügyi Koordinációs Hivatal szóvivője az AFP hírügynökségnek.
Egy friss felmérés szerint Ausztria számára a migráció nem járt gazdaságélénkítő hatással, sőt, óriási ráfizetést jelent. A megkérdezettek szerint a bevándorlók társadalmi integrációja sem járt sikerrel.
„A lakosoknak több mint 70%-a elégedetlen a migráció kezelésének a kérdéskörével. Azt is vizsgálta ez a bizonyos felmérés, hogy vajon melyek azok a területek, amely miatt a lakosság egyszerűen félelemérzetének ad hangot: sokan tartanak attól, hogy a 2015-ös erős migrációs hullámhoz hasonló migrációs özön áramlik majd Ausztriára. Mindemellett sokan ellenérzésüket fejtették ki azzal kapcsolatban, hogy az iszlamista vonal az országban erősödik, illetőleg nagyon sokan félnek a különböző, elsősorban felekezeti hovatartozás miatt kitörő bandaháborúktól” – mondta el az M1 kismartoni tudósítója.
Ausztria 8,8 milliárd eurót költ évente a migrációval kapcsolatos kiadásokra. Az alapellátásra, a segélyekre és a bevándorló hátterű fiatalok oktatására is költenek. Egy osztrák napilap szerint a migránsok ellátása nagy teher Ausztriának.
„Egy új tanulmány szerint 2015 és 2025 között egy tízéves periódusra vonatkoztatva összesen 21,6 milliárd euró fordítódik gyakorlatilag segélyre, integrációra és oktatásra. Ebből, ahogyan szintén a cikk fogalmaz, négy új metróvonalat lehetne építeni Bécsben, de hogyha minden osztrákra az állam 2300 eurót fordítana a csecsemőktől a nyugdíjas korúakig, akkor ugyanez az érték jönne ki, tehát gyakorlatilag erre is lehetne ezt az összeget fordítani” – mondta el az M1 a kismartoni tudósítója.
Ripost hírek
