Kezdődik a 18 évesek sorozása Ukrajnában?

Csaknem minden ukrán dandár jelentős létszámhiánnyal küzd, ezért Samil Krutkov dandárparancsnok úgy véli, hamarosan megkezdődik a 18 évesek mobilizációja is.

Ukrajna nem kerülheti el, hogy megkezdje a 18 évesek mozgósítását – jelentette ki Samil Krutkov, az Ukrán Fegyveres Erők 93. különálló gépesített dandárjának parancsnoka A Szlidsztvo Infónak adott interjújában.

Krutkov szerint a önkéntesek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy feltartóztassák az orosz hadsereg előrenyomulását. Mint mondta, a 18 évesek mozgósításáról szóló döntés már régóta esedékes, a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy az ilyen lépéseket mindig késve teszik meg az illetékesek.

„Sajnos szilárd meggyőződésem, hogy 18 éves kortól fogunk mozgósítani. Sajnos ez a realitás, amivel talán szembe kell néznünk. De valószínűleg, ahogy a gyakorlat mutatja, akkor fogjuk elkezdeni a mozgósítást, amikor már tegnap meg kellett volna tennünk”

– jegyezte meg.

A parancsnok szerint az Ukrán Védelmi Erők valamennyi dandárja létszámhiánnyal küzd jelenleg. Elmondása szerint biztos abban, hogy a mozgósításnak szélesebb körűnek kell lennie, hogy az egységek időben megkapják a szükséges létszámot, és hogy megfelelően ki tudják képezni őket. „Mindenkinek problémája van: létszámhiány van. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legjobban megvédjük az embereket. Erre számos technikai eszköz és mód van. Időszerűbben kell pótolnunk a személyzetet. Hadd fogalmazzak így: 5 kiképzett és felkészült gyalogos jobb, mint 40 kiképzetlen. Erről meg vagyok győződve” – fogalmazott Krutkov (aki egyébként a maga 27 évével rendkívül fiatalon lett dandárparancsnok tavaly ősszel).

„Viccnek” nevezte azt, hogy Ukrajna minden területét visszafoglalhatja

A dandárparancsnok úgy véli, hogy az ukrán hadsereg fő feladata az orosz megszállók további előrenyomulásának megakadályozása és az ukrán államiság megőrzése, nem pedig az 1991-es határokhoz való visszatérés.

„Ha úgy beszélünk a győzelemről, mint az 1991-es határokhoz való visszatérés, én a háború kezdetétől fogva azt mondom, hogy ez egy lehetetlen forgatókönyv. Nem tudom, ki találta ki ezeket a vicceket az 1991-es határokról”

– mondta Samil Krutkov.

Korábbi sajtóhírek szerint Joe Biden kormánya is szerette volna elérni a 18 éves korhatárt

Tavaly ősszel megjelent hírek szerint már Joe Biden elnök kormánya is arra ösztönözte Ukrajnát, hogy gyorsan növelje a hadsereg létszámát több katona besorozásával és a mozgósítási törvények átalakításával – köztük azáltal, hogy már 18 éves korban is lehetővé teszik a sorozást.

A Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője akkor arról beszélt: a leköszönő demokrata kormány azt szeretné, ha Ukrajna a jelenlegi 25 évről 18 évre csökkentené a mozgósítási korhatárt, hogy bővítse a harcképes korú férfiak körét, akik segíthetnek a súlyos túlerőben lévő Ukrajnának az Oroszországgal vívott, közel három éve tartó háborúban.

A tisztviselő úgy látta, hogy „az egyszerű matek” szerint Ukrajnának több katonára van szüksége a harcban. Ukrajna jelenleg nem mozgósít vagy képez ki elég katonát ahhoz, hogy pótolja a harctéri veszteségeit, miközben lépést tart Oroszország növekvő haderejével – mondta akkor az amerikai illetékes.

Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (amelyet Ramstein formátumként is emlegetnek) pénteki találkozóján Kijev rekordösszegű, 21 milliárd eurós katonai támogatásra kapott ígéretet. Ez magában foglalja az Egyesült Királyság által az idei évre vállalt 4,5 milliárd fontot, valamint Németország további 11 milliárd eurós hozzájárulását is.

A közeljövőben elérhetetlen a béke Ukrajnában – figyelmeztetett a találkozón Boris Pistorius német védelmi miniszter, miközben a szövetségesek pénteken rekordösszegű, 21 milliárd eurós új katonai támogatást ígértek Kijevnek, írja a Politico.

A Kijev katonai támogatásának megszervezéséért felelős Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport keretében tartott találkozót követően Pistorius kijelentette, hogy „Oroszországnak meg kell értenie, hogy Ukrajna képes folytatni a harcot, és mi támogatni fogjuk ebben”.

A rekordösszegű katonai támogatás magában foglalja az Egyesült Királyság által az idei évre vállalt 4,5 milliárd fontot, valamint Németország további 11 milliárd eurós hozzájárulását is.

A NATO brüsszeli központjában tartott csúcstalálkozót Németország és az Egyesült Királyság közösen vezette, miután az Egyesült Államok  Donald Trump elnökké válásával felhagyott a csoport vezetésével. Ennek ellenére Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter videókapcsolaton keresztül részt vett az eseményen, Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter pedig hangsúlyozta, hogy Amerikát továbbra is „elsődleges partnerként” tekintik az Oroszország elleni küzdelemben.

Ugyanakkor széles körben aggodalmak merültek fel az Egyesült Államoknak az európai biztonságban vállalt jövőbeli szerepe miatt. Pistorius hangsúlyozta, hogy a kontinensnek „önállóan kell megvizsgálnia, mit tehetünk” és „mint európaiak több felelősséget kell vállalnunk az Egyesült Királysággal együtt”.

Trump ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül véget vet az ukrajnai háborúnak, de Oroszország vonakodik beleegyezni az ideiglenes tűzszünetbe, helyette továbbra is folytatja Ukrajna támadását, és egy nagyobb tavaszi offenzívát indított. Az amerikai adminisztráció próbálja Moszkvát álláspontjának megváltoztatására ösztönözni, és pénteken Moszkvába küldte Steve Witkoff különmegbízottat, de egyelőre nem tudni, hogy találkozott-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A találkozón Umerov elmondta, hogy Trump tűzszünetet akar, és reméli, hogy hamarosan friss híreket hall a találkozóról. Eközben John Healey brit védelmi miniszter azzal vádolta Putyint, hogy „továbbra is húzza az időt és késlelteti a tárgyalásokat” az Egyesült Államok által javasolt és Ukrajna által egy hónappal ezelőtt elfogadott részleges tűzszünetről.

„Putyin azt mondta, hogy békét akar, de erői továbbra is lövik Ukrajnát, katonai és polgári célpontokat egyaránt”

– tette hozzá Healey.

Így biztosítanák a békét

A brit védelmi miniszter reagált azokra a panaszokra is, amelyek szerint nem világosak azok a tervek, amelyek szerint a csütörtökön Brüsszelben ülésező tettrekészek koalíciója bármilyen tűzszünet esetén biztonságot nyújtana Ukrajnának. „A tettrekészek koalíciójára vonatkozó terveink valóban valósak, érdemiek és előrehaladottak” – mondta Healey.

Csütörtökön Healey közölte a szövetségesekkel, hogy békefenntartási erőfeszítéseik középpontjában a légi és tengeri támogatás biztosítása áll majd, miközben a „béke fenntartása a szárazföldön” Ukrajna saját erőinek támogatására összpontosul.

Ez eltérést jelent attól a korábbi elképzeléstől, hogy európai országok küldjenek szárazföldi csapatokat a béke fenntartására.

Az Egyesült Királyság korábban részletesen ismertette az Ukrajnának nyújtandó 450 millió font értékű új támogatás részleteit, amelyből mintegy 350 millió fontot Nagy-Britannia biztosít, további támogatást pedig Norvégia nyújt az Egyesült Királyság által vezetett Nemzetközi Ukrajna Alapon keresztül. Ebbe beletartozik 160 millió font a járművek és felszerelések javítására és karbantartására, amelyeket az Egyesült Királyság már eddig is biztosított Kijevnek. Radarrendszerek, páncéltörő aknák és több százezer drón finanszírozása több mint 250 millió font értékben szintén része a csomagnak.

A német védelmi minisztérium közölte, hogy a berlini csomag irányított rakétákat, valamint 100 ezer lőszert, 300 felderítő drónt, 25 Marder gyalogsági harcjárművet, 15 Leopard 1A5 fő harckocsit, 120 Manpads földi légvédelmi rendszert és 14 tüzérségi rendszert tartalmaz. Németország hosszabb távú támogatást is ígér, beleértve további 1100 földi megfigyelő radart és további IRIS-T légvédelmi rendszereket az elkövetkező években. „Katonailag erős Ukrajnára van szükségünk” – mondta Pistorius.