Isztambulban folytatódnak az orosz-amerikai tárgyalások

A következő orosz-amerikai tárgyalásokat április 10-én, csütörtökön tartják meg Isztambulban, Moszkva a külügyminisztérium révén képviselteti magát – közölte kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva és Washington nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok normalizálása érdekében. Az Egyesült Államokkal folytatandó fegyverzetellenőrzési tárgyalások lehetőségével kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek során

nem lehet elvonatkoztatni más országok nukleáris arzenáljától.

„Megvitatni mindent csak összességében tudunk” – fogalmazott.

Mint mondta, nagyon nehéz elképzelni még a START-4-ről szóló tárgyalásoknak még a tényét is, ehhez ugyanis „a kétoldalú kapcsolatok, a kölcsönös bizalom bizonyos szintjére” lenne szükség. Peszkov a kétoldalú viszonynak okozott „rettenetes károkért” az előző amerikai elnök, Joe Biden kormányzatát tette felelőssé.

A szóvivő az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésének kommentálását, miszerint ukrán erők vannak jelen az oroszországi Belgorod megyében.

Kitért az arra vonatkozó tokiói bejelentésre is, miszerint

Japán békeszerződést kötne Oroszországgal.

Peszkov rámutatott, hogy a japán fél, miközben ilyen óhajának ad hangot, a gyakorlatban „minden barátságtalan és ellenséges lépéshez” csatlakozott Oroszországgal szemben.

„Természetesen ilyen körülmények között aligha beszélhetünk bármilyen tárgyalások lehetőségéről” – hangoztatta.

Peszkov üdvözölte az Egyesült Államok és Irán Ománban tervezett kapcsolatfelvételét. Úgy fogalmazott, hogy ez olyan lépés, amely hozzájárul az iráni nukleáris kérdés körüli feszültség csökkentéséhez. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször is az ügy politikai és diplomáciai intézkedésekkel történő megoldását javasolta.

A lettországi szovjet háborús emlékművek tömeges lerombolására vonatkozó tervekre reagálva kijelentette: „Ilyen tiszteletlenséget tanúsítani és így viszonyulni azok emlékezetéhez, akik megmentettek téged a fasizmustól, valószínűleg az ország szégyene, és keserű a sorsa annak a népnek, amely a saját történelme ellen harcol”.

Miközben Oroszország tartja magát az energetikai létesítmények támadására vonatkozó moratóriumhoz, Ukrajna „továbbra is napi rendszerességgel mér csapásokat” ilyen orosz objektumokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Peszkov szerint Kijev még mindig nem csatlakozott a moratóriumhoz, amire Moszkva felhívta az amerikaiak figyelmét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok erre nem reagált.

Megismételte, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott a béketárgyalásokra.

„Az a tény, hogy Oroszország az amerikai féllel egyetértésben közölte, hogy csatlakozik az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni támadások ideiglenes moratóriumához, a legbeszédesebb bizonyíték erre” – nyilatkozott.

Mint fogalmazott, a Kreml úgy látja, hogy „a kijevi rezsim abszolút nem hajlandó ugyanerre az útra lépni”.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy

Oroszország továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, és „türelmesen tudatja velük a dolgok valós állapotát és azt, hogy Kijev nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit tegyen a béke érdekében”.

Közölte, hogy a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium kikötőhelyeinek ideiglenes üzemen kívül helyezése az ukrán csapások okozta „gigantikus károkkal” függ össze.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is azt mondta  sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna folytatja az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. Szerinte ezt abban a reményben teszi, hogy ugyanúgy félre tudja vezetni Washingtont, mint az előző elnök idején.

Ezzel szerinte az ukrán vezetés tiszteletlenséget mutat Donald Trump amerikai elnökkel és a Fehér Ház vezetésével szemben, semmibe véve, hogy Washington mennyire van tisztában a kialakult helyzettel.

Az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az ukrán fél a moratórium bejelentése óta szisztematikusan támadja az orosz energetikai létesítményeket, közölte, hogy az ukrán hadsereg szerdán, közép-európai idő szerint 2 óra 11 perckor a Kurszk megyei Kljukva település közelében dróntámadást intézett egy 110 kilovoltos alállomás ellen, aminek következtében egy transzformátor lekapcsolódott, és több mint 1200 háztartási fogyasztó maradt áram nélkül.

3 óra 14-perckor a Kurszkenergo egy másik létesítményét, egy erőművet értek tüzérségi találatok, amelyek következtében megszakadt egy 6 kilovoltos vezeték, ami több mint 300 háztartási fogyasztó áramellátását zavarta meg.

Peszkov arra is kitért, hogy egyelőre nincs egyértelmű egyetértés Putyin és Trump találkozójának időpontjáról,

de az orosz-amerikai kapcsolattartás különböző szinteken és különböző csatornákon keresztül folytatódik. Leszögezte, hogy Trump tervezett májusi szaúd-arábiai látogatásának „semmi köze Putyinhoz”, akinek „egyelőre nincsenek ilyen tervei”.

A brit védelmi minisztérium és az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt hónapban folyamatosan csökken az orosz csapatok előrenyomulásának üteme Ukrajnában. Míg novemberben az oroszok átlagosan még csaknem 25 négyzetkilométert foglaltak el naponta Ukrajnából, addig márciusban már csak napi 4,6 négyzetkilométert sikerült megszállás alá vonni. Ugyanakkor a moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni.

Az ISW szerint az ukrajnai orosz offenzíva üteme november óta folyamatosan csökken. Egyes adatok szerint az orosz erők 2025 márciusában mindössze 143 négyzetkilométeren haladtak előre,

ami az elmúlt öt hónap legalacsonyabb ütemét jelenti

– írja az Ukrajinszka Pravda.

Az amerikai kutatócsoport felhívta a figyelmet, hogy a brit védelmi minisztérium szerint az orosz csapatok előrenyomulásának üteme 2024 novembere óta minden hónapban folyamatosan csökken. Míg novemberben az orosz csapatok mintegy 730 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, addig decemberben 393 négyzetkilométert, januárban 326 négyzetkilométert, februárban 195 négyzetkilométert, márciusban pedig már csak 143 négyzetkilométert.

Az ukrán hadsereg 24. gépesített dandárjának képén a 3. zászlóalj katonája kiképzésen vesz részt egy nem megnevezett kelet-ukrajnai helyen 2025. március 27-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA)

Hasonló tendenciákat rögzít az ISW a geolokációs videók és műholdas adatok elemzése alapján. Számításaik szerint 2024 novemberében az orosz előrenyomulás 627 négyzetkilométer, decemberben 569 négyzetkilométer, januárban 427 négyzetkilométer, februárban 354 négyzetkilométer, márciusban pedig 203 négyzetkilométer.

„Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma valószínűleg más módszertant vagy forrást használ az ukrajnai orosz előrenyomulás becslésére, de az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának jelentése összhangban van a Háborús Tanulmányok Intézetének adataival, amelyek 2024 novembere és 2025 márciusa között orosz előrenyomulás csökkenését mutatják”

– olvasható az elemzésben.

Az ISW szerint

a megszállás ütemének lassulása részben az ukrán fegyveres erők sikeres műveleteinek köszönhető.

Márciusban az ukrán csapatok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre Pokrovszk és Toreck irányában. Ennek köszönhetően sikerült felszabadítaniuk egyes területeket az orosz megszállás alól, valamint hozzájárulni az ukrajnai orosz előrenyomulás lassulásához.

Az orosz védelmi minisztérium mindenesetre gyakran ad ki győzelmi jelentéseket. Így tett tegnap is, amikor bejelentette, hogy 

az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén orosz katonák egy BM-21-es Grad rakéta-sorozatvetővel tüzelnek ukrán állásokra egy meg nem nevezett helyszínen Ukrajnában 2025. március 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

A moszkvai katonai tárca szerint az elmúlt nap során

az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több drónirányító pontot, rakétatüzérségi és lőszerraktárt,

egy harckocsit és hét egyéb páncélozott harcjárművet, egy önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, három amerikai HIMARS rakétát, továbbá 95 távirányítású, repülőgép típusú repülőszerkezetet.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők sikertelenül próbálják feltartóztatni az orosz előrenyomulást Csasziv Jarban és Toreck (orosz nevén: Dzerzsinszk) környékén.