Húsvét az élet diadala!

Húsvét az élet diadala, a bűnbocsánat, az új élet, az örök élet ajándéka – olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közös, az MTI-hez szombaton eljuttatott húsvéti üzenetében.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Isten hitelesítette Jézus üzenetét és megváltó halálát, amikor feltámasztotta őt. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy Jézus megváltó tevékenységének és az ebből következő küldetésének nincs vége. Amit Isten általa elkezdett, annak folytatódnia kell ma is – olvasható a közleményben, amelyet Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke, Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint a MEÖT tagegyházainak vezetői írtak alá.

Kiemelték: hirdetni kell Isten minden embert átölelő szeretetét és az üdvösségre hívó jó hírt.

Isten szereti a 21. században élő, kétségek és félelmek között vergődő teremtményeit is, „irgalmas hozzánk, tévelygő, sok gyötrelem és háború között szenvedő gyermekeihez”. Húsvét győzelme az élet győzelme a halál, az elmúlás, a bűn felett, bár olyan világban élünk, ahol naponta látjuk a háborúk és a pusztítás erőinek diadalát. Az első húsvét viszont az élet diadala, a bűnbocsánat, az új élet, az örök élet ajándéka. Isten ennek a jó hírnek a továbbadására kéri „övéit”, hogy „minden ember szívében ott éljen a remény: Isten az élet, az örök élet ura”. Ez az örömhír teszi páratlan ünneppé a húsvétot. „Ha élni szeretnénk, akkor fel kell fedeznünk ezen ünnep jelentőségét az életünkben” – fogalmaztak.

Minden vasárnap a feltámadás ünnepe, az „élet győzelmének napja a romlás, a hiábavalóság, a kétségbeesés felett”.

A boldog élet titka: megtanulni ünnepelni az örök élet diadalát Isten igéjében és szentségeiben és elfogadni Isten kegyelmi ajándékait, amelyeket az őt szeretőknek készített – tették hozzá az egyházi vezetők.

Este már Jézus feltámadását ünneplik a keresztények

Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy „együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált”.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a 4. századra vezethető vissza.

A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely Krisztus halála után a világra borult, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. A húsvéti vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődik. A megszentelt tűzről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, a gyertyába szúrt tömjénszegek pedig Jézus sebeit szimbolizálják. Azt írták: a feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek a keretei közé támadt fel, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis, az egyház liturgiája megjeleníti a feltámadás pillanatát azzal, ahogy a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz.

A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, és „szétosztja Krisztus világosságát a híveknek”, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat, majd felhangzik az Exsultet, a húsvéti örömének. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti. Ezután kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti. Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek.

A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket.

Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait. A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A mise végén a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és az egész világnak hirdeti az örömhírt:

Krisztus feltámadt!

Délelőtt is megemlékeznek Krisztus feltámadásáról a történelmi egyházak húsvétvasárnap

Húsvét ünnepén a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban, Balatonalmádiban és Győrben tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet:

• Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombaton este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában vezeti húsvét vigíliájának szertartását, húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor pedig az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét.
• Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap 10.30-tól a Veszprém vármegyei Balatonalmádiban, a Baross Gábor úti református templomban hirdet igét úrvacsorás, ünnepi istentiszteleten.
• Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Győrben a Petőfi téren található öregtemplomban tart úrvacsorás, ünnepi istentiszteletet vasárnap 10 órától.

Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt – számolt be az MTI.

Ferenc pápa nem sokkal a vigília kezdete előtt jelent meg a bazilikában. A hívők lelkes tapssal köszöntötték.

A Szentszék közlése szerint az egyházfő közelségét kívánta kifejezni mindazokkal, akik szombat este és éjszaka virrasztáson vesznek részt.

A pápa március 23-án tért vissza a Vatikánba,

38 napig tartó kórházi kezelés után, és első alkalommal április 6-án jelent meg a hívők között a betegeknek szentelt jubileumi ünnepen, majd április 10-én a Szent Péter-bazilikában imádkozott, április 12-én pedig a Santa Maria Maggiore-bazilikát kereste fel.

Virágvasárnap a Szent Péter téren bemutatott mise végén köszöntötte paptársait és a hívőket a szabadtéri oltárnál, majd nagycsütörtökön a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönbe látogatott.

A Szentszék szombat délutáni közlése szerint Ferenc pápa

a húsvétvasárnapi ünnepi mise végén szokásos Urbi et Orbi áldáson is jelen kíván lenni.

A szombat esti szertartás a csendbe és sötétbe borult Szent Péter-bazilikában kezdődött. A vigíliát vezető Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja a bazilika előcsarnokában megáldotta a tüzet, és előkészítette a húsvéti gyertyát: tömjénszögeket szúrt bele, valamint belevésett egy keresztet, az alfa és omega betűt, továbbá az idei évszámot.

Amikor a bazilika fényeit felkapcsolták, megszólaltak az addig néma harangok. A szertartáson három felnőttet részesítettek a keresztség szentségében.

Ferenc pápa homíliáját felolvasták. Az egyházfő reményt sürgetett az emberek életében és a világban, azt hangoztatva, hogy

a remény a jelszava a most zajló jubileumi szentévnek is.

A pápa úgy vélekedett, mindannyiunk élete sugározhat reményt, amelyhez elegendő néhány szó vagy apró hétköznapi gesztus. Jelenlétünk adjon reményt „azoknak, akikből hiányzik az Úrba vetett hit, akik elveszítették az utat, feladták, vagy a hátuk meggörbült az élet terhe alatt, annak, aki egyedül van vagy bezárkózott saját fájdalmába, minden szegénynek és elnyomottnak, a megalázott és meggyilkolt nőknek, a soha meg nem született és bántalmazott gyermekeknek, a háború áldozatainak” – szerepelt a beszédében.

„Nem ünnepelhetjük a húsvétot, ha figyelmen kívül hagyjuk a szívünkben hordozott sötétséget és a halálnak a világot gyakran besötétítő árnyait” – hangoztatta Ferenc pápa homíliája.

A hagyomány szerint

a pápa húsvétvasárnapi beszédének központi témája is a béke lesz a világ konfliktusok dúlta térségeinek felsorolásával.

A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy a betegsége után lábadozó Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson – számolt be az MTI.

A Szentszék szombat délután közölte a húsvéti mise rendjét, amelyben Ferenc pápa jelenléte fel van tüntetve a szertartást követő Urbi et Orbi áldáskor. A szentszéki sajtóközpont kiegészítése szerint

az egyházfő jelen kíván lenni a Róma városához és az egész világhoz intézett latin nyelvű áldáson, amelyet a pápa húsvét vasárnap délben oszt a hagyományos ünnepi üzenet elhangzása után.

Vasárnap délelőtt Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter-bazilika nyugalmazott főpapja mutatja be a Szent Péter téren az ünnepi misét. A hagyomány szerint délben a pápa a bazilika központi lodzsájáról mondja el húsvéti beszédét, amelynek állandó témája a béke, majd latinul Urbi et Orbi áldást ad.

A Vatikántól származó információk szerint a pápa beszédét más fogja felolvasni, de Ferenc pápa mondhatja el az áldás bevezető sorait a Szent Péter téri szabadtéri oltárnál.

A Szent Péter térre több tízezres tömeget várnak – hívőket és turistákat –, akik Ferenc pápát akarják látni és hallani.

A pápa március 23-án távozott a Gemelli kórházból. A nagyhéten a bíborosi testület általa kijelölt tagjai vezették a szertartásokat. Ferenc pápa egyedül virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre, valamint nagycsütörtök délután a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönt kereste fel, ahol rabokkal találkozott.

Szombat este a Szent Péter-bazilikában tartják a virrasztást Giovanni Battista Re, a bíborosi testület dékánja vezetésével. A vigília a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indul, ahol megáldják a tüzet, majd előkészítik a húsvéti gyertyát, vagyis keresztet vésnek bele, az alfa és az ómega görög betűt és az idei évszámot. Azt követően a gyertyát meggyújtják.

Papok és hívők a bazilika főhajóján az oltárig haladnak. A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika teljes csendben és sötétben lesz, csak a jelen levők kezében tartott levő gyertyák világítják meg. Amikor felkapcsolják a fényeket, megszólalnak a bazilika harangjai, és visszaindulnak Rómából a világ templomaiba, amelyek az utóbbi három napban némák voltak. A szertartáson három felnőttet, két olaszt és egy albánt a keresztség szentségében részesítenek.