Hatalmas dróntámadás Odesszában

Újabb tömeges dróncsapás érte Odesszát, öten megsebesültek, Harkovban pedig leégett egy élelmiszerraktár az éjszakai légitámadás következtében – közölték ukrán katonai és helyi közigazgatási források, amelyeket ukrán hírügynökségek és hírportálok idéztek.

Forrás: Képernyőkép

A légierő parancsnokságának hétfő reggeli jelentése szerint az éjszaka folyamán az orosz hadsereg 62 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. A légvédelem 40 harci drónt megsemmisített, 11 úgynevezett megtévesztő drón pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról – írta az MTI.

– áll a légierő hivatalos közleményében.

Hétfőre virradó éjszaka Odesszát több hullámban támadták orosz drónok, a városban több robbanás történt – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál Hennagyij Truhanov polgármester közösségi csatornáira hivatkozva.

 – jelentette a helyi mentőszolgálat. A polgármester szerint egy kórházat is találat ért, amely tönkretette a műtőt. Ott egyetlen beteg sem sérült meg. Emellett lakóépületekben, polgári infrastrukturális létesítményekben, egy főútvonalban és gépkocsikban is károk keletkeztek – tette közzé Hennagyij Truhanov.

Zaporizzsjában egy dróntámadás következtében tűz keletkezett egy töltőállomáson, de senki sem sérült meg – közölte a Telegramon Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója, aki egy fotót is mellékelt a tűzről.

Sikeres ukrán harci tevékenységről számolt be Kelet-Ukrajnában Szerhij Najev altábornagy, a Donyecki terület egyik taktikai csoportjának parancsnoka. Nemcsak újabb települést foglaltak vissza az ukrán erők, de taktikai helyzetükön is sikerült javítani.

Szerhij Najev altábornagy, a Donyecki terület egyik taktikai csoportjának parancsnoka szerint az ukrán csapatok visszaszerezték az ellenőrzést a Volnovaha járásban található Dnyiproenerhija település felett, és két kritikus területen is javítottak a taktikai helyzetükön – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Két hónapja vagyok a taktikai csoport parancsnoka. Ez idő alatt sikerült 20 százalékkal csökkenteni a személyi veszteséget, visszaszerezni az ellenőrzést Dnyiproenerhija falu felett, és javítani a taktikai helyzetet két kritikus területen”

– közölte Najev.

Az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában hozzátette, hogy a települést körülbelül két hete vették ellenőrzésük alá. Ennek ellenére – jegyezte meg a lap – a település a DeepState térképein még mindig a piros zónában látható, ami azt jelzi, hogy a település orosz megszállás alatt van tartva.

Najev szerint az elmúlt két hónap alatt a csoport egységei mintegy 9500 orosz katonát, 51 harckocsit, 166 páncélozott harcjárművet és 819 egyéb járművet semmisítettek meg. Hozzátette, hogy az ellenséges veszteségek mintegy 70 százalékát dróncsapások okozták.

A parancsnok arról is beszámolt, hogy az orosz erők a Veszele-Szkudne térségében végrehajtott „utolsó nagyszabású offenzíva” során 5 harckocsit, 14 páncélozott személyszállítót és 6 páncélozott járművet vetettek be, de a megszállók felszerelésének oszlopait a légi felderítés kiszúrta.

„A tűz és az drónok eredményeként több mint 100 megszálló, 4 harckocsi, 9 páncélozott harckocsi és 3 páncélozott jármű semmisült meg” – összegezte az orosz veszteségeit Szerhij Najev.

A Dnyipropetrovszk megyei Nikopolban az orosz tüzérség heves támadásában megsebesült egy 53 éves férfi – közölte Szerhij Liszak megyei kormányzó a Telegramon. A Szumi ellen végrehajtott vasárnapi ballisztikus rakétatámadások halálos áldozatainak száma 34-re nőtt, 117-en megsebesültek – közölte az Unian hírügynökség. Több ukrán városban és megyében – így Kárpátalján is – hétfőre gyásznapot hirdettek az áldozatok emlékére.

A svéd külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet kedden Stockholmban az ukrán városokra mért, rendkívül sok civil áldozatot követelő legutóbbi orosz rakétacsapások miatt – közölte honlapján a svéd tárca.

„A bekéretés célja az volt, hogy Svédország egyértelmű álláspontot képviseljen Oroszország Ukrajna városai és civil lakossága elleni folyamatos támadásaival szemben, különösen a Szumi és Krivij Rih városait az elmúlt hetekben ért súlyos támadások fényében” – hangsúlyozta Stockholm.

A külügyi közleményben kiemelték, hogy

Oroszország a nemzetközi jog szerint felelősséget visel a civilek és a polgári infrastruktúra védelméért a háborús cselekmények során.

Vasárnap Oroszország két ballisztikus rakétával mért csapást az északkelet-ukrajnai Szumi városára. A támadás következtében a legfrissebb ukrán adatok szerint

35-en haltak meg, köztük két gyerek, és 125-en szenvedtek sérüléseket.

A Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihre április 4-én mért az orosz hadsereg rakétacsapást, amelynek következtében 18-an haltak meg – köztük kilenc gyerek – és 61-en sebesültek meg.

Legalább 34 ember vesztette életét és 117-en megsérültek – köztük 15 gyermek –, miután vasárnap orosz támadás érte Szumi belvárosát. Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy Oroszország „elkerülhetetlen megtorlásban” fog részesülni a szumit ért rakétatámadások miatt.

„A nagy keresztény ünnepen, virágvasárnap, az orosz csapatok újabb emberiség elleni bűncselekményt követtek el: ballisztikus rakétákkal csapást mértek Szumi központjára. Több tucat civil vesztette életét vagy sebesült meg. Mivel nem tudtak stratégiai sikert elérni a harctéren, az ellenség ismét a szokásos taktikájához folyamodik – civilek elleni háborúhoz, súlyosan megsértve a nemzetközi jogot, a háborús törvényeket és szokásokat” – hangsúlyozta a vezérkar.

Hozzátették: „Oroszország ismét megmutatta, hogy nem a békét keresi, csupán félelmet akar kelteni.”

„De Oroszország csak a haragunkat és az elkerülhetetlen megtorlást kapja. Válaszunk kemény lesz. Megsemmisítjük a megszállókat, katonai létesítményeiket, fegyvereiket és felszereléseiket – bárhol is legyenek. Az orosz háborús bűnök nem évülnek el. A bűnösöknek meg kell kapniuk méltó büntetésüket”

– írja az Ukrán Fegyveres Erők Facebook oldalán.

A támadásban két Iszkander-típusú ballisztikus rakéta csapódott be helyi idő szerint 10:15-kor, mindkettő a Szumi Állami Egyetem és annak kongresszusi központja környékén ért földet.

A támadás utáni felvételeken vérző testek láthatók az utcákon, a becsapódások közelében. Legalább két gyerek meghalt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a sérültek között van egy idén született kislány is, és hangsúlyozta, hogy az orvosok mindent megtesznek az életek megmentéséért. „A támadás a város szívét érte virágvasárnap. Csak teljesen elborult elméjű gazemberek képesek ilyesmire” – mondta esti videóüzenetében.

Moszkva egyelőre nem kommentálta a támadást. Az ukrán hatóság a BBC-nek elmondta, hogy húsz épület sérült meg, köztük négy oktatási intézmény, kávézók, üzletek és öt lakóépület. Tíz autó és villamos is találatot kapott.

Zelenszkij „kemény” választ sürgetett más országoktól, hozzátéve, hogy „a tárgyalások sosem állították meg a ballisztikus rakétákat és légibombákat”.

„Oroszország pontosan ilyen terrorra törekszik, és szándékosan elnyújtja a háborút. Agresszorra gyakorolt nyomás nélkül nincs béke”

– mondta az ukrán elnök.

Szumiban a hatóságok közölték, hogy a rakéták kazettás bombákkal voltak felszerelve, amelyek széles területen, válogatás nélkül ölnek.

A támadás után kiégett járművek és meghajolt fák maradtak hátra, a halálesetek is főként ezek környezetében történtek.

Egy ukrán nő éppen a gyerekét és más gyerekeket vitt óvóhelyre, amikor a második rakéta az autójába csapódott.

„Ha nem megyünk le időben az óvóhelyre, akkor épp az autóban lettünk volna, és meghaltunk volna”

– mondta a BBC-nek.

Svitlana Smirnova, 51 éves, arról számolt be, hogy a templomi szertartás után éppen menedéket keresett, amikor a támadás történt.

„Egy barátnőm megsérült egy buszban, amit telibe találtak. Súlyosan megsérült, kórházban van, megműtötték, de még mindig eszméletlen. A fiával utazott, ő is megsérült” – mondta.

A vasárnapi támadásokat világszerte elítélték a vezetők.

Keith Kellogg, az Egyesült Államok különmegbízottja Ukrajnában, azt mondta: „ez a támadás minden emberi normát átlép,” és hozzátette, hogy ezért dolgozik Donald Trump elnök „keményen a háború befejezésén”.

A brit miniszterelnök, Sir Keir Starmer is elítélte a támadást, „szörnyűnek” nevezve azt. „Zelenszkij elnök elkötelezte magát a béke mellett, most Putyin elnökön a sor, hogy feltételek nélküli és azonnali tűzszünetbe egyezzen bele – ahogy Ukrajna is megtette” – mondta.

Emmanuel Macron francia elnök szerint a szumi támadás rávilágít a tűzszünet sürgős szükségességére.

„Mindenki tudja: ezt a háborút egyedül Oroszország indította. És ma már nyilvánvaló, hogy Oroszország egyedül akarja folytatni – teljesen figyelmen kívül hagyva az emberi életeket, a nemzetközi jogot és Trump elnök diplomáciai erőfeszítéseit”

– írta Macron az X-en.

Starmer és Macron egy úgynevezett „tettre készek koalíciója” nevű kezdeményezésen dolgoznak, amely bármilyen ukrajnai békemegállapodást támogatna és érvényesítene.

A támadás nem sokkal azután történt, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott pénteken Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A Kreml közölte, hogy a találkozó több mint négy órán át tartott, és az ukrajnai rendezés kérdései voltak napirenden. Ez volt Witkoff harmadik találkozója Putyinnal ebben az évben, amelyet az orosz különmegbízott, Kirill Dmitrijev „eredményesnek” nevezett.

Egy sajtóértesülés szerint Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja azt javasolta az amerikai elnöknek, hogy a tűzszünet érdekében az Egyesült Államok támogassa az Oroszország által megszállt négy kelet-ukrajnai régió átadását Vlagyimir Putyinnak.

A leggyorsabb módja az ukrajnai tűzszünet elérésének, ha az Egyesült Államok támogat egy olyan stratégiát, amely Oroszország tulajdonába adja azt a négy kelet-ukrajnai régiót, amelyet Vlagyimir Putyin 2022-ben megpróbált illegálisan annektálni. Mindezt Steve Witkoff elnöki különmegbízott mondta Donald Trumpnak, kevesebb mint 48 órával azután, hogy Washingtonban tárgyalt az orosz elnök küldöttjével – írja a Reuters amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.

Witkoff korábban is hangoztatta  már ezt a lehetőséget – a múlt hónapban éppen egy Tucker Carlson konzervatív műsorvezetővel folytatott beszélgetés során –, de Kijev, illetve az európai és amerikai tisztviselők ezt maximalista orosz követelésként többször is elutasították.

A Trumppal folytatott találkozón Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja azonban felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna – bár hajlandó tárgyalni a vitatott területekkel kapcsolatos bizonyos feltételekről – soha nem egyezne bele abba, hogy egyoldalúan átengedje a területek teljes tulajdonjogát Oroszországnak. Úgy tudni, a találkozó anélkül ért véget, hogy Doanld Trump döntést hozott volna az amerikai stratégia megváltoztatásáról. Azóta Steve Witkoff pénteken már Oroszországba utazott, hogy találkozzon Putyinnal.

Egyre furcsa találkozó Washingtonban, „Witkoffnak mennie kell”

A Reuters arról ír, hogy a szokásos biztonsági eljárásokkal szakítva Witkoff a Fehér Házban történt találkozó előtt

a saját rezidenciájára hívta meg az oroszok Washingtonba látogató vezető tisztségviselőjét, Kirill Dmitrijevet, aki az orosz invázió kezdete óta amerikai szankciók alatt áll.

A helyzetet ismerő személyek szerint ez riadalmat keltett a Fehér Házban és a külügyminisztériumban is, mivel az amerikai tisztviselők általában kerülik, hogy a kifinomult hírszerzési képességekkel rendelkező orosz tisztviselőket vendégül lássák otthonukban. A vacsorát végül átütemezték, és a Fehér Házban tartották meg.

Steve Witkoff Donald Trump régi barátja, aki segített kulcsfontosságú diplomáciai győzelmeket szerezni az elnöknek. A különmegbízott némi támogatásra tett szert a Republikánus Párt Ukrajna-ellenes csoportjának körében, de javaslatai felháborodást váltottak ki más republikánusoknál, akik szerint a kormányzat túl élesen fordult Moszkva felé. A Capitol Hill néhány republikánusát annyira aggasztotta Witkoff Carlsonnal folytatott beszélgetése során kinyilvánított egyértelmű oroszbarát álláspontja, hogy többen panaszt tettek Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadónál és Marco Rubio külügyminiszternél.

Egyes amerikai és európai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy miközben Witkoff Trump stratégiáját követi, az oroszok kihasználják, hogy nincs tapasztalata a tárgyalóasztalnál. „Witkoffnak mennie kell, és Rubiónak kell átvennie a helyét” – olvasható Eric Levine, egy jelentős republikánus adományozó március 26-i levelében, amelyben részletesen bírálta Donald Trump különmegbízottját, amiért az nyilvános dicsérte Putyint.

Európa aggódik

Az Egyesült Államok szövetségesei számára a békemegállapodás irányába tett előrelépés hiánya hozzájárul ahhoz az érzéshez, hogy az Egyesült Államoknak nincs világos terve az ukrajnai háború befejezésére vonatkozóan. Két európai tisztviselő arról beszélt a Reuters-nek, hogy aggasztja őket, hogy az Egyesült Államok nemcsak olyan lépéseket fogad el, amelyek alááshatják Ukrajna jövőjét, hanem Európa saját biztonsági struktúráját is veszélyeztetik.

A névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó európai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy nem érezték úgy, hogy az amerikai fél részéről egyértelműek lennének a végső célok.

A Witkoff és Kellogg közötti gyakori beszélgetések ellenére az amerikai kormányzat nem hozott létre összehangolt Ukrajna-politikát. A szokásos gyakorlattal ellentétben a Nemzetbiztonsági Tanács csak egy vezetői értekezletet tartott – egy olyan találkozót, amelyen az elnök összes nemzetbiztonsági főtanácsadója részt vesz – a kérdéssel kapcsolatban, ami a kormányzaton belül és az európai szövetségesek körében csak nagyobb zűrzavarhoz vezetett a béketárgyalások irányát illetően.

Két magas rangú nyugati diplomata, akik kapcsolatban állnak a kormányzat tagjaival, úgy vélik, hogy Washingtonnak nincs „világos terve” arra vonatkozóan, hogyan lépjen tovább, és mit tegyen, ha Oroszország továbbra is késlekedik. „Néha ellentmondásos dolgokat hallunk a kormányzat különböző részeitől” – mondta az egyik diplomata. „Ez is növeli azt az érzést, hogy itt nincs igazi terv” – tette hozzá.