Ez Szijjártó Péter véleménye Trump vámjairól

Kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Unió vezetésével szemben a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Brüsszelnek tárgyalnia kellett volna Trumppal.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fidesz és a KDNP országjárásának első, mosonmagyaróvári állomásán tartott sajtóértekezleten 2025. március 31-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák. Erről írt a közösségi oldalán a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerint a helyzet az amerikai elnök tegnapi vámbejelentései után egyértelmű: 

A tárcavezető hozzátette: tárgyalni kellett volna az amerikai kormányzattal a vámügyi együttműködésről és le kellett volna csökkenteni az autóipari vámokat az európairól az eddigi amerikai szintre, vagyis 10-ről 2,5 százalékra. 

– zárta gondolatait Szijjártó Péter.

 Donald Trump 25 százalékos vámot vetett ki minden külföldön gyártott autóra. Az többi vámok mértéke pedig országonként különböző, az EU-ból származó termékek esetében 20 százalék.

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerda délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be, egyben nemzetgazdasági válsághelyzetet is hirdetett. Az új intézkedések célja az Egyesült Államok gazdasági versenyképességének védelme. A meghirdetett kölcsönösségi vámtarifák és a további intézkedések célja az amerikai ipar feltámasztása, valamint a kereskedelmi deficit megszüntetése a külföldi partnerekkel szemben. A világ minden országával szemben érvényes minimális alapvám mértéke 10 százalék lesz, de sok országgal szemben egyedi mértékű vámtarifa kerül bevezetésre.

Trump drámai hangvételű beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott járműre, és bejelentette új intézkedését, az úgynevezett kölcsönösségi vámtarifák széleskörű alkalmazását. A Fehér Ház kertjében tett bejelentését Trump az amerikai gazdaság függetlenségi nyilatkozatának nevezte, és kijelentette:

„Ez a nap a felszabadulás napja, amire örökké úgy fogunk emlékezni mint a napra, amikor Amerika sorsát visszavettük a kezünkbe.”

Trump beszéde végeztével, a rendeletek aláírása után hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja, hogy helyreállítsák az amerikai ipar lerombolt becsületét. Az amerikai elnök élesen fogalmazott: „A világ országai évtizedeken keresztül kizsákmányolták Amerikát – ennek most vége.”

Nemzetgazdasági válsághelyzetet hirdettek

Donald Trump az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján kihirdetett nemzetgazdasági szükségállapot keretében jogosulttá vált arra, hogy kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket vezessen be a külgazdasági fenyegetések visszaszorítására. A most életbe lépő rendelet két kulcselemre épül:

Április 5-től: minden országra egységes, 10 százalékos minimáltarifa lép életbe.

Április 9-től: az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi hiányt okozó partnereire egyedi, kölcsönösségi elven alapuló magasabb vámtételek vonatkoznak – sok esetben 20–46 százalék közötti tarifakulccsal.

Ezek az intézkedések határozatlan ideig maradnak érvényben, amíg  az elnök úgy nem dönt, hogy a fenyegetést sikerült enyhíteni vagy elhárítani.

Mit jelent az új fogalom, a kölcsönösségi vám?

A hivatalosan aláírt elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat. A vám minimum mértéke minden ország esetében 10 százalék. Általános szabályként Amerika nagyságrendileg százalékosan a felét veti ki azoknak a vámoknak, amelyet a saját számításaik szerint velük szemben már eleve alkalmaznak a kereskedelmi partnerek.

Trump több esetet is megnevezett az általa tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartott példákra, amelyekre fele akkor mértékű vámokkal reagált.

Kína: eddig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozás volt érvényben az amerikai termékekre → USA válasza: 34 százalékos kölcsönösségi vám

Vietnám: 90 százalékos vám → USA: 46 százalékos kölcsönösségi vám

Japán: 46 százalékos vám → USA: 24 százalékos kölcsönösségi vám

India: 52 százalékos vám → USA: 26 százalékos kölcsönösségi vám

EU: 39 százalékos vám → USA: 20 százalékos kölcsönösségi vám

Minimum vám: minden országgal szemben legalább 10%, akkor is, ha nincs kimagasló akadály.

Emellett a vámellenőrzés során tapasztalt korrupció és kiskapuk megszüntetésére az elnök súlyos büntetéseket ígért: akár 10 év börtönre számíthat, aki „csalással segíti a kiskapukat a vámtarifáknál”.

Néhány példa: a bal oldali oszlopokban az Egyesült Államokkal szemben érvényben lévő vámok értékei, a jobb oldali sárga oszlopokban az USA által most bevezetett új vámok (Fotó: A Fehér Ház/X.com)

Újjászülető ipar és sok ezer milliárd dollárnyi befektetés

Trump büszkén sorolta a vállalatokat, amelyek szerinte már most új gyártósorokat és üzemeket telepítenek az Egyesült Államokba az új tarifarendszer hatására:

Apple: 500 milliárd dollár beruházás.

Nvidia, TSMC, Meta, Oracle, Johnson & Johnson: százmilliárdos nagyságrendű bejelentések.

GM, Honda, Nissan, Hyundai: új autógyárak jönnek.

SoftBank és OpenAI: szintén amerikai nagyberuházásokra készülnek.

Az elnök hozzátette: „Mindenki, aki panaszkodik a vámokra, annak egyszerű a válaszom: építs gyárat Amerikában. Ha itt gyártod a terméket, nulla a vám.”

Az amerikai munkásosztályhoz és a lecsúszó középosztályhoz akart szólni

A beszéd során Trump többször is kitért a szakszervezeti munkások támogatására, és visszatérő szólamként hangsúlyozta, hogy „a demokrata pártot elhagyták a munkások”. A Michigan államból érkezett UAW (Autóipari Dolgozók Szövetsége) tagjai személyesen köszönték meg Trumpnak a vámokat: „Végre valaki, aki értünk beszél” – mondta Brian, az egykori gyári munkás, akit Trump a színpadra is felhívott. Trump beszéde egyszerre volt ünnepi, felpaprikázott és stratégiai távlatokba tekintő. Az autóipartól az elektronikai iparon át a mezőgazdaságig ígéretek és intézkedések egész sorát jelentette be, miközben visszatérő elemként hangoztatta: „Amerika az első – mostantól nem hátrálunk meg.”

Kérdés, hogy a globális gazdaság és Amerika szövetségesei hogyan fogadják ezt az új rendet. Az elemzők szerint a döntés újabb kereskedelmi háborúhoz vezethet, különösen az EU-val és Kínával szemben. Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy bármilyen amerikai vámemelésre arányos választ fognak adni.