Brüsszel újabb hatalmas összegeket utalt át Ukrajnának

Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás harmadik, 3,5 milliárd eurós részletét – erről értesített az X-en közzétett üzenetében a brüsszeli végrehajtó testület szerdán.

A 2024. március elsején hatályba lépett Ukrajna-eszköz összesen 50 milliárd eurós támogatást tesz lehetővé Ukrajna számára a 2024 és 2027 közötti időszakban. Az eszköz keretében az Ukrajnának folyósítani tervezett kifizetéseket az EU az elfogadott reformok végrehajtásától, valamint a megvalósuló beruházásoktól függően folyósítja.

Az eszköz keretében nyújtható pénzügyi támogatás emellett azzal a feltétellel áll rendelkezésre, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja és tiszteletben tartja a hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint szavatolja az emberi jogok tiszteletben tartását.

A pénzügyi támogatás függ továbbá a jogállamiság megerősítésétől, az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartásától, a közigazgatási reform megerősítésétől, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemtől.

Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a most szóban forgó finanszírozás fokozni fogja Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, támogatja közigazgatását, és előmozdítja a fontos hosszú távú reformokat. A szerdai folyósítással az eszköz keretében, annak tavalyi hatálybalépése óta az Ukrajnának nyújtott támogatás hozzávetőlegesen 19,6 milliárd eurót tesz ki.

Közölték továbbá: a kifizetést az tette lehetővé, hogy Ukrajna bizonyította, hogy a legutóbbi, december 9-i kifizetés óta 13 különböző intézkedést hajtott végre sikeresen. Ezek közé tartozik egyebek között a megújuló energia felhasználásának növelését célzó reformok elfogadása, az energiaszabályozók autonómiájának növelése, a határátlépési eljárások egyszerűsítése, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása – beleértve a taposóaknák mezőgazdasági területekről történő eltávolítását -, valamint a stratégiai és létfontosságú nyersanyagok listázásával kapcsolatos munka folytatása.

Az Ukrajna-eszközből származó források harmadik kifizetésével az EU már közel 20 milliárd eurót fog folyósítani a pénzügyi alap tavalyi hatálybalépése óta.

A finanszírozást vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsáthatja rendelkezésre az EU.

Jóváhagyta a német parlament az újabb, hárommilliárd eurós katonai támogatást Ukrajna számára.

A parlament alsóházának költségvetési bizottsága megszavazta a segélyt folyósítását, amelyet a kormány az ország költségvetési helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt korábban hónapokra felfüggesztett – írja az MTI.

A jóváhagyást az tette lehetővé, hogy a parlament pénteken megszavazta az eladósodást fékező rendszer módosítását is, amely a védelmi kiadások esetében enyhíti a költségvetési szigort. Ezt a jogszabályt Friedrich Merz leendő kancellár kezdeményezte.

„Azért tesszük, hogy Ukrajna megvédhesse a függetlenségét és a szuverenitását” – mondta a héten a segély kapcsán Olaf Scholz leköszönő kancellár.

A hárommilliárd eurón kívül a 2025. évi költségvetésben még négymilliárd eurót irányoztak elő Ukrajna számára, azaz

Kijev összesen 7 milliárd eurós német támogatásra számíthat.

A német kormány szerint Kijev ebből azonnal rendelkezésre álló lőszereket és más, egy vagy két éven belül szállítható fegyvereket vásárolhat, egyebek mellett Iris T légvédelmi rendszereket.

A Bundestag költségvetési bizottsága további 8,25 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára a 2026-2029-es időszakra.

Az ukrajnai háború kezdete óta Németország több mint 28 milliárd euró értékű katonai felszerelést szállított Kijevnek a kormány szerint.

Miközben Oroszország tartja magát az energetikai létesítmények támadására vonatkozó moratóriumhoz, Ukrajna „továbbra is napi rendszerességgel mér csapásokat” ilyen orosz objektumokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Peszkov szerint Kijev még mindig nem csatlakozott a moratóriumhoz, amire Moszkva felhívta az amerikaiak figyelmét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok erre nem reagált.

Megismételte, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott a béketárgyalásokra.

„Az a tény, hogy Oroszország az amerikai féllel egyetértésben közölte, hogy csatlakozik az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni támadások ideiglenes moratóriumához, a legbeszédesebb bizonyíték erre” – nyilatkozott.

Mint fogalmazott, a Kreml úgy látja, hogy „a kijevi rezsim abszolút nem hajlandó ugyanerre az útra lépni”.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy

Oroszország továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, és „türelmesen tudatja velük a dolgok valós állapotát és azt, hogy Kijev nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit tegyen a béke érdekében”.

Közölte, hogy a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium kikötőhelyeinek ideiglenes üzemen kívül helyezése az ukrán csapások okozta „gigantikus károkkal” függ össze.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is azt mondta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna folytatja az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. Szerinte ezt abban a reményben teszi, hogy ugyanúgy félre tudja vezetni Washingtont, mint az előző elnök idején.

Ezzel szerinte az ukrán vezetés tiszteletlenséget mutat Donald Trump amerikai elnökkel és a Fehér Ház vezetésével szemben, semmibe véve, hogy Washington mennyire van tisztában a kialakult helyzettel.

Az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az ukrán fél a moratórium bejelentése óta szisztematikusan támadja az orosz energetikai létesítményeket, közölte, hogy az ukrán hadsereg szerdán, közép-európai idő szerint 2 óra 11 perckor a Kurszk megyei Kljukva település közelében dróntámadást intézett egy 110 kilovoltos alállomás ellen, aminek következtében egy transzformátor lekapcsolódott, és több mint 1200 háztartási fogyasztó maradt áram nélkül.

3 óra 14-perckor a Kurszkenergo egy másik létesítményét, egy erőművet értek tüzérségi találatok, amelyek következtében megszakadt egy 6 kilovoltos vezeték, ami több mint 300 háztartási fogyasztó áramellátását zavarta meg.

Peszkov arra is kitért, hogy egyelőre nincs egyértelmű egyetértés Putyin és Trump találkozójának időpontjáról,

de az orosz-amerikai kapcsolattartás különböző szinteken és különböző csatornákon keresztül folytatódik. Leszögezte, hogy Trump tervezett májusi szaúd-arábiai látogatásának „semmi köze Putyinhoz”, akinek „egyelőre nincsenek ilyen tervei”.

A CNN amerikai televízió vonatkozó értesülésére reagálva a szóvivő lehetségesnek nevezte, hogy Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója hamarosan Washingtonba utazik.

Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén vagyonalap vezetője és Vlagyimir Putyin különleges gazdasági megbízottja a hírek szerint Washingtonba utazik, hogy Donald Trump amerikai elnök embereivel tárgyaljon. A találkozó, amely az Egyesült Államok és Oroszország közti kapcsolatok helyreállításáról szól, az első magas szintű orosz–amerikai megbeszélés az Egyesült Államok területén azóta, hogy kitört az orosz–ukrán háború.

Az orosz és amerikai tárgyalások egyik kulcsfontosságú szereplője, Kirill Dmitrijev a hírek szerint ezen a héten Washingtonba utazik, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízottal tárgyaljon. Dmitrijev, aki Putyin megbízottjaként dolgozik a nemzetközi befektetési és gazdasági kapcsolatok fejlesztésén, az orosz kormány egyik legfontosabb küldöttje a jelenlegi amerikai–orosz diplomáciai viszonyban – írja a Reuters. 

A találkozó hírét először a CNN jelentette be, amelynek több amerikai kormányzati forrás számolt be a látogatásról. Közlésük szerint

az egyeztetés célja az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok erősítése, valamint hogy megtárgyalják a folyamatban lévő ukrajnai háború befejezésének lehetőségeit.

A CNN beszámolója szerint az amerikai kormányzat ideiglenesen felfüggesztette a Kirill Dmitrijevvel szemben bevezetett szankciókat is a látogatás érdekében.

Dmitrijev egy bejegyzésben reagált a hírekre az X platformon. A washingtoni tárgyalás híréről azt írta: „Talán. Az Egyesült Államok és Oroszország párbeszédével szembeni ellenállás valódi, mivel beágyazott érdekek és régi narratívák vezérlik. De mi van, ha a javuló kapcsolatok pontosan azt jelentik, amire a világnak szüksége van a tartós biztonság és béke érdekében?” A Fehér Ház és az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem kommentálta az ügyet a sajtó megkeresésére, ahogy a washingtoni orosz nagykövetség sem.

Dmitrijev látogatása azonban egybeesik azzal, hogy Trump nemrég jelezte: hamarosan találkozni akar Putyinnal a két ország kapcsolatai helyreállításának érdekében.

Az amerikai elnök többször is hangot adott csalódásának az ukrajnai béketárgyalások lassúsága miatt, és egy alkalommal kifejezte, hogy „mérges” Putyinra a folyamat elhúzódása miatt. Dmitrijev washingtoni útja segíthet enyhíteni a feszültséget, és előmozdíthatja a békefolyamatot.

Moszkva, amelyet az ukrajnai invázió miatt szankciók sújtanak, Trump pozitív kapcsolati szándékait kihasználva próbálja újra bevonni a nemzetközi befektetőket a gazdaság diverzifikálása érdekében. Dmitrijev – aki az orosz elit Amerikát egyik legjobban ismerő tagjának számít – nemrégiben elárulta, hogy az Egyesült Államokkal már folynak tárgyalások egy ritkaföldfém-projekt kapcsán.

Vlagyimir Putyin februárban jelezte először, hogy az Egyesült Államok érdeklődhet az orosz ritkaföldfém-lelőhelyek feltárása iránt, hiszen Oroszország a világ ötödik legnagyobb tartalékaival rendelkezik ezekből a katonai és technológiai szempontból kulcsfontosságú fémekből.

Emellett Dmitrijev rámutatott arra is, hogy Moszkva igyekszik befektetőket bevonni az északi sarkkör fejlesztésébe, amelyet Putyin kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalként kezel. Az északi-tengeri útvonal fejlesztésére az orosz kormány különös figyelmet fordít, mivel az ország a nyugati szankciók miatt áttereli kereskedelmét Európából Ázsiába.

Az  északi sarkkör nemzetközi jelentősége Trump korábbi kijelentései óta is nőtt, mivel a volt amerikai elnök többször is hangot adott annak, hogy meg akarja vásárolni Grönlandot.

Dmitrijev látogatása tehát nemcsak a két ország diplomáciai kapcsolatainak alakulása szempontjából lehet kulcsfontosságú, hanem a geopolitikai játszmák terén is komoly hatással bírhat.