Az oroszok szerint így érhet véget azonnal a háború

Interjút adott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak, amiben az orosz-ukrán háború lezárásáról, a szankciók feloldásáról egy Trump-Putyin találkozó lehetőségéről kérdezték.

Dmitrij Peszkov az interjú elején elmondta, a húsvéti tűzszünet elrendelését követően az orosz hadsereg tartotta magát Putyin parancsaihoz, szerinte az ukránok sértették meg folyamatosan a fegyvernyugvást. „Ukrajna vagy nem akarja tiszteletben tartani ezt a tűzszünetet, vagy nem képes rá” – mondta arra utalva, hogy szerinte a különböző nacionalista egységek irányítása az ukrán hadseregen belül jelentős energiákat emészt fel a kijevi hadvezetés részéről, ezért nem képesek a háborús helyzet minden területére megfelelő mértékben koncentrálni.

„Európában még mindig nem értették meg, kik ezek az emberek! […] Európa, beleértve Németországot is, szemet huny egy olyan rendszer létezése felett, ahol nácipárti elemek befolyást gyakorolnak a jelenlegi kormányra”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov.

Az orosz védelmi minisztérium szerint ukrán katonai alakulatok voltak a célpontok, ugyanakkor több polgári áldozattal is jártak a támadások, Peszkov ezzel a felvetéssel kapcsolatban arról beszélt: egy polgári áldozat sem lett volna akkor, ha 2014-ben nem robban ki polgárháború. Azt is mondta, az orosz hadsereg kizárólag katonai célpontokat támad, sohasem polgáriakat. „Zelenszkijt azzal az ígérettel választották elnökké, hogy megállítja ezt a polgárháborút. Megtette ezt? Nem. Éppen ellenkezőleg, úgy döntött, hogy Európát és Amerikát is belerángatja a háborúba” – mondta.

Trump tűzszüneti ajánlatával kapcsolatban arról beszélt, Putyin támogatja az amerikai elképzelést, ugyanakkor konkrét részleteket kell ezzel kapcsolatban még megbeszélni. Kifejtette, a frontvonalon jelenleg Oroszországnak dolgozik az idő, ahol kezdeményező szerepben van. 2022 februárja előtt, amikor Putyin tárgyalásokat javasolt, békésen akartuk rendezni a helyzetet… Ma békéről beszélünk az amerikaiakkal, de az európaiak háborút követelnek! – mondta.

„Mi el akarjuk érni a céljainkat. Békésen vagy katonailag, de el fogjuk érni őket”

– jelentette ki.

Nem lehet Ukrajna biztonságáról beszélni Oroszország rovására

Oroszország céljaival kapcsolatban arról beszélt, Ukrajna NATO-tagságát azért tartják elfogadhatatlannak, mivel egy gyakorlatilag zéró összegű játszmáról lehet itt beszélni: szerinte csak úgy lehet garantálni Ukrajna biztonságát, hogy ezzel megsértik Oroszország biztonságát.

Ezért Dmitrij Peszkov szerint Ukrajnának semleges státuszra és a Moszkva által ellenőrzött területek feletti orosz fennhatóság elismerésére van szüksége. Hozzátette:

„az ukrán hadseregnek le kell tennie a fegyvert és vissza kell vonulnia”

– jelentette ki, majd úgy folytatta: ha ezt megteszik, „a katonai műveletek azonnal megszűnnek”.  Zelenszkij esetleges távozásával kapcsolatban arról beszélt az orosz elnöki szóvivő: nem feltétel, de ajánlott új választásokat tartani Ukrajnában, mivel ha Zelenszkij – akinek 2024-ben lejár a mandátuma – írja alá a békemegállapodást, akkor szerinte fennállhat a veszélye annak, hogy lesznek olyanok, akik megkérdőjelezhetik annak legitimitását és újrakezdődhet a háború.

A korábbi béketörekvések kudarcával kapcsolatban felidézte a 2022-es isztambuli megbeszélést, amelyen sikerült megállapodni egy lehetséges békeszerződésről, azonban az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson lebeszélte Kijevet a megállapodásról. Ha annak idején sikerült volna megállapodni, sok dolog máshogy alakult volna, azonban nem ez a helyzet, ezért Peszkov szerint most Ukrajna kénytelen elfogadni ezt az „új valóságot”.

Azzal kapcsolatban, miszerint Moszkva garantálja-e, hogy amennyiben teljesülnek a feltételei Ukrajnában, nem fogja megtámadni a balti államokat, Dmitrij Peszkov kijelentette:

Oroszországnak nincsenek területi követelései a Baltikumban.

Fontos különbség szerinte Ukrajnához képest, hogy ezekben az országokban nincs polgárháborús helyzet, amiben az orosz kisebbséget szisztematikusan kiírtják. Azonban felhívta a figyelmet az orosz kisebbséget ért jogfosztásokra a nyelvhasználat és a vallásgyakorlás terén, amire Brüsszelnek is oda kell figyelnie. Ezenfelül elfogadják és tiszteletben tartják Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz, ugyanakkor az ide telepített nyugati fegyverrendszerek jelenlétére Moszkvának is arányos reakcióval kell válaszolnia saját nemzetbiztonsága garantálása érdekében.

A szankciók kétélű kardok, Oroszország pedig megerősödött azok hatására szerinte

Különösen érdekes volt, ahogy az Oroszország elleni szankciókról beszélt a Kreml szóvivője. Sokan azt várják, hogy Oroszország engedményeket tenne azért, hogy a nyugati büntetőintézkedéseket feloldják. Dmitrij Peszkov ezzel szemben arról beszélt az őt kérdező újságírónak: „ha találkozott volna az orosz üzleti élet képviselőivel, akkor tudná, hogy bármit hajlandóak megtenni azért, hogy a szankciókat ne oldják fel” – mondta, majd kifejtette: amikor a külföldi vállalatok elhagyták Oroszországot, sok piaci rés megüresedett, amelyeket orosz vállalkozók töltöttek be azáltal, hogy befektettek és újraindították a termelést.

„Miért akarnák, hogy a külföldiek visszatérjenek? Épp ellenkezőleg, nem akarják, hogy bárki is visszajöjjön!”

– jelentette ki Peszkov arra célozva ezzel, hogy – ezen a téren megerősítve azokat, akik erre korábban már figyelmeztettek – az amerikai és európai uniós szankciók nemhogy meggyengítették, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítették Oroszországot.

„A szankciók mindig kétélű kardot jelentenek. Nekünk ártanak, de azoknak is ártanak, akik bevezették őket” – mondta. Peszkov szerint megkezdődött a deindusztrializáció, azonban ez nem jelenti azt, hogy az oroszokkal való kereskedelem megszűnése egyformán érintené valamennyi európai országot különösen akkor, ha az energiáról van szó. Franciaország az atomenergiával megmutatta, hogy képes hosszú távon gondolkodni; Németország viszont bezárta az összes atomreaktorát, és a német autóipar sincs olyan állapotban, mint korábban.

Egész Európa a Biden-adminisztrációnak dolgozott

Európa szerepéről és a „Tettre készek Koalíciójáról” is szó esett az interjúban, Peszkov szerint a brit-francia szövetség léte csupán részletkérdés, Európával pedig nincs miről megállapodni, mivel egyrészt a háború folytatását akarja, másrészt mert nem tekinthető szuverén világpolitikai szereplőnek, a nagy kérdésekben úgyis mindig Washingtoné az utolsó szó. „Európa a saját érdekei ellenére nem dolgozott velünk együtt az energiaügyben. Az európai vállalatok elvesztették oroszországi eszközeik nagy részét, és elkezdtek pénzt veszíteni.”

„Ez nem gazdasági, hanem politikai döntés”

– jelentette ki arra utalva ezzel, hogy az Unió magatartása olyan jeleket mutatott, mintha – ahogy Peszkov fogalmazott – eddig „egész Európa a Biden-adminisztrációnak dolgozott volna.” Ezenfelül Európa és a kollektív Nyugat folyamatosan a demokráciából akarta leckéztetni Oroszországot, miközben korrupciós és hasonló botrányok, valamint antidemokratikusnak tekinthető jogi esetek ezekben az országokban is vannak, Dmitrij Peszkov példaként hozta fel erre Dominique Strauss-Kahn botránya mellett a Marine Le Pen elleni eljárást is.

Egy Trump-Putyin találkozónak akkor van értelme, ha eredményekkel zárul

Az interjú végén szóba került Vlagyimir Putyin viszonya más világvezetőkkel, elsősorban Emmanuel Macronnal és Donald Trumppal. Dmitrij Peszkov elmondta:

Emmanuel Macronhoz nagy reményeket fűztek, de benne csalódtak, Donald Trumpot viszont erős embernek tartják.

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy milyen feltételek mellett kellene találkoznia Putyinnak és Trumpnak, Peszkov azt mondta: termékeny találkozónak kell lennie.