Az oroszok szerint ezek az ukránok idei veszteségei

Az ukrán hadsereg csak idén csaknem két és fél ezer harckocsit és páncélozott járművet veszített, az orosz adatok alapján. Hatalmasak a veszteségek a háború kezdete óta.

Illusztráció Az ukrán hadsereg katonái Fotó: Philippe Desmazes Forrás: AFP

Hirdetés

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feliratkozom a hírlevélre

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) az idei év első három hónapjában közel 2500 harckocsit és más páncélozott járművet veszített, számolta ki a RIA Novosztyi a védelmi minisztérium jelentései alapján.

A minisztérium szerint januártól áprilisig Ukrajna elvesztett:

• 2495 harckocsit és más páncélozott járművet;
• 10 repülőgépet;
• 10 200 drónt;
• 11 légvédelmi rakétarendszert;
• 29 többszörös rakétavetőt;
• 3032 tábori tüzérségi és aknavetős löveget
• 3887 darab speciális katonai járművet.

Az orosz Védelmi Minisztérium összesített adatai szerint az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta megsemmisítettek:

• 660 ukrán repülőgépet és 283 helikoptert;
• 49 247 pilóta nélküli repülőgépet;
• 601 légvédelmi rakétarendszert;
• 22 622 harckocsit és egyéb páncélozott járművet; 
  1533 többszörös rakétavetőt;
• 23 152 tábori tüzérségi és aknavető ágyút;
• 33 572 darab speciális katonai jármű.

A közzétett veszteségekről az orosz hírügynökség írt.

Megérkeztek a friss ukrajnai hadijelentések: szerdára virradóan elsősorban az ország keleti és déli részére csapott le Oroszország. A legnagyobb károkat a Donyecki terület szenvedte el, ahol többen meghaltak, valamint az energetikai infrastruktúra is megrongálódott, így négyezer ember maradt áram nélkül.

Egynapos szünetet követően Oroszország szerdára virradóan 74 Sahíd típusú kamikaze drónnal és különböző típusú megtévesztő drónokkal támadta Ukrajnát, miközben az ország számos részét légibombákkal vették célba. Az ukrán légierő 41 drónt lelőtt, emellett 20 úgynevezett megtévesztő drón negatív következmények nélkül eltűnt a radarokról– számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz dróntámadás elsősorban a Harkivi, a Donyeck és az Odesszai területet érintette. Az ukrán légierő szerint az oroszországi Millerovo és Primorszk-Ahtarszk városok irányából, valamint a megszállás alatt álló Krím félszigeten lévő Csauda-foktól indítottak a drónokat. A légitámadást az ukrán fegyveres erők légiereje, légvédelmi rakétacsapatai, elektronikai hadviselési egységei és mobil tűzcsoportjai verték vissza.

Különösen nagy nyomás alá helyezték az oroszok a kelet-ukrajnai Donyecki területet. Az orosz csapatok 14 alkalommal csaptak le a kelet-ukrajnai régióra, amelynek következtében két ember meghalt, két másik személy megsebesült, lakóépületek és adminisztratív épületek rongálódtak meg, valamint az infrastruktúra is károkat szenvedett el.

A régión belül, a Pokrovszki járásban Krasznij Liman, Pokrovszk, Rodinszke és Bilicke nevű települések kerültek orosz támadás alá. Két ember meghalt, egy másik megsebesült, több tucat ház és egy kollégium pedig megrongálódott. A Kramatorszki járás sem úszta meg az éjszakát, ugyanis Limanban, Illinyivkában, Druzskivkában és Kosztyantinyivkában lakóházakat, villanyvezetékeket és egy gázvezetéket rongáltak meg az orosz csapások, amelyek következtében egy ember meg is sérült Illinyivkában. A Bahmuti járásban Sziverszk és Szerebrjanka érintett a támadásban, a két településen összesen 18 ház rongálódott meg.

A folyamatos támadások ellenére azonban folytatódik a régióban a civilek evakuálása. Az elmúlt nap folyamán 140 embert evakuáltak a frontvonalból, köztük 28 gyermeket.

A dél-ukrajnai Herszon is súlyos támadást szenvedett el. Az orosz erők drón segítségével dobtak le robbanóanyagot a város Dnyiprovszkij kerületére, melynek következtében megsérült egy 35 és egy 33 éves férfi. A Herszoni terület katonai közigazgatásának tájékoztatása szerint a támadás reggel 9 órakor következett be. A két férfi robbanás okozta sérüléseket szenvedett a végtagjaikon. Jelenleg kórházban vannak, ahol megkapják a szükséges orvosi ellátást, így életük nincs veszélyben.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy az  orosz hadsereg közel 50 irányított légibombát dobott le a Szumi területre, ráadásul a megállapodás ellenére Ukrajna energetikai infrastruktúráját sem kímélték.

„Az orosz légicsapások folytatódnak – csak a mi Szumi területünk ellen, csupán tegnaptól ma reggelig közel 50 irányított bombát vetettek be az oroszok”

– fogalmazott az államfő.

Zelenszkij szerint az orosz csapások az energetikai infrastruktúrát célozták meg: a Szumi területen egy támadó drón egy elosztóállomást talált el, a Dnyipropetrovszki területen lévő Nyikopolban pedig tüzérségi lövedékek rongáltak meg egy villanyvezetéket, ami miatt csaknem 4000 fogyasztó maradt áram nélkül. Az elnök hangsúlyozta, hogy ezek a támadások azt mutatják, hogy Moszkva semmibe veszi a nemzetközi partnerek diplomáciai erőfeszítéseit.

„Putyin még részleges tűzszünetet sem akar biztosítani. Új és kézzelfogható nyomásgyakorlásra van szükség Oroszországgal szemben, hogy ez a háború befejeződjön”

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki megerősítette, hogy Ukrajna kész együttműködni partnereivel Amerikában, Európában és a világban a tisztességes és tartós béke elérésének érdekében.

Miközben Oroszország tartja magát az energetikai létesítmények támadására vonatkozó moratóriumhoz, Ukrajna „továbbra is napi rendszerességgel mér csapásokat” ilyen orosz objektumokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Peszkov szerint Kijev még mindig nem csatlakozott a moratóriumhoz, amire Moszkva felhívta az amerikaiak figyelmét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok erre nem reagált.

Megismételte, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott a béketárgyalásokra.

„Az a tény, hogy Oroszország az amerikai féllel egyetértésben közölte, hogy csatlakozik az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni támadások ideiglenes moratóriumához, a legbeszédesebb bizonyíték erre” – nyilatkozott.

Mint fogalmazott, a Kreml úgy látja, hogy „a kijevi rezsim abszolút nem hajlandó ugyanerre az útra lépni”.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy

Oroszország továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, és „türelmesen tudatja velük a dolgok valós állapotát és azt, hogy Kijev nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit tegyen a béke érdekében”.

Közölte, hogy a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium kikötőhelyeinek ideiglenes üzemen kívül helyezése az ukrán csapások okozta „gigantikus károkkal” függ össze.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is azt mondta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna folytatja az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. Szerinte ezt abban a reményben teszi, hogy ugyanúgy félre tudja vezetni Washingtont, mint az előző elnök idején.

Ezzel szerinte az ukrán vezetés tiszteletlenséget mutat Donald Trump amerikai elnökkel és a Fehér Ház vezetésével szemben, semmibe véve, hogy Washington mennyire van tisztában a kialakult helyzettel.

Az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az ukrán fél a moratórium bejelentése óta szisztematikusan támadja az orosz energetikai létesítményeket, közölte, hogy az ukrán hadsereg szerdán, közép-európai idő szerint 2 óra 11 perckor a Kurszk megyei Kljukva település közelében dróntámadást intézett egy 110 kilovoltos alállomás ellen, aminek következtében egy transzformátor lekapcsolódott, és több mint 1200 háztartási fogyasztó maradt áram nélkül.

3 óra 14-perckor a Kurszkenergo egy másik létesítményét, egy erőművet értek tüzérségi találatok, amelyek következtében megszakadt egy 6 kilovoltos vezeték, ami több mint 300 háztartási fogyasztó áramellátását zavarta meg.

Peszkov arra is kitért, hogy egyelőre nincs egyértelmű egyetértés Putyin és Trump találkozójának időpontjáról,

de az orosz-amerikai kapcsolattartás különböző szinteken és különböző csatornákon keresztül folytatódik. Leszögezte, hogy Trump tervezett májusi szaúd-arábiai látogatásának „semmi köze Putyinhoz”, akinek „egyelőre nincsenek ilyen tervei”.

A CNN amerikai televízió vonatkozó értesülésére reagálva a szóvivő lehetségesnek nevezte, hogy Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója hamarosan Washingtonba utazik.