Az amerikai vámokról tárgyalnak ma az EU miniszterek

Az amerikai és kínai kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az európai uniós tagállamok kormányai hétfőn Luxembourgban, miután az elmúlt évek elhibázott brüsszeli politikája nyomán rendkívül leromlott a blokk versenyképessége – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az EU-s külkereskedelmi tanácsülést megelőzően arról írt a Facebookon, hogy a közösség korábban komoly tényező volt a világgazdaságban és a világkereskedelemben, azonban az elmúlt évek „alkalmatlan brüsszeli biztonság- és gazdaságpolitikája” miatt drámaian bezuhant a versenyképessége.

„A gazdasági kérdések teljesen felesleges átpolitizálásával Brüsszel nehéz helyzetbe hozta az európai vállalatokat” – húzta alá.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett – és az európai autógyárak által ellenzett – vámok után képtelen volt felépíteni egy normális vámügyi együttműködést az Egyesült Államokkal.

„Pedig nem (volt) bonyolult a képlet: a két kontinentális gazdaság gerincét alkotó autóipart sújtó vámokat csökkenteni kellett volna, és akkor mindenki jól járhatott volna” – hangsúlyozta.

„Az Európai Bizottság azonban ezt is elhibázta. S ma a külgazdasági miniszterek EU-s tanácsülésén valakinek választ kell adnia: hogy fordulhatott ez elő (megint)?” – tette hozzá.

Donald Trump vámcsapásai meglepték és megosztották az Európai Uniót, amely egyelőre tanácstalan, még a válaszlépéseken tanakodik. Miközben Brüsszel Washingtonnal harcol, egyre nagyobb problémát jelent számára Magyarország vétópolitikája is. A Financial Times értesülései szerint az unió most egyszerre akar kívül és belül is gazdasági háborút vívni, Magyarország lefegyverzésére pedig az alapszerződések elvét semmibe vevő piszkos jogi trükkök használatára is készen áll.

Donald Trump visszatérése az amerikai politikai porondra nem csupán az Egyesült Államokban vetett nagy hullámokat, hanem olyan gazdasági viharokat is gerjesztett, amelyek messze kihatnak az óceánok túlsó felére is. Az Egyesült Államok volt és jelenlegi elnöke újabb vámcsapásokkal sújtotta az Európai Uniót, miközben Brüsszel még mindig éppen csak az első pofonokból próbál talpra állni.

Az elmúlt hónapban három egymást követő vámbejelentés érkezett Washingtonból, legutóbb egy 20 százalékos vám az EU szinte minden exporttermékére. Mindez kiegészíti a már érvényben lévő 25 százalékos ágazati vámokat, amelyek az acélra, alumíniumra és a gépjárművekre vonatkoznak. Az Európai Bizottság eddig mindössze 26 milliárd eurónyi amerikai termék megvámolását helyezte kilátásba válaszként – ez elenyésző a több mint 350 millió eurós uniós árucsoporttal szemben, amit már most érintenek az amerikai intézkedések.

A tagállamok közötti egység hiánya tovább nehezíti a válaszlépések összehangolását.

Franciaország, Olaszország és Írország például azt szeretné, ha a bourbon whisky lekerülne a megtorló vámlistáról, mivel attól tartanak, Trump viszonzásul 200 százalékos adóval sújtaná az európai borokat és szeszes italokat.

Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere szerint ez öngól lenne:

„Sokkal több alkoholt exportálunk az USA-ba, mint amennyit importálunk – ez egy önsorsrontó szankció lenne.”

Tajani a Ducati és a Moto Guzzi motorok, valamint ékszerek és drágakövek védelmét is sürgette, és inkább a vámok kölcsönös eltörlését preferálná egy átfogó egyezmény formájában. A brüsszeli tárgyalások azonban eddig vajmi kevés előrelépést hoztak. Egy uniós diplomata szerint az amerikai kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick, akivel az EU képviselői egyeztetnek, nem bír tényleges befolyással.

„Úgy tűnik, Peter Navarro a vámstratégiák igazi megalkotója – de ő nem tárgyalófél” – osztotta meg egy uniós diplomata.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön úgy fogalmazott, hogy az EU készen áll a válaszcsapásra, ugyanakkor nyitott a tárgyalásokra is, ha Washington hajlandó enyhíteni saját, nem vám jellegű korlátozásain. Brüsszel csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az alku nem egyoldalú.

Peter Navarro, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi és gyártáspolitikai főtanácsadója állhat a mostani vámpolitika mögött (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A válaszlépések módosított listáját hétfőn küldik meg a tagállamoknak, a szavazás pedig jövő héten várható. A döntés április 15-én lépne hatályba, és egy hónap múlva válna alkalmazhatóvá. Eközben az uniós ipar is megérzi a feszültség hatását. Azonnal megnőtt a légi árufuvarozás költsége az Egyesült Államokba, mivel a vállalatok igyekeznek még a tarifák előtt átküldeni termékeiket.

Innovatív jogi megoldásokkal fáradoznak Magyarország kiiktatásán

Mindeközben Brüsszel egy másik, belső fronton is küzdelmet vív a magyar vétópolitikával szemben. Antti Hakkanen finn védelmi miniszter a Financial Timesnak adott interjúban sürgette az Európai Bizottságot, hogy találjon jogilag innovatív megoldásokat Magyarország megkerülésére az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében.

Magyarország az utóbbi időben egyre jobban ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, sőt, megvétózott több Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot is. Júliusban veszélybe kerülhet 190 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyon európai felügyelete is, ha Budapest nem járul hozzá a szankciók meghosszabbításához.

„Minden EU-tagállam külön is lépéseket tesz Ukrajna támogatására – ez biztató. De Magyarország problémát jelent. A bizottság jogászai már sokszor bizonyították leleményességüket, most ismét szükség van rájuk” – mondta Hakkanen.

Az Európai Unió attól tart, hogy egy előnytelen béke következtében túl hamar feloldhatják a szankciókat, és Oroszország ismét jelentős energiabevételekhez juthat, ami gyorsíthatja fegyverkezését – ez pedig egész Európát fenyegeti.

Az unió tehát két frontról vívja gazdasági háborúját. Kívül Trump vámtarifáit kell legyőznie, belülről pedig Magyarországot akarja megtörni. A tét nem kisebb, mint Európa gazdasági jövőjének sorsa.

A Matteo Salvini vezette olasz Liga szombati konferenciáján beszélt arról Elon Musk, hogy ideális esetben nulla százalékos vámoknak kellene lennie Európa és az Egyesült Államok között, az uniós országoknak pedig csatlakoznia kellene egy észak-amerikai–európai szabadkereskedelmi övezethez.

Videóskapcsolással jelentkezett be Elon Musk dél-afrikai születésű amerikai üzletember a Matteo Salvini vezette olasz Liga szombati konferenciáján, amelyen arról beszélt, hogy nulla százalékos vámokra lenne szükség Európa és az Egyesült Államok között, valamint az uniós országoknak csatlakoznia kellene egy Washington vezette szabadkereskedelmi övezethez – írja a Reuters.

Az amerikai kormányzati kiadási politikáért felelős Tesla-vezér és X-tulajdonos egyúttal többször is támogatását fejezte ki az európai jobboldali pártok iránt, valamint azt mondta: reméli, hogy nagyobb mozgásszabadságot tapasztalhat majd Európa és az Egyesült Államok között.

„Remélem, egyetértés születik abban, hogy Európának és az Egyesült Államoknak ideális esetben nulla vámtarifa-helyzetbe kellene lépnie, létrehozva ezzel egy tényleges szabadkereskedelmi övezetet Európa és Észak-Amerika között”

– fejtette ki Elon Musk.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint a világ az eddig ismert formájában megszűnt, először védelmi és nemzetbiztonsági, majd világgazdasági és kereskedelmi értelemben egyaránt.

Starmer a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy az új világot nem meghatározott szabályok, hanem alkuk és szövetségi rendszerek irányítják.

A minap bejelentett amerikai vámokról szólva a munkáspárti brit kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a kereskedelmi háborúknak nincs győztesük, viszont átütő erejű hatást gyakorolhatnak Nagy-Britanniára és az egész világra.

Starmer leszögezte: jóllehet folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal egy gazdasági megállapodásról, ő csak olyan egyezményt lesz hajlandó aláírni, amely megfelel a brit üzleti szektor és a brit dolgozók érdekeinek.

Hozzátette: „Továbbra is kiáll a szabad és nyitott kereskedelmi kapcsolatok mellett, mivel „súlyos hiba lenne, ha hátat fordítanánk” ennek a koncepciónak.”

Az amerikai vámokkal szembeni esetleges brit ellenintézkedésekről Keir Starmer azt írta, hogy „minden lehetőség nyitva áll”.

Donald Trump amerikai elnök a minap új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletet írt alá, amelynek alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be. A teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos -, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.

Az importált járművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

Trump bejelentése után a brit üzleti és kereskedelmi minisztérium 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre a brit kormány a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki, ha nem sikerül kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni Washingtonnal.

A listán lévő több tízezer amerikai termék az Egyesült Államoktól vásárolt teljes brit import 27 százalékát teszi ki.

Keir Starmer a hétvégén több szövetséges ország vezetőivel – köztük Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz kormányfővel – tartott telefonos egyeztetéseket az amerikai vámintézkedésekről.

Ezeken a megbeszéléseken a brit miniszterelnök a Downing Street beszámolója szerint leszögezte, hogy London válaszlépéseit a brit nemzeti érdekek diktálják majd, de hangsúlyozta azt is, hogy a brit kormány nyugodt ütemben folytatja e lépések előkészítését, és nem hoz rohanvást megtorló intézkedéseket.

×