Az orosz ellenőrzés alatt álló területek Kijev általi átengedése konfrontációhoz vezethet az ukránok között – mondta Konsztantyin Bondarenko ukrán politológus a Politéka csatorna műsorában.

A szakértő szerint a határokat érintő kérdés lesz a legnehezebb Ukrajna számára a konfliktusrendezés kapcsán – írta meg a ria.ru.

„Ha a következő elnök aláír egy bizonyos békeszerződést, amellyel elismeri az új határt, akkor ennek megfelelően úgy gondolom, hogy ez nagyon komoly belső konfrontációhoz vezethet Ukrajnán belül, egészen bizonyos lázadásig és konfrontációig a régiók és a politikai pártok között” – mondta.

Korábban a Wall Street Journal forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok azt mondta Kijevnek, hogy engedményeket vár tőle, beleértve a NATO- csatlakozás elutasítását az ukrán válság megoldása érdekében. Washington is elismerheti a Krím-félszigetet orosznak, és azt is javasolja, hogy a Zaporizzsja Atomerőmű (ZNPP) feletti irányítást átadják az Egyesült Államoknak.

Márciusban Steven Witkoff amerikai elnök különmegbízottja azt mondta Tucker Carlson amerikai újságírónak, hogy az új orosz régiók megvitatásának központi kérdése továbbra is a nemzetközi közösség, Ukrajna általi elismerése, valamint „Volodimir Zelenszkij képessége a politikai túlélésre, ha ezt elismeri”.

Dmytro Kuleba volt ukrán külügyminiszter februárban azt mondta, hogy aki aláír egy, a területekről való lemondásról szóló megállapodást, azt fizikailag vagy politikailag megölhetik.

A kijevi kormány feje pedig Piers Morgan brit újságírónak adott interjújában elismerte, hogy Ukrajna nem tudja visszaszerezni a katonai akció során elvesztett összes területet, de le sem mondhat róla hiszen nem veszíthette el „emberek millióit egy olyan eredményért, ami meg sem valósul”.

Ismételten szóba került az Oroszország elleni szankciók feloldása és a Krím-félsziget feletti orosz ellenőrzés elismerésének lehetősége. A legfrissebb sajtóértesülések ugyanazon a napon jelentek meg, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter felvetette az amerikai békemisszió befejezését, ha napokon belül nem sikerül eredményeket felmutatni a megállapodással kapcsolatban.

Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását – írja a Bloomberg. Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.

A Bloomberg ugyanazon a napon írt erről, amikor Marco Rubio arról beszélt, az Egyesült Államok lezárhatja a békemissziót, ha napokon belül nem sikerül megállapodásra jutni a tervezett megállapodással kapcsolatban. Rubio ugyanakkor arról is beszélt: reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet az Egyesült Államoknak abban, hogy tárgyalásokon kialakult patthelyzetet feloldják. Bloomberg viszont megjegyzi, a szankciók feloldása több olyan ország számára is problémás lehet, amelyek elkötelezettek a háború folytatásában.

Az amerikai külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát követően JD Vance amerikai alelnök ugyanakkor arról beszélt, „optimista” a háború lezárásával kapcsolatban. A lap hozzáteszi, a legújabb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozókon osztották meg az amerikaiak az európai vezetőkkel.

A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt:

„Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést – azt hiszem, mindkét oldalról látom”

– mondta a Sky News szerint Trump.

A hírügynökség szerint így nézne ki az amerikai tűzszüneti terv

A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették,

a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.

Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az euróoai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.

Nem ez az első alkalom, hogy szóba kerül a Krím feletti orosz fennhatóság elismerése, az erről szóló első sajtóértesülések éppen egy hónappal ezelőtt láttak napvilágot. A Semafor amerikai oknyomozó portál ekkor írta meg először, hogy Donald Trump fontolóra vette ukrán területek átadását az oroszoknak. Donald Trump már 2016-os megválasztása előtt is beszélt a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni”

– jelentette ki annak idején Trump.

A Semafor 2025. márciusi értesüléseit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, amerikai elnöki különmegbízott a Vlagyimir Putyinnal való szentpétervári találkozóját követően helyezte kilátásba, még a héten. Ekkor arról beszélt, „öt terület” körül forog az átfogó megállapodás kulcsa.

Újabb részletek derültek ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott szentpétervári találkozójáról. Utóbbi arra utalt, hogy Ukrajnának öt régiót kell átadnia Oroszországnak ahhoz, hogy utóbbi beleegyezzen a békékötésbe.

Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízott „meggyőzőnek” nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott múlt heti tárgyalásait, és megemlítette az „öt területet” is, amelyen szerinte a békemegállapodás múlik – írja a Bloomberg.

Donald Trump különmegbízottja elárulta az amerikai sajtónak, hogy olyan lépésekről tárgyalt Putyinnal, amelyek véget vethetnek az ukrajnai háborúnak és akár új üzleti lehetőségekhez vezethetnek. Állítása szerint Putyin arra kérte őt, hogy biztosítsa a „tartós békét”, amihez szerinte „időbe telt, amíg eljutottunk”.

Az átfogó megállapodás kulcsa Witkoff szerint az „öt terület” körül forog. „Ez a békemegállapodás erről az úgynevezett öt területről szól, de ennél sokkal többről van szó”– magyarázta anélkül, hogy megnevezte volna ezeket a területeket. Vélhetően a Krím-félsziget Oroszország részeként való elismeréséről van szó, valamint a négy részlegesen megszállt ukrán régió, a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület átadásáról.

Hozzátette, hogy „talán valami olyan dolog küszöbén állunk, ami nagyon-nagyon fontos lenne az egész világ számára”. Mint mondta,

„lehetőséget lát arra, hogy megváltoztassuk Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatát néhány nagyon vonzó kereskedelmi lehetőséggel, amelyek valódi stabilitást hoznak a térségbe”.

Witkoffnak ez már a harmadik látogatása volt Oroszországban, legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta.
Február elején pedig azért repült Oroszországba a különmegbízott, hogy tárgyaljon a kábítószercsempészetért és -birtoklásért elítélt amerikai Marc Vogel kicseréléséről, majd Rijádban részt vett a magasszintű amerikai-orosz tárgyalásokon.

Több mint három évvel az orosz–ukrán háború kirobbanása után először javasolt közvetlen, kétoldalú béketárgyalásokat Ukrajnával Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal később reagált is a felvetésére.

Az orosz vezető a hétvégi húsvéti tűzszünetet követően nyilatkozott arról, hogy Moszkva nyitott mindenféle békekezdeményezésre, és reméli, hogy Kijev is hasonlóképpen áll a kérdéshez – közölte a Reuters. Hozzátették:

a 2022-es invázió kezdete óta ez az első alkalom, hogy az orosz elnök ilyen formában javasolt tárgyalást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszában nem reagált közvetlenül Putyin javaslatára, de hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész tárgyalni a civil célpontokat ért támadások leállításáról, és sürgette a tűzszünet elérését. Zelenszkij hétfő esti videóüzenetében kijelentette: „Ukrajna fenntartja javaslatát, hogy legalább a civil célpontok ellen ne hajtsanak végre csapásokat. Készek vagyunk bármilyen párbeszédre ennek elérése érdekében”.

Mint a Reuters emlékeztetett, a nyilatkozat egy olyan időszakban hangzott el, amikor az Egyesült Államok és európai partnerei fokozott diplomáciai nyomást gyakorolnak mindkét félre. Washington figyelmeztetett: ha nem történik érdemi előrelépés, akár ki is léphetnek a békefolyamatból. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor vasárnap már optimistábban nyilatkozott, mondván: „Remélhetőleg már a héten megszülethet a megállapodás”.

Moszkva az előző hétvégére 30 órás egyoldalú tűzszünetet hirdetett húsvét alkalmából, de mindkét fél a másikat vádolja annak megszegésével.

Putyin szerint a harcok a tűzszünet után újraindultak, és hozzátette: „Mindig is pozitívan álltunk a békekezdeményezésekhez. Reméljük, a kijevi rezsim is hasonló szellemben gondolkodik”. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy az elnök konkrétan a civil célpontokat érintő támadások leállításáról szóló tárgyalásokat értette, amikor kétoldalú egyeztetéseket említett.

Szerdán jön a következő tárgyalás

Zelenszkij mindeközben bejelentette, hogy Ukrajna szerdán Londonban vesz részt egy újabb egyeztetésen az Egyesült Államokkal és európai országokkal. A találkozó célja egy „feltétel nélküli tűzszünet” megteremtése, amely kiindulópontja lehetne egy tartós békefolyamatnak. „Egy valódi, tartós béke csak egy azonnali tűzszünet után jöhet létre” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij továbbá jelezte, hogy az ukrán hadsereg fellépése továbbra is szimmetrikus lesz az orosz hadműveletekkel szemben:

„Tűzszünetre tűzszünettel, támadásra védelemmel válaszolunk. A tettek mindig hangosabbak a szavaknál”.

A háború egyik legnagyobb akadálya a béketárgyalások útjában az, hogy Moszkva követeli Ukrajna állandó semlegességét, valamint az orosz kézen lévő – és illegálisan annektált – területek elismerését. Kijev szerint ez gyakorlatilag feltétel nélküli megadást jelentene, és kiszolgáltatná Ukrajnát egy újabb jövőbeli orosz támadásnak.

„Az orosz fél továbbra is nyitott egy békés rendezésre, és dolgozik az amerikai partnerekkel is” – tette hozzá Peszkov, bizakodva abban, hogy a diplomáciai munka előbb-utóbb eredményt hoz.

A területi engedmények kérdése nagyon megosztja az ukránokat