A szankciók ellenére nőtt az orosz gazdaság

Némileg gyorsult az orosz ipari termelés növekedési üteme márciusban, a bővülés üteme azonban jócskán elmaradt a szakértők által várttól.

Az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban 0,8 százalékkal nőtt az ipari termelés éves összevetésben a februári 0,2 százalékos (január: +2,2 százalék) emelkedést követően – írja az MTI.

Szakértők várakozásának átlagában 2,4 százalékos növekedés szerepelt márciusra.

A feldolgozóipari termelés növekedése 4 százalékra gyorsult éves összevetésben márciusban a februári 3,2 százalékról, a negyedévben 4,7 százalék volt a növekedés. A bányaiparban a csökkenés 4,1 százalékra lassult a februári 4,9 százalékról, az ágazat termelésének a visszaesése 3,7 százalék volt az idei első negyedévben. Oroszországban az idei első negyedévben az ipari termelés 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly az ipari termelés növekedése 4,6 százalékra gyorsult a 2023. évi 4,3 százalékról.

Az idei évre elemzők az ipari termelés 2,6 százalékos növekedésével számolnak, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium a napokban 2 százalékról 2,6 százalékra javította az erre vonatkozó várakozását.

Kétélű kard

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak adott interjúban beszélt arról, hogy a nyugati szankciók nemhogy gyengítették, hanem épp ellenkezőleg, megerősítették Oroszországot.

„A szankciók mindig kétélű kardot jelentenek.”

„Nekünk ártanak, de azoknak is ártanak, akik bevezették őket ”– mondta a Kreml szóvivője az interjúban.

Interjút adott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak, amiben az orosz-ukrán háború lezárásáról, a szankciók feloldásáról egy Trump-Putyin találkozó lehetőségéről kérdezték.

Dmitrij Peszkov az interjú elején elmondta, a húsvéti tűzszünet elrendelését követően az orosz hadsereg tartotta magát Putyin parancsaihoz, szerinte az ukránok sértették meg folyamatosan a fegyvernyugvást. „Ukrajna vagy nem akarja tiszteletben tartani ezt a tűzszünetet, vagy nem képes rá” – mondta arra utalva, hogy szerinte a különböző nacionalista egységek irányítása az ukrán hadseregen belül jelentős energiákat emészt fel a kijevi hadvezetés részéről, ezért nem képesek a háborús helyzet minden területére megfelelő mértékben koncentrálni.

„Európában még mindig nem értették meg, kik ezek az emberek! […] Európa, beleértve Németországot is, szemet huny egy olyan rendszer létezése felett, ahol nácipárti elemek befolyást gyakorolnak a jelenlegi kormányra”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov.

Az orosz védelmi minisztérium szerint ukrán katonai alakulatok voltak a célpontok, ugyanakkor több polgári áldozattal is jártak a támadások, Peszkov ezzel a felvetéssel kapcsolatban arról beszélt: egy polgári áldozat sem lett volna akkor, ha 2014-ben nem robban ki polgárháború. Azt is mondta, az orosz hadsereg kizárólag katonai célpontokat támad, sohasem polgáriakat. „Zelenszkijt azzal az ígérettel választották elnökké, hogy megállítja ezt a polgárháborút. Megtette ezt? Nem. Éppen ellenkezőleg, úgy döntött, hogy Európát és Amerikát is belerángatja a háborúba” – mondta.

Trump tűzszüneti ajánlatával kapcsolatban arról beszélt, Putyin támogatja az amerikai elképzelést, ugyanakkor konkrét részleteket kell ezzel kapcsolatban még megbeszélni. Kifejtette, a frontvonalon jelenleg Oroszországnak dolgozik az idő, ahol kezdeményező szerepben van. 2022 februárja előtt, amikor Putyin tárgyalásokat javasolt, békésen akartuk rendezni a helyzetet… Ma békéről beszélünk az amerikaiakkal, de az európaiak háborút követelnek! – mondta.

„Mi el akarjuk érni a céljainkat. Békésen vagy katonailag, de el fogjuk érni őket”

– jelentette ki.

Nem lehet Ukrajna biztonságáról beszélni Oroszország rovására

Oroszország céljaival kapcsolatban arról beszélt, Ukrajna NATO-tagságát azért tartják elfogadhatatlannak, mivel egy gyakorlatilag zéró összegű játszmáról lehet itt beszélni: szerinte csak úgy lehet garantálni Ukrajna biztonságát, hogy ezzel megsértik Oroszország biztonságát.

Ezért Dmitrij Peszkov szerint Ukrajnának semleges státuszra és a Moszkva által ellenőrzött területek feletti orosz fennhatóság elismerésére van szüksége. Hozzátette:

„az ukrán hadseregnek le kell tennie a fegyvert és vissza kell vonulnia”

– jelentette ki, majd úgy folytatta: ha ezt megteszik, „a katonai műveletek azonnal megszűnnek”.  Zelenszkij esetleges távozásával kapcsolatban arról beszélt az orosz elnöki szóvivő: nem feltétel, de ajánlott új választásokat tartani Ukrajnában, mivel ha Zelenszkij – akinek 2024-ben lejár a mandátuma – írja alá a békemegállapodást, akkor szerinte fennállhat a veszélye annak, hogy lesznek olyanok, akik megkérdőjelezhetik annak legitimitását és újrakezdődhet a háború.

A korábbi béketörekvések kudarcával kapcsolatban felidézte a 2022-es isztambuli megbeszélést, amelyen sikerült megállapodni egy lehetséges békeszerződésről, azonban az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson lebeszélte Kijevet a megállapodásról. Ha annak idején sikerült volna megállapodni, sok dolog máshogy alakult volna, azonban nem ez a helyzet, ezért Peszkov szerint most Ukrajna kénytelen elfogadni ezt az „új valóságot”.

A béketárgyalások első lépésének teljes és feltétel nélküli tűzszünetnek kell lennie, amit azonban Oroszország jelenleg nem hajlandó elfogadni – jelentette ki az ukrán elnök csütörtökön Pretoriában, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján.

„Ránk támadtak, megszállták a területünket, tízezreket öltek meg, sok gyereket és felnőttet élve temettek el. Így az, hogy Ukrajna egy teljes tűzszünet után hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz azokkal a terroristákkal, akik mindezt elkövették a mi földünkön, az egy nagy kompromisszum részünkről” – fejtette ki Zelenszkij.

Ismét leszögezte, hogy Ukrajna mindenkinél jobban érdekelt a háború befejezésében. Számára ezért minden békés kezdeményezés fontos, és helyet kaphat. Kiemelte, hogy minden ilyen javaslatnak „teljes és feltétel nélküli tűzszünettel” kell kezdődnie. „Mindenki beleegyezik ebbe, kivéve az Oroszországi Föderációt” – tette hozzá.

A második legfontosabbnak az elnök az oroszok által elhurcolt ukrán gyerekek Ukrajnába történő visszajuttatását nevezte, és úgyszintén prioritásnak a „mindenkit mindenkire” elv szerinti fogolycserét.

Zelenszkij – a legutóbbi washingtoni kijelentések ellenére – kifejezte abbéli reményét, hogy az Egyesült Államok az eddiginél erősebb nyomást gyakorol Oroszországra, aminek köszönhetően végül megvalósul a teljes tűzszünetet. Hangsúlyozta, hogy nincs értelme tűzszünet nélkül bármilyen követelésről beszélni, „különben nagyon sokáig elhúzódhat ez a háború” – tette hozzá.

Az ukrán államfő meggyőződése szerint az oroszok csütörtökre virradóan végrehajtott intenzív támadása Kijev és más ukrán városok ellen összefüggésben áll azzal, hogy a Kreml próbál nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra.

„Mi védjük a jogainkat, Oroszország ennek tudatában van, és nyomást gyakorol ránk. Nyomást gyakorol az Egyesült Államokra is, és ezt is összefüggésbe hozom a mai támadással” – mondta Zelenszkij.

A szerdán Londonban megrendezett ukrán-európai-amerikai találkozót Zelenszkij konstruktívnak értékelte. Megjegyezte, hogy a találkozó létrejött, eredményes volt annak ellenére, hogy Oroszország kudarcra számított. „Az Egyesült Államok javaslata után megjelent egy dokumentum, amelyről úgy gondolom, hogy ma már (Donald) Trump (amerikai) elnök asztalán van. Minden, ami ellentmond a mi értékeinknek vagy alkotmányunknak, nem lehet része semmilyen megállapodásnak” – szögezte le. Hozzátette, hogy Moszkvának „nem tetszik az Ukrajna körüli szövetség, mert ha Ukrajna egyedül marad, akkor könnyebb célpontot jelent Oroszország számára”.

„Habár őszintén megmondom, hogy a háború három éve alatt már elég erőssé váltunk. Már a háború első napjaiban is ki tudtunk fejteni valamekkora ellenállást. Higgyék el, most sokkal erősebbek vagyunk, és ennek ellenére még mindig mi akarjuk leginkább a háború befejezését” – érvelt Zelenszkij.

Az ukrán elnök Ramaphosának átadott egy listát, amelyen négyszáz olyan ukrán gyermek szerepel, akit Oroszország elhurcolt az általa megszállt ukrán területekről. „A gyerekek akaratuk ellenére vannak Oroszországban. Az oroszok Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről tízezreket hurcoltak el. Vissza kell hoznunk mindannyiukat, éppúgy, mint az évek óta orosz börtönökben, embertelen körülmények között fogva tartott hadifoglyokat és civileket. Dél-Afrika szolidaritást vállal a ukrán gyermekek hazatérésére tett erőfeszítésekkel. Nagyon remélem, hogy Ramaphosa elnök segíteni fog nekünk hazavinni őket” – tette hozzá Zelenszkij.